2018. június 18., hétfő

Preyer fia, Axel

Dr. Axel Thierry Preyer
Wilhelm Thierry Preyer 36 évesen 1877 januárjában házasodott. Első gyermeke 1877. november 23-án Jénában született. A fiú az Axel Thierry Preyer nevet kapta. (A családban már előfordult az Axel keresztnév, Preyer sógorának volt ez az első keresztneve.)
A kis Axel életének első három esztendejében apja kutatómunkájának, gondos megfigyeléseinek, s így Wilhelm Preyer úttörő jellegű tanulmányának alanya volt.
Született egy fivére 1882-ben, aki csecsemőként meghalt. Axel eképpen Preyerék egyetlen fia maradt.
Apja halálakor még nem volt egészen húsz esztendős. Néhány évvel később mezőgazdaságból doktorált és szakértőként dolgozott Kairóban. Dr. Axel Preyer 1902 nyarán megnősült, s a következő év végén, 26 esztendősen maga is apa lett. 1903 decemberében lánya született. (A kislány harmadik keresztneve Wilhelmina, melyet vélhetően nagyapja neve után kapott.)
A 20. század elején Axel Preyer illetve Thierry Preyer néven megjelenő könyveinek témái alapján arra lehet következtetni, hogy élete során több helyen is megfordult a nagyvilágban.

2018. június 11., hétfő

Apja nyomdokain: Hans Langenbruch

Hans Langenbruch
festett önportréján
Hans Langenbruch (1889–1964) Németország keleti részén született, de még tipegő lehetett, amikor apja Wilhelm Langenbruch a neves írásszakértő és grafológus munkája érdekében Berlinbe költözött családjával.
Hans 1909-től Münchenben a képzőművészeti akadémián tanult, fiatalkorában a tájképfestészet és az expresszionista színhasználat érdekelte. Foglalkozott festészettel és grafikával is.
Az írásvizsgálat pedig családi öröksége lett. 1929-ben már Hans Langenbruch szerkesztésében jelent apja fő művének (Praktische Menschenkenntnis auf Grund der Handschrift / Gyakorlati emberismeret a kézírás alapján) harmadik kiadása. Majd az apja által 1890-ben létrehozott Graphologischen Institutes Langenbruch vezetését vette át apja elhunytát (1932) követően. Elismert kéz- és gépírásszakértő lett. A technikai vizsgálatok, hamisítványok kapcsán is publikált. Tagja volt a tudományos grafológusok szövetségének.
74 esztendőt ért meg, Berlinben hunyt el 1964 májusában. Házasságából két lánygyermek (Gerda és Renate) született.
Ezidáig fotót nem leltem fel róla, ám ugyancsak képzőművészettel foglalkozó lánya honlapjának beköszöntő oldalán minden bizonnyal Hans Langenbruch festett önportréja látható.

2018. június 4., hétfő

Josephine Dilloo és a grafológia

Josephine Dilloo (1845–1935) előkelő német család sarjaként Berlinben született. Josephine Klara Eugenie von Hackewitz néven keresztelték. Miután 16 évesen apját, 18 esztendősen anyját is elveszítette, már fiatalon dolgoznia kellett. Tanítással is foglalkozott.
Josephine 24 évesen Friedrich Wilhelm Jakob Dilloo (1841–1892) segédlelkész felesége lett. 1870-től az anyaság a fő szerepköre, hiszen 16 esztendő alatt 11 gyermeket szült (közülük kettő csecsemőként halt.) Protestáns férje egy amszterdami egyetemen tanított sémi nyelveket 1880-85 között. A professzor elnevezés a férjet illeti. A család is vele tartott, 1885-ben települtek vissza Németországba. A férje 1891-től betegeskedett. 1892 nyarán a 48 esztendős Josephine Dilloo özvegyen maradt,  kilenc gyermekkel.
Öt évvel később már a berlini bíróság írásszakértője volt. Számos a kézírás jelentőségét taglaló cikk szerzője, folyóiratokban publikált, előadásokat és tanfolyamokat is tartott.
Több könyve megjelent a témában. Egyet mutatunk meg, mégpedig tetszetős borítója miatt, melynek címe Geheimnisse des menslichen Seelenlebens auf Grundlade der Graphologie (Az ember lelki életének titkai a grafológia alapján).
Josephine Dilloo megérte a 90. évét. Németország északi részén fekvő városban hunyt el 1935 júliusában.

