2017. augusztus 21., hétfő

A fotón ifj. dr. Balázs Dezső is látható

Aki kutat, annak érdemes megjegyezni vagy elmenteni a bizonytalan találatokat is! Ékes példája ennek a következő.
Valamikor Teleki Sándor (1821–1892), a „vad gróf” után kutakodtam a neten. S a képtalálatok között ez a csoportkép is előkerült.
Gondolom, senkit nem lep meg, hogy a rajta látható kézírásos feljegyzések vonzották figyelmemet. Bár hamar kiderült, hogy ez a fotó azonos nevű fiához köthető. Ám a képet és a rajta lévő feliratokat alaposabban megnézve szemet szúrt, hogy a Teleki Sándor (1861–1919) (T. S.) mellett ülő személyhez a Balázs Dezső nevet írták. Addig egyetlen képet sem láttam a grafológusként ismertté lett ügyvédről, ifj. dr. Balázs Dezsőről, így ez a képfájl azonosítatlanul került a róla gyűjtött adatok és képek mappájába a számítógépemre.
Miután sikerült kapcsolatba kerülni ifj. dr. Balázs Dezső unokájával, nemrégiben elküldtem neki ezt a fotót, ő pedig szinte azonnal megerősítette, hogy ezen a nagyapja látható.
Köszönet járna azoknak, akik megőrizték az eredeti képet, éppúgy, mint az archivnet. hu weboldalon a naplóról publikáló kutatóknak és a „célszemély” rokonságának, hogy ifj. dr. Balázs Dezsőről egy újabb képet mutathatunk, méghozzá katonai uniformisban, 1916-ból.

2017. augusztus 12., szombat

Klára nénik a magyar grafológiában

Augusztus 12. a Klára nevet viselők névnapja. E név eredetét a késő latin ’clarus’ melléknév nőnemű alakjához társítják. Jelentései között olyan szavakat találunk, mint világos, fényes, ragyogó, kitűnő, jeles, híres.

A hazai grafológia történetében több Klára ismertté tette magát. Érdekes, hogy a grafológiában való elmélyedésük előtt mindhárman a rajzolást vagy a festést gyakorolták. A Magyar Írástanulmányi Társaság tagjaiként részesei voltak annak történetének. Az is közös bennük, hogy koruk miatt a „Klára néni” megszólítást mindannyian kiérdemelték.

Románné Goldzieher Klára (1881–1962) festőnek készült, és iparművészettel foglalkozott, mielőtt a grafológiára rátalált volna. A tudományos grafológia hazai úttörője, a MÍT egyik alapítója. Neve nemzetközileg is ismertté lett.
Neki egyik tanítványa volt Rákosné Ács Klára (1899–1993), aki zenei tanulmányait hagyta abba a képzőművészetért, mégis idővel az írások vizsgálata lett munkásságának fő területe. Rákosné a 20. század 80-as éveitől a pszichografológia és az ún. történeti grafológia ismert alakja lett hazánkban.
Váczi Klára (1920–2007) képzett grafikus volt, akinek ugyancsak felkeltette érdeklődését az írásvizsgálat, el is mélyedt benne. Őt is az intuitív grafológia művelői közé sorolhatjuk.

2017. augusztus 7., hétfő

Rose-Alsa Schuler, a svájci grafológus

Valószínűleg az apja által készített
illusztráción Rose-Alsa Schuler
látható kislányként
Rose-Alsa Schuler a francia festő és illusztrátor Théophile Schuler (1821–1878) lányaként született 1872 szeptemberében. Apjának elzászi voltára és kötődésére utal az ő nevében az „Alsa” tag, a Rose pedig anyja keresztneve volt. Még kislány volt, amikor az apja elhunyt. Az anyjával élt, annak 1916-os haláláig. A svájci Neuchâtel lett a lakhelye, de valójában két hazája is volt: Elzász és Svájc. Párizshoz pedig a grafológiai élet kötötte. Tagja volt egy francia grafológiai társaságnak. Részt vett 1928-ban a második, majd előadást tartott 1937-ben a harmadik nemzetközi grafológiai kongresszuson Párizsban. Ekkor Aimée Rapin (1868–1956) karok nélkül élő svájci festőnőt mutatta be, aki nemcsak festett, hanem írt is lábával. Rose-Alsa Schuler a következő tavaszt már nem érhette meg, 1938 elején influenza vitte el 65 éves korában.
Aiméé Rapinről publikált könyvecskéje (1937) mellett még említendők a Moussolinit (1925) valamint Édouard Schuré elzászi illetőségű francia gondolkodót a kézírásuk által bemutató (1928) tanulmányai.

