2018. május 21., hétfő

Dolch Erzsébet rövid önéletrajza

Dolch Erzsébet (1906–2002) pedagógus volt, doktori disszertációjának témája is e tárgykörből való. Az Új Nevelés elméleti és gyakorlati megvalósulásai  című dolgozat 1938-as publikációjához hozzátette rövid szakmai önéletrajzát, melyben azt a korábbi tanulmányát is megemlíti, amely a grafológiával foglalkozik.

Curriculum vitae.
Kassán, – Abaúj-Torna megyében – születtem 1906-ban. Elemi és polgári iskolai tanulmányaimat a Temesvár-gyárvárosi Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek tanintézetében végeztem.
A Délvidék megszállása után szüleimmel Szegedre menekültem, ahol a Róm. Kath. Tanítóképző Intézetben tanítói kiképzésben részesültem s 1926-ban tanítónői oklevelet is nyertem.
Dolch Erzsébet 1937-ben
1928-ban beiratkoztam a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola magyar-német szakcsoportjára rendes hallgatónak s ezzel egyidejűleg a Ferencz József Tudományegyetem bölcsészeti karának rendkívüli hallgatója voltam, s 1932-ben polgáriiskolai tanári oklevele szereztem. Közben megszerzése után 1932-1936-ig a Ferencz József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetében gyakornoki teendőket végeztem. Ez idő alatt tanulmányom jelent meg az Intézet kiadásában: A gyakorlati grafológia elvei címen. 1936 óta a Lélektani Intézet kísérleti elemi iskoláját vezetem.
Tanári továbbképzésemet dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár úrnak köszönhetem, ki lehetővé tette, hogy az Intézetben pszichológiai és pedagógiai ismereteimet kibővíthessem és jelen értekezésemmel az egyetemen doktorátust szerezhessek. Irányításáért hálás köszönetemet fejezem ki.

2018. május 14., hétfő

Dolch Erzsébet tanulmánya a grafológiáról – digitalizálva

Dolch Erzsébet 1936-ban publikált tanulmányával írta be nevét a hazai grafológia történetébe. A gyakorlati grafológia elvei című munkája az akkoriban még Ferenc József nevét viselő szegedi tudományegyetem kiadványainak sorába került. S a grafológiával foglalkozó kis füzet ma már ritkaságnak számít a régi könyvek kínálatában. Ám akinek a gyűjteményébe még nem került bele, most digitalizált változatához hozzájuthat, s letöltheti.
A szegedi tudományegyetem digitális archívumában az egyetem kiadványait is elérhetővé teszi. S ezek között található Dolch Erzsébet A gyakorlati grafológia elvei című tanulmánya is.


Az 1936-ban közreadott kis füzet e példányának érdekessége még, hogy a szerzője dedikálta. A dedikációból itt Dolch Erzsébet aláírását mutatjuk.

2018. május 7., hétfő

Bálint Antalról, 1930-ból

Bálint Antal nevét elsősorban a grafodin egyik alkotójaként tartja számon a grafológusok többsége. Már korábban röviden bemutattuk őt, ám az alábbi leírás révén – mely egy 1930-as kiadású lexikonból való – bővíthetjük ismereteinket élete és munkássága további részleteivel.

Bálint Antal, az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Kaba községben született 1883-ban. Középiskoláit Debrecenben végezte, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt, ahol a fizika és matematika szakból oklevelet nyert. Előbb mint tanársegéd működött, a világháború kitörésekor pedig hadba vonult. Több évig hadifogságba sínylődött. 1921-ben tért haza és ekkor tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A szentpétervári lélektani intézetben tanársegédi működést folytatott és ezután ugyanebben a minőségben került a charlottenburgi egyetemre. 1924-ben a Munkásbiztosító Pénztár nyilvános technikai laboratóriumában, 1925-ben a pedagógiai szemináriumban nyert beosztást. 1929 óta az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Ausztriában tanulmányok folytatása céljából másfél évig tartózkodott. A gyorsírás terén közhasznú tevékenységet fejt ki és számos munkát írt, amelyek közül a legjelentősebbek: A gyorsírástudomány alapvonalai, Magyarország gazdasági életének újabb fejlődése. Az irodai gyorsírókat és gépírókat vizsgáztató országos bizottság elnöke. Pedagógiai szaklapokban és a napisajtó hasábjain számos értékes cikke és tanulmánya jelent meg. Számos társadalmi és kultúregyesület tagja.

2018. április 30., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezsőről egy 1930-as lexikonban

Egy 1930-ban megjelent, a magyar közélet kiválóságait is számba vevő, lexikonban találtam rá a múltszázadi honi grafológia egyik neves személyiségére, ifj. dr. Balázs Dezsőre. Bár az akkor negyvenes évei közepén járó férfi bemutatásában a grafológia nem kerül szóba, azért lássuk, mit említenek meg róla!

