2018. július 16., hétfő

Hans H. Busse a grafológus

Hans H. Busse
1871 júliusában a Németország északi részén lévő Mölln városában egy tisztviselő fiaként született. Hannoverben volt gimnazista. Majd könyvesboltban dolgozott. Azt követően Berlinben filozófiát és nyelveket tanult. Onnan Münchenbe ment, ahol élettani, pszichológiai és fiziognómiai ismeretekkel gazdagította tudását. És ott, Münchenben, Németország déli részének szellemi központjában Busse 23 éves korában, 1894-ben megalapította saját tudományos grafológiai intézetét (Institut für wissenschaftliche Graphologie).
Maga is közreadott több grafológiával foglalkozó tanulmányt, továbbá Crépieux-Jamin munkáiból fordított német nyelvre.
Busse grafológia iránti lelkesedése hatással volt Ludwig Klagesre és Georg Meyerre is. Velük együtt alapította meg 1896 novemberében a Német Grafológiai Társaságot, melynek Busse az elnöke is lett. Továbbá szerkesztője és állandó szerzője a társaság szakmai folyóiratának.
Busse nemcsak grafológiával foglalkozott, tehetsége művészi téren is megnyilvánult: költő, szobrász, festőművész és építész volt. Ám hosszú élet nem adatott számára, 1920 áprilisában 48 évesen hunyt el.

2018. július 12., csütörtök

Stefan George körében

A ma éppen 150 esztendeje született Stefan George (1868–1933) az európai költészetre is hatott. De a német lírikus nemcsak az utókorra, hanem már kortársaira is hatással volt eszményeivel és művészetfelfogásával. A körülötte kialakult csoportosulást George-kör (George-Kreis) néven tartják számon. Ezen csoportosuláshoz tartozott Ludwig Klages (1872–1956) is, akire ugyancsak termékenyítőleg hatott Stefan George szellemisége és világnézete.
*
Ezúttal egy széles körben ismert, 1902. áprilisában Münchenben készült fotóval idézzük meg Stefan George-ot és körének néhány tagját.
Stefan George a kép jobb felén a felső sorban részben takarásban látható, a szakállas holland költő és író Albert Verwey (1865–1937) mögött. A kép közepén Klagest ismerhetjük fel, aki a legfiatalabb a képen szereplők közül, a harmincadik évében járt ekkoriban. Tőle balra, profilból Karl Wolfskehl (1869–1948) német író, fordító. Utóbbiak között áll a szinte delejes tekintettel néző Alfred Schuler (1865–1923) a misztikus gondolkodó, aki a müncheni Kozmikusok (Kosmiker) vezéralakja volt.

2018. július 2., hétfő

Die Handschrift – Egy folyóirat, három név

Nemes egyszerűséggel Die Handschrift (a kézírás) volt az elnevezése annak a német folyóiratnak, amely az írásvizsgálattal foglalkozott és három nagy nevet kapcsolhatunk hozzá. Olyanokét, akiknek munkássága a grafológia terén úttörő jellegű. Ők név szerint (koruk sorrendjében): Wilhelm Preyer, Albrecht Erlenmeyer és Wilhelm Langenbruch.
A folyóirat első lapszámának beharangozó hirdetését mutatjuk. S bár a lap első ízben 1895-ben jelent meg, azt is el kell árulnunk, hogy nem volt hosszú életű, hiszen 1896 elején jelent meg az utolsó száma. Ám mégis ez volt az első német nyelvű grafológiával foglalkozó folyóirat.

Íme a hirdetés, és főbb sorai magyarra fordítva


Megjelenik 1895 április elején.
A Kézírás
Tudományos írástani és grafológiai lapok.
Dr. A. Erlenmeyer egészségügyi tanácsos és dr. W. Preyer közreműködésével 
kiadja W. Langenbruch hites törvényszéki írásszakértő.
Leopold Voss Kiadóvállalat, Hamburg, Hohe Bleichen 34.
Havonta megjelenik egy füzet. - Ára negyedévenként 2 márka.
1895. No. 1.

2018. június 25., hétfő

Axel és Wilhelm Preyer

Apa és fia egy jénai fotográfus műtermében, 1881-ben. Az apa 40 esztendős, a fiúcska 4, ahogyan az eredeti kép digitális lelőhelyén, a dokumentum alján kézzel írva látható is. Az apa nem más, mint dr. Wilhelm Preyer német professzor, akinek nevét a grafológia története is számon tartja, mint a tudomány egyik úttörőjét, s aki éppen a képen látható Axel Preyer korai fejlődésének megfigyelése révén lett a fejlődéspszichológia egyik úttörője.

