2018. november 28., szerda

Ifj. dr. Balázs Dezső kézjegye 1918-ból

A világhálón hazai közjegyzői okiratok adatbázisában fellelhető egyik hivatalos dokumentum hátoldalán ceruzával írva ez szerepel: ifj. dr. Balázs Dezső ügyv. Eötvös u 4. Az aláíráshitelesítés céljából készült, 1918. április 5-én keltezett dokumentumon megtalálható a grafológiatörténetből ismert ifj. dr. Balázs Dezső saját kezű aláírása. Íme:
ifj. dr. Balázs Dezső aláírása 1918-ból
A dokumentum dátumát az aláíró születése napjával (1884. április 1.) összevetve, közölhetjük: Balázs Dezső az aláírás készültekor már betöltötte 34. életévét. A budapesti ügyvédről azt is tudhatjuk még, hogy nős ember és egy kislány apukája volt.

2018. november 21., szerda

Ifj. dr. Balázs Dezső édesapjáról

Blockner Izidor
Blockner Izidor (1853–1933) harminc felé járt, amikor megnősült.1883-ban lett az akkoriban még hivatalosan kiskorúnak tekinthető Eisler Regina (1863–1937) a hitvese. Egy év múlva már szülőkké lettek, első fiúk Blockner Dezső 1884 áprilisának első napján jött a világra. A Blockner házaspár hat gyermeket – öt fiút és egy lányt – nevelt fel.
Blockner Izidor – akivel olykor Blockner Izsák néven is találkozhatunk – a 19. század utolsó évtizedében, 1891-ben alapította hirdetőirodáját, s az elsők között ismerte fel az újsághirdetés szerepét, majd meghatározó szerepet játszott a hazai sajtóreklám kialakulásában. A legnagyobb hirdetőirodai szenior-főnöke még megünnepelhette ötvenéves szakmai jubileumát 1925-ben, és feleségével még megülhették aranylakodalmukat 1933-ban. Ám néhány hét múlva a honi hirdetési szakma nesztora életének 80. évében elhunyt. Cégét utódai 1952-ig működtették.

2018. november 14., szerda

Lakos Kálmán a kecskeméti hobbigrafológus

Lakos Kálmán (1920–1988) a kecskeméti Tanítói Árvaházban nevelkedett. Az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatóságának dolgozója volt és szakszervezeti titkárként is ténykedett.
Az alföldi megyeszékhelyen, elsősorban, mint lelkes amatőr fotóst ismerték. 1950-tól vezetett szakköröket Kecskeméten, részt vállalt fotókiállítások rendezésében is. Munkájáért elismeréseket kapott. 1980-ban SZMT-díjas lett, a Szocialista Kultúráért kitüntetésben 1987-ben részesítettek. Első önálló fotókiállítása 1979-ben Kecskeméten nyílt meg. Kedvtelése volt még a csontfaragás is.
A segítőkész, optimista, rokonszenves és szerény férfi nem titkolt hobbija volt a grafológia. A Petőfi Népe napilap 1961-ben grafológusként közölt vele interjút, melyből kiviláglik az is Lakos Kálmán mennyire tisztán látta az írásvizsgálat lehetőségeit és milyen példamutatóan viszonyult az elemző munkához.

2018. november 7., szerda

Beiczer Éva és a grafológia

Beiczer Éva
Polán Éva 1925 karácsonyán jött világra. A szülei ún. amerikás magyarok voltak. Éva már kislánykorában kiválóan zongorázott és előszeretettel rajzolt. Vonzódása a művészethez egész életét végigkísérte. Amikor 1944 májusában érettségizett, épp bombázták Budapestet. A művészi pálya helyett rendes kenyérkereső foglalkozást választott. 1947-ben ismerte meg későbbi férjét dr. Beiczer Lászlót. A grafológia terén ismert neve így felerészben asszonyneve.
Már ötvenéves elmúlt, amikor 1978-ban komolyabban kezdett foglalkozni a grafológiával. Néhány évig Rákosné Ács Klárától tanult. Emellett belevetette magát a hazai szakirodalomba, és külföldi szerzők műveit forgatva bővítette ismereteit. Önképzése során elsősorban a német nyelvű szakkönyveket, továbbá a francia nyelvű szakirodalmat tanulmányozta e tárgykörből.
A 80-as évektől már kutatott, előadásokat tartott és sokfelé publikált. Készített analíziseket személyzeti munkához és foglalkozott történelmi grafológiával is. Beiczer Éva nemcsak igényes tanulmányaival és ügybuzgalmával vonta magára a szakma figyelmét, egyike volt azoknak, akik minden fórumon kiálltak a grafológia tudományáért. Gazdag életművét egy összefoglaló grafológiai munka megjelentetésével tehette volna teljessé. Nekikezdett, de nem tudta befejezni. 2004 júniusában távozott az élők sorából, 78 évesen a szíve vitte el.

Köszönet W. Barna Erikának a bejegyzés elkészítéséhez nyújtott segítségéért.

2018. november 1., csütörtök

MÍT anno 1950

Illusztrációnkon
a hullámvasút
A huszadik század első felében alakult Magyar Írástanulmányi Társaság – mint tudjuk – a század második felében már nem működhetett tovább. Vagy ha úgy tetszik, hosszabb pauza volt a működésében! Ugyanis az utódszervezete a 80-as évek vége felé létrejött, s azóta is működik.
Ám térjünk vissza a MÍT egykori megszűnésére, pontosabban megszüntetésére. Hivatalosan „miniszter általi feloszlatás” által 1950. május 22-én szűnt meg az akkoriban még 44 fős taglétszámmal rendelkező tudományos egyesület.
A tényeken aligha változtathatunk, ráadásul e nap történései közül emlékezetesebb, hogy azon a bizonyos hétfői napon nyílt meg a Városligetben a Vidám Park.
Az sem véletlen, hogy éppen ma ejtünk szót minderről. Ugyanis éppen 25000 napja volt 1950. május 22.