2018. május 28., hétfő

Luttor Ignác az írásreformer

Luttor Ignác (1898–1958) szülővárosában, Székesfehérváron a ciszterci gimnáziumban már 1915-ben érettségizett, mivel hamarosan bevonult a katonasághoz. Idővel a fővárosba került a képzőművészeti főiskolára. Luttor Ignác András iparművész 1920 nyarán egy tanítónőt vett feleségül. 1923-ban, tarsolyában a rajztanári oklevéllel, megkezdte a tanítást a Berzsenyi Gimnáziumban. 1929-ben már az intézmény igazgató helyettese, (1935-től igazgatója).
1930 tavaszán a gimnázium dísztermében íráskiállítást rendezett, s e rendezvény kapcsán Románné Goldzieher Klára is előadást tartott. 1931 áprilisában a MÍT első közgyűlésén Luttor Ignác titkári tisztséget vállalt és a közgyűlést követően előadást tartott az írásoktatás jövőjéről. Majd részt vett az Berzsenyi Gimnáziumban 1932-ban megnyíló Íráskutató Intézet (labor) létrehozásában.
Luttor Ignác az ún. zsinórírás apostolaként szerzett országos ismertséget. Ő dolgozta ki az élettani alapú reformírását, melyet 1932-től már tanítottak egyes iskolákban, majd jóideig az egész országban a hivatalos írássztenderd volt. Ám a Luttor-féle zsinórírást 1945 után egyre több kritikai érte, míg az 1956-os tantervben új sztenderdet vezettek be.
Luttort 52 évesen, 1950-ben nyugdíjazták, és még csak a 60. évét töltötte be, amikor elhunyt.
Az írásreformer Luttor Ignác nemcsak a tanításnak élt, a képzőművészettel sem hagyott fel. Két lánya pedig a filmes szakmában találta meg élethivatását.

2018. május 21., hétfő

Dolch Erzsébet rövid önéletrajza

Dolch Erzsébet (1906–2002) pedagógus volt, doktori disszertációjának témája is e tárgykörből való. Az Új Nevelés elméleti és gyakorlati megvalósulásai  című dolgozat 1938-as publikációjához hozzátette rövid szakmai önéletrajzát, melyben azt a korábbi tanulmányát is megemlíti, amely a grafológiával foglalkozik.

Curriculum vitae.
Kassán, – Abaúj-Torna megyében – születtem 1906-ban. Elemi és polgári iskolai tanulmányaimat a Temesvár-gyárvárosi Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek tanintézetében végeztem.
A Délvidék megszállása után szüleimmel Szegedre menekültem, ahol a Róm. Kath. Tanítóképző Intézetben tanítói kiképzésben részesültem s 1926-ban tanítónői oklevelet is nyertem.
Dolch Erzsébet 1937-ben
1928-ban beiratkoztam a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola magyar-német szakcsoportjára rendes hallgatónak s ezzel egyidejűleg a Ferencz József Tudományegyetem bölcsészeti karának rendkívüli hallgatója voltam, s 1932-ben polgáriiskolai tanári oklevele szereztem. Közben megszerzése után 1932-1936-ig a Ferencz József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetében gyakornoki teendőket végeztem. Ez idő alatt tanulmányom jelent meg az Intézet kiadásában: A gyakorlati grafológia elvei címen. 1936 óta a Lélektani Intézet kísérleti elemi iskoláját vezetem.
Tanári továbbképzésemet dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár úrnak köszönhetem, ki lehetővé tette, hogy az Intézetben pszichológiai és pedagógiai ismereteimet kibővíthessem és jelen értekezésemmel az egyetemen doktorátust szerezhessek. Irányításáért hálás köszönetemet fejezem ki.

2018. május 14., hétfő

Dolch Erzsébet tanulmánya a grafológiáról – digitalizálva

Dolch Erzsébet 1936-ban publikált tanulmányával írta be nevét a hazai grafológia történetébe. A gyakorlati grafológia elvei című munkája az akkoriban még Ferenc József nevét viselő szegedi tudományegyetem kiadványainak sorába került. S a grafológiával foglalkozó kis füzet ma már ritkaságnak számít a régi könyvek kínálatában. Ám akinek a gyűjteményébe még nem került bele, most digitalizált változatához hozzájuthat, s letöltheti.
A szegedi tudományegyetem digitális archívumában az egyetem kiadványait is elérhetővé teszi. S ezek között található Dolch Erzsébet A gyakorlati grafológia elvei című tanulmánya is.