2018. június 18., hétfő

Preyer fia, Axel

Dr. Axel Thierry Preyer
Wilhelm Thierry Preyer 36 évesen 1877 januárjában házasodott. Első gyermeke 1877. november 23-án Jénában született. A fiú az Axel Thierry Preyer nevet kapta. (A családban már előfordult az Axel keresztnév, Preyer sógorának volt ez az első keresztneve.)
A kis Axel életének első három esztendejében apja kutatómunkájának, gondos megfigyeléseinek, s így Wilhelm Preyer úttörő jellegű tanulmányának alanya volt.
Született egy fivére 1882-ben, aki csecsemőként meghalt. Axel eképpen Preyerék egyetlen fia maradt.
Apja halálakor még nem volt egészen húsz esztendős. Néhány évvel később mezőgazdaságból doktorált és szakértőként dolgozott Kairóban. Dr. Axel Preyer 1902 nyarán megnősült, s a következő év végén, 26 esztendősen maga is apa lett. 1903 decemberében lánya született. (A kislány harmadik keresztneve Wilhelmina, melyet vélhetően nagyapja neve után kapott.)
A 20. század elején Axel Preyer illetve Thierry Preyer néven megjelenő könyveinek témái alapján arra lehet következtetni, hogy élete során több helyen is megfordult a nagyvilágban.

2018. június 11., hétfő

Apja nyomdokain: Hans Langenbruch

Hans Langenbruch
festett önportréján
Hans Langenbruch (1889–1964) Németország keleti részén született, de még tipegő lehetett, amikor apja Wilhelm Langenbruch a neves írásszakértő és grafológus munkája érdekében Berlinbe költözött családjával.
Hans 1909-től Münchenben a képzőművészeti akadémián tanult, fiatalkorában a tájképfestészet és az expresszionista színhasználat érdekelte. Foglalkozott festészettel és grafikával is.
Az írásvizsgálat pedig családi öröksége lett. 1929-ben már Hans Langenbruch szerkesztésében jelent apja fő művének (Praktische Menschenkenntnis auf Grund der Handschrift / Gyakorlati emberismeret a kézírás alapján) harmadik kiadása. Majd az apja által 1890-ben létrehozott Graphologischen Institutes Langenbruch vezetését vette át apja elhunytát (1932) követően. Elismert kéz- és gépírásszakértő lett. A technikai vizsgálatok, hamisítványok kapcsán is publikált. Tagja volt a tudományos grafológusok szövetségének.
74 esztendőt ért meg, Berlinben hunyt el 1964 májusában. Házasságából két lánygyermek (Gerda és Renate) született.
Ezidáig fotót nem leltem fel róla, ám ugyancsak képzőművészettel foglalkozó lánya honlapjának beköszöntő oldalán minden bizonnyal Hans Langenbruch festett önportréja látható.

2018. június 4., hétfő

Josephine Dilloo és a grafológia

Josephine Dilloo (1845–1935) előkelő német család sarjaként Berlinben született. Josephine Klara Eugenie von Hackewitz néven keresztelték. Miután 16 évesen apját, 18 esztendősen anyját is elveszítette, már fiatalon dolgoznia kellett. Tanítással is foglalkozott.
Josephine 24 évesen Friedrich Wilhelm Jakob Dilloo (1841–1892) segédlelkész felesége lett. 1870-től az anyaság a fő szerepköre, hiszen 16 esztendő alatt 11 gyermeket szült (közülük kettő csecsemőként halt.) Protestáns férje egy amszterdami egyetemen tanított sémi nyelveket 1880-85 között. A professzor elnevezés a férjet illeti. A család is vele tartott, 1885-ben települtek vissza Németországba. A férje 1891-től betegeskedett. 1892 nyarán a 48 esztendős Josephine Dilloo özvegyen maradt,  kilenc gyermekkel.
Öt évvel később már a berlini bíróság írásszakértője volt. Számos a kézírás jelentőségét taglaló cikk szerzője, folyóiratokban publikált, előadásokat és tanfolyamokat is tartott.
Több könyve megjelent a témában. Egyet mutatunk meg, mégpedig tetszetős borítója miatt, melynek címe Geheimnisse des menslichen Seelenlebens auf Grundlade der Graphologie (Az ember lelki életének titkai a grafológia alapján).
Josephine Dilloo megérte a 90. évét. Németország északi részén fekvő városban hunyt el 1935 júliusában.