Balázs Dezső ifj. dr., ügyvéd. Budapesten született, 1884-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és itt nyerte el ügyvédi oklevelét, 1909-ben. Mint kezdő ügyvéd, két éven át kereskedelmi iskolában és leánylíceumban közgazdaságtant és jogot adott elő. Szépirodalmi és tudományos munkásságot fejt ki. Önálló munkái: Tarján Dénes, Tass István ifjúsága, Brand doktor különös kalandja, A sajtótörvény magyarázata. A Magyar Hírlapban Ebédutáni pihenő címen önálló cikksorozatot ír, a Lélekkutatás című orvos analitikai folyóirat jogi főmunkatársa. Mint ügyvéd, általános praxist folytat, igazgatósági tagja és jogtanácsosa több kereskedelmi és ipari vállalatnak és altruista szervezetnek. Számos kari és társadalmi egyesület tagja.

2018. április 23., hétfő

Saudek szülőhelye

E házban született Robert Saudek
A grafológiával is foglalkozó Robert Saudek 1880 áprilisában született. Születési helye: Kolín, ez a Prágától órányi utazásra lévő, az Elba partján fekvő cseh város, mely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozott.
Saudek zsidó családba született, s az is tudható, hol laktak akkoriban szülei és testvérei. Sőt, ma is áll az a ház, ahol Robert Saudek született.
És nem is nehéz megtalálni Kolínban! A város fő terére, a Károly térre kell menni, s a tér déli oldalán (A tér déli oldala az, ahonnan jól láthatók a Szent Bertalan katedrális tornyai.) lévő házak között egy sarokházat kell keresni. A 9. számú ház ma lakóház, amelynek aljában egy étterem is van. E házban született Robert Saudek.
Ha bárki a helyiektől szeretné megtudni, hol van ez a épület, ezt kell mondogatnia: „Matrasovský dům” A kolíniak, ugyanis, így tartják számon egy évszázadokkal ezelőtt élt lakó neve szerint.

2018. április 16., hétfő

Robert Saudek szülei

Saudek szüleinek nyughelye
a kolíni  (új) zsidó temetőben
A 19 esztendős Rosa Jamnitz és a 28 éves Vilém Saudek 1874. április 16-án keltek egybe Bécsben. A következő év júniusában született első gyermekük Kolínban, egy fiú, akiből később orvos lett. Hat gyermekük született: két fiú és négy lány. A kisebbik fiúk az ismert grafológus, Robert Saudek. Minden gyermekük megházasodott és utódaik lettek.
A szülők közül elsőként Rosa Saudek (1854-1922) távozott az élők sorából 67 évesen, 1922 júniusában. Búcsúztatása és sírfelirata alapján okos, kellemes természetű, életszerető személy volt, valamint mintafeleség és kiváló anya.
Üzletemberként ténykedő férje tisztes kort érhetett meg, 86 évesen csendesen elaludt. 1932 tavaszán már csak négy gyermeke búcsúzhatott tőle, hiszen ketten már őelőtte elhunytak.
Vilém (németesen Wilhelm) Saudek (1846-1932) a sírfeliratának héber szövege szerint: egyenes és tiszteletreméltó ember volt.

A felmenőkről is találhatunk néhány adatot. A Saudek gyerekek kolíni, azaz apai nagyszüleit Isac-nak és Rachelnek hívták. Az anyai nagypapa egy cseh településen született, de Bécsben volt kávézója. Rosa édesanyja (az anyai nagymama), Barbara Pozsonyban született és fiatalon hunyt el, Rosának így nevelőanyja és féltestvérei lettek.

2018. április 11., szerda

„Klárisok a nyakadon”

Bizonyára sokan ismerik az így kezdődő, József Attila által írott szerelmes verset, s talán az is rémlik még az iskolai tanulmányokból vagy máshonnan, mit is jelent a kláris szó.
Rákosné fiatalkorában
gyöngysorral nyakában
A nagy szótanászok bizonyára szakszerűen elmagyaráznák, mint ered a drágakő vagy éppen a korall latin megfelelőjéből, a néprajzosok is kiegészítenék a kaláris kapcsán, de nekünk igazából annyit illik tudnunk: a kláris egyszerűen gyöngysort, nyakláncot is jelenthet.
S mindezt éppen a költészet napján azért hozom szóba, mert a kláris szó és a Klára név nagyon hasonlít egymáshoz, és mert Rákosné Ács Klára fényképein szinte mindig látható a nyakában valamilyen gyöngysor.
Az itt bemutatott fénykép Rákos Pálnéról 1927-ben készült. József Attila a "klárisos" versét a következő esztendőben, 90 éve vetette papírra.