Az 1936-ban közreadott kis füzet e példányának érdekessége még, hogy a szerzője dedikálta. A dedikációból itt Dolch Erzsébet aláírását mutatjuk.

2018. május 7., hétfő

Bálint Antalról, 1930-ból

Bálint Antal nevét elsősorban a grafodin egyik alkotójaként tartja számon a grafológusok többsége. Már korábban röviden bemutattuk őt, ám az alábbi leírás révén – mely egy 1930-as kiadású lexikonból való – bővíthetjük ismereteinket élete és munkássága további részleteivel.

Bálint Antal, az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Kaba községben született 1883-ban. Középiskoláit Debrecenben végezte, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt, ahol a fizika és matematika szakból oklevelet nyert. Előbb mint tanársegéd működött, a világháború kitörésekor pedig hadba vonult. Több évig hadifogságba sínylődött. 1921-ben tért haza és ekkor tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A szentpétervári lélektani intézetben tanársegédi működést folytatott és ezután ugyanebben a minőségben került a charlottenburgi egyetemre. 1924-ben a Munkásbiztosító Pénztár nyilvános technikai laboratóriumában, 1925-ben a pedagógiai szemináriumban nyert beosztást. 1929 óta az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Ausztriában tanulmányok folytatása céljából másfél évig tartózkodott. A gyorsírás terén közhasznú tevékenységet fejt ki és számos munkát írt, amelyek közül a legjelentősebbek: A gyorsírástudomány alapvonalai, Magyarország gazdasági életének újabb fejlődése. Az irodai gyorsírókat és gépírókat vizsgáztató országos bizottság elnöke. Pedagógiai szaklapokban és a napisajtó hasábjain számos értékes cikke és tanulmánya jelent meg. Számos társadalmi és kultúregyesület tagja.

2018. április 30., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezsőről egy 1930-as lexikonban

Egy 1930-ban megjelent, a magyar közélet kiválóságait is számba vevő, lexikonban találtam rá a múltszázadi honi grafológia egyik neves személyiségére, ifj. dr. Balázs Dezsőre. Bár az akkor negyvenes évei közepén járó férfi bemutatásában a grafológia nem kerül szóba, azért lássuk, mit említenek meg róla!

Balázs Dezső ifj. dr., ügyvéd. Budapesten született, 1884-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és itt nyerte el ügyvédi oklevelét, 1909-ben. Mint kezdő ügyvéd, két éven át kereskedelmi iskolában és leánylíceumban közgazdaságtant és jogot adott elő. Szépirodalmi és tudományos munkásságot fejt ki. Önálló munkái: Tarján Dénes, Tass István ifjúsága, Brand doktor különös kalandja, A sajtótörvény magyarázata. A Magyar Hírlapban Ebédutáni pihenő címen önálló cikksorozatot ír, a Lélekkutatás című orvos analitikai folyóirat jogi főmunkatársa. Mint ügyvéd, általános praxist folytat, igazgatósági tagja és jogtanácsosa több kereskedelmi és ipari vállalatnak és altruista szervezetnek. Számos kari és társadalmi egyesület tagja.

2018. április 23., hétfő

Saudek szülőhelye

E házban született Robert Saudek
A grafológiával is foglalkozó Robert Saudek 1880 áprilisában született. Születési helye: Kolín, ez a Prágától órányi utazásra lévő, az Elba partján fekvő cseh város, mely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozott.
Saudek zsidó családba született, s az is tudható, hol laktak akkoriban szülei és testvérei. Sőt, ma is áll az a ház, ahol Robert Saudek született.
És nem is nehéz megtalálni Kolínban! A város fő terére, a Károly térre kell menni, s a tér déli oldalán (A tér déli oldala az, ahonnan jól láthatók a Szent Bertalan katedrális tornyai.) lévő házak között egy sarokházat kell keresni. A 9. számú ház ma lakóház, amelynek aljában egy étterem is van. E házban született Robert Saudek.
Ha bárki a helyiektől szeretné megtudni, hol van ez a épület, ezt kell mondogatnia: „Matrasovský dům” A kolíniak, ugyanis, így tartják számon egy évszázadokkal ezelőtt élt lakó neve szerint.