2017. augusztus 3., csütörtök

Joseph Seiler, a radiesztéta

Több forrás is említi, hogy a jeles svájci grafológus Joseph Seiler a radiesztéziának is értő művelője volt. Ezen az 1971-ben készült felvételen éppen e tevékenysége közben láthatjuk.
A kisfilmből megtudhatjuk, hogy Seiler 15 éves kora óta foglalkozott radiesztéziával, természetesen csak hobbiból. A hivatása a teológiához, pszichológiához, pedagógiához és grafológiához, vagyis a segítségnyújtás különböző formáihoz kapcsolódott.
A radiesztézia azért volt érdekes számára, mert láthatatlan energiák érzékelését gyakorolta általa. Azt mondta, hogy minden ember rendelkezett valaha ezzel a képességgel, de mára már elfelejtettük. Ő ezt az adottságot ébresztette fel újra önmagában, mivel visszahozható bárki más számára is.
Ingával dolgozott, mert az inga felerősítette az érzékelést. A módszerrel vizet keresett, meg tudta mondani a vízlelőhely szélességét, mélységét is. Volt olyan, hogy a rezgés minősége alapján nem vízre bukkant, hanem pl. csontvázra.
Nemcsak a földben tapasztalható energiaáramlás alapján tudott tájékozódni, hanem a fák sziluettjéből, a faágak rajzolataiból is.

2017. július 29., szombat

100 éve született Joseph Seiler

Joseph Seiler
A svájci grafológus 1917. július 29-én egy Baden közeli településen született. Filozófiai és teológiai tanulmányait a francia-német-svájci hármashatár közelében lévő Fribourg városában folytatta, közben iskola tanáraként ténykedett, majd pedagógus lett. Később lelkipásztor is volt. Neveléspszichológiából szerzett diplomát. Egy fribourgi kollégiumban oktatott, majd e város egyetemén 1967-től grafológiai tanfolyamot vezetett. Seiler francia és német grafológia folyóiratokban is közölt cikkeket. Svájci, francia és spanyol grafológiai társaságok is tagjuknak választották.

A szakmai emlékezet elsősorban nagyszabású grafológiatörténeti munkája révén tartja számon Joseph Seiler nevét. A „De Lavater à Michon. Essaie sur l’histoire de la Graphologie” első része 1995-ben, a második 2000-ben, harmadik része már szerzőjének halálát követően került publikálásra 2010-ben.
Joseph Seiler 91 évet megélt, 2008 decemberében hunyt el. Webes emlékoldalát érdemes felkeresni: ott szülőháza, aláírása és más vele kapcsolatos érdekességek is láthatók.

2017. július 24., hétfő

Grafológia egyszerűen és álnéven

Nem minden grafológiai témájú könyvnek kell a tudományos elmélyülést szolgálnia, kellenek olyanok is, melyek a kíváncsiak számára szolgálnak betekintésül.
A 19. század végén Párizsban több alkalommal megjelent francia nyelvű könyvecske nem kevesebbet ígér, mint megmutatja azt, hogyan ismerhető fel az írásból a személyiség – egyszerűen!
Teljes címe: „La graphologie simplifiée / art de connaître le caractère par l'écriture / théorie et pratique” azaz Grafológia egyszerűen / az írásból a karakter megismerésének művészete / elmélet és gyakorlat. Nagyjából háromszáz oldalon gazdag illusztrációkkal jellegzetes írástípusokat mutat be, valamint betűmódosulásokat.
Megvallom, a szerző neve keltette fel az érdeklődésemet: Arséne Aruss. S persze kiderült: e különös név álnév. Arséne Aruss (olykor Arüss) eredetileg bizonyos Sara Oquendo (vagy Oguendo) volt, és Peruban született. Ő nem egykönyves szerző, hiszen a fent említett grafológiai művén kívül írt még ezt-azt. Álnevének A betűihez talán a férje nevéből kapta az ihletet. Férje neves, bőrmunkákra specializálódott – ma azt mondanánk – iparművész volt, akinek Auguste Ambroise Saint-André de Lignereux (1861–1936) a teljes neve.

2017. július 17., hétfő

Ragnar Numelin és a grafológia

Ragnar Numelin
Ragnar Numelin (1890–1972) finn diplomata és író Turkuban született. Apja bíró és szenátor, egyetlen fiaként nőtt fel. Eleinte a földrajzban mélyedt el, de áttért a szociológiára. Doktori értekezését szociál-antropológiai témából írta. Ifjúkorában a finnek függetlenségi mozgalmában vállalt szerepet. Néhány éven át könyvtárban dolgozott. 1918-ban nősült, majd ekkortól 35 esztendőn át a külügyminisztérium kötelékében diplomataként ténykedett. (Hazai sajtóhírek szerint Numelin egy finn sajtóküldöttség tagjaként 1943 tavaszán Budapesten járt.)
Numelin sokoldalú tudományos érdeklődésű kutató és szorgos szerző volt. Könyvei között földrajzi, diplomácia, szociológiai, néprajzi témák mellett grafológiai is akad.
Műveinek tekintélyes listájából két munkáját emeljük ki. Az 1920-as évek elején jelent meg Írás és karakter: grafológiai vizsgálat c. műve. Négy évtizeddel később, 1963-ban megjelenő könyve ezt a címet kapta: A grafológia, mint tudomány.