2018. április 16., hétfő

Robert Saudek szülei

Saudek szüleinek nyughelye
a kolíni  (új) zsidó temetőben
A 19 esztendős Rosa Jamnitz és a 28 éves Vilém Saudek 1874. április 16-án keltek egybe Bécsben. A következő év júniusában született első gyermekük Kolínban, egy fiú, akiből később orvos lett. Hat gyermekük született: két fiú és négy lány. A kisebbik fiúk az ismert grafológus, Robert Saudek. Minden gyermekük megházasodott és utódaik lettek.
A szülők közül elsőként Rosa Saudek (1854-1922) távozott az élők sorából 67 évesen, 1922 júniusában. Búcsúztatása és sírfelirata alapján okos, kellemes természetű, életszerető személy volt, valamint mintafeleség és kiváló anya.
Üzletemberként ténykedő férje tisztes kort érhetett meg, 86 évesen csendesen elaludt. 1932 tavaszán már csak négy gyermeke búcsúzhatott tőle, hiszen ketten már őelőtte elhunytak.
Vilém (németesen Wilhelm) Saudek (1846-1932) a sírfeliratának héber szövege szerint: egyenes és tiszteletreméltó ember volt.

A felmenőkről is találhatunk néhány adatot. A Saudek gyerekek kolíni, azaz apai nagyszüleit Isac-nak és Rachelnek hívták. Az anyai nagypapa egy cseh településen született, de Bécsben volt kávézója. Rosa édesanyja (az anyai nagymama), Barbara Pozsonyban született és fiatalon hunyt el, Rosának így nevelőanyja és féltestvérei lettek.

2018. április 11., szerda

„Klárisok a nyakadon”

Bizonyára sokan ismerik az így kezdődő, József Attila által írott szerelmes verset, s talán az is rémlik még az iskolai tanulmányokból vagy máshonnan, mit is jelent a kláris szó.
Rákosné fiatalkorában
gyöngysorral nyakában
A nagy szótanászok bizonyára szakszerűen elmagyaráznák, mint ered a drágakő vagy éppen a korall latin megfelelőjéből, a néprajzosok is kiegészítenék a kaláris kapcsán, de nekünk igazából annyit illik tudnunk: a kláris egyszerűen gyöngysort, nyakláncot is jelenthet.
S mindezt éppen a költészet napján azért hozom szóba, mert a kláris szó és a Klára név nagyon hasonlít egymáshoz, és mert Rákosné Ács Klára fényképein szinte mindig látható a nyakában valamilyen gyöngysor.
Az itt bemutatott fénykép Rákos Pálnéról 1927-ben készült. József Attila a "klárisos" versét a következő esztendőben, 90 éve vetette papírra.

2018. április 7., szombat

Kézjegy a borító alatt

Mivel Rákosné Ács Klára Vallanak a betűk című könyvének 1985-ös megjelenése után több alkalommal is dedikálásokon vett részt, a már idős szerző saját kezű aláírása a könyv számos példányában ott lehet.
Ám a könyv bármely tulajdonosa megtalálhatja a sajátján a szerző kézjegyét, még ha nem is eredetiben!
Akinek birtokában van Rákosné Ács Klára e könyve, lehetséges, hogy – akár mert az megrongálódott, akár mert szokása „lemezteleníteni” a könyveit – már levette róla a védőborítót. S akkor már láthatta a kemény borítású fedélbe aranyozott betűkkel nyomott kézjegyet, melyet itt bemutatunk.

2018. április 2., hétfő

Pinterits Károly: Írásvizsgálat

A hazai grafológiatörténet azért tartja számon Pinterits Károly nevét, mert az elsők között publikált magyar nyelven a grafológiáról. Noha 1909-ben megjelent Írásvizsgálat című könyvének tárgyköre alapvetően az írásszakértői vizsgálat bemutatása. Úttörő munkájában találhatunk a grafológiatörténettel és a grafológia felhasználásával kapcsolatos részeket (12-20. oldal) és bizonyos jellemvonásokhoz szótárszerűen grafológiai megfeleltetések is találhatók benne. Számunkra szívmelengető, hogy felismerte, írásszakértői munkáját támogathatja grafológiai ismeretekkel. Könyvét olvasva szinte azt hihetnénk, a grafológia szerves részét képezi az írásszakértői munkának. Pinteritsnek e könyve elektronikus formában letölthető az OSZK archívumából, de a maga valóságában régi könyvek ajánlatai közt is felbukkan néha.

2018. március 26., hétfő

Pinterits Károly és a grafológia

A múlt század elején írásszakértőként ténykedett, de 1909-ban megjelent Írásvizsgálat című könyvében teret adott a grafológiának is, s ezzel Pinterits Károly neve a grafológiáról elsők közt publikáló magyarok közé került. Szülővárosa (ma) Budapest. Néhány évnyi vidéki (akkor a monarchiához tartozó, ma már határainkon kívüli településeken) tanítástól eltekintve fővárosunkban élt és dolgozott. 
Pinterits Károly 1869 októberében született és kereskedelmi iskolai tanár lett. 1890-ben kezdte tanári ténykedését. Már ifjú tanerőként számos tankönyv és a tantárgyaival kapcsolatos cikk szerzője. S már akkor vizsgálgathatta a kézírásokat, de csak 1906 utánra tehető rendszeres írásszakértői ténykedése.
Kevéssé ismert publikációja egy kis füzet „A bajai milliós nyeremény ügyének grafológiája” címmel 1909-ből.
A tanítás és az írásvizsgálat mellett munkatársa lett a Révai Lexikonnak, és könyvtáros volt iskolájában, valamint nyomdát is alapított. Pinterits 1931 végén hunyt el, ezt követően nem sokkal a nyomda is megszűnt.

2018. március 18., vasárnap

Stekel hazai követői a MÍT alapítói között

Ma éppen 150 esztendeje született dr. Wilhelm Stekel. A bécsi idegorvos Freud tanítványa volt, ám a pszichoanalízis új útjait kereste és megalapozta az úgynevezett aktív analitikus módszert. Módszere hazánkban is követőkre talált. A honi aktív analitikusok közül többek neve is olvasható a Magyar Írástanulmányi Társaság 1929 decemberi alakulásának hírét közlő újsághírekben.

Már alakulásakor a MÍT titkára lett dr. Gartner Pál (1900–1975), aki fiatalemberként alakított ki baráti és szakmai kapcsolatot Stekellel. Az ideggyógyászként praktizáló Gartner a 20. század első felében magyarra fordította Stekel két alapművét.
A MÍT első választmányának tagjai között ott volt dr. Décsi Imre (1881–1944), aki az orvoslás mellett könyveivel, publikációival az ismeretterjesztésben is részt vállalt.
A MÍT első választmányának névsorában Décsi után dr. Feldmann Sándor (1890–1973) következett. S bár olykor egyenesen a „budapesti Stekel”-nek nevezték, maga is említésre méltó tagja a pszichoanalízis módszereit formálók kezdőcsapatának. Feldmann bécsi tanulmányai folyamán Freudhoz és Stekelhez is közel került, s elfogadta Adler eredményeit is.

Noha az alapítók 28 fős névsorában nem leltük a grafológiai munkássága révén nevet szerzett dr. Hajnal Richárd idegorvos nevét, ám a 1931 tavaszán a MÍT első rendes közgyűlésén már az egyik titkárnak választották.
1934-ben a szakállas Stekel mellett balról Dr. Gartner Pál 
jobbról dr. Szinetár Ernő és dr. Hajnal Richárd (szemüveges)

2018. március 12., hétfő

Ea von Allesch is foglalkozott grafológiával

Ea von Allesch
1875 májusában Bécsben született Emma Elisabeth Täubele kétkezi munkások gyermekeként. Fiatal lányként felfedve bájait már modellt állt, majd 18 évesen hozzáment egy könyvkereskedőhöz és Lipcsébe költöztek. Három évet élt vele, aztán visszaköltözött Bécsbe. Később éveket töltött Berlinben. Elvált asszonyként még egyszer próbálkozott a házassággal, 1916-ban hozzáment a nála 7 évvel fiatalabb német pszichológushoz, bizonyos Gustav Johannes von Allesch-hez. Az Ea von Allesch nevet már a házasság előtt használta, és meg is tartotta, bár ez a frigy sem tartott sokáig.
Ea szabadlelkű, művészetkedvelő nő volt. Újságíróként főleg divattal foglalkozott. Mindemellett a századfordulón és az I. világháború után a bécsi művészvilág egyik vágyott asszonya volt, mondjuk úgy: múzsa. Alakja, személye képzőművészeti és irodalmi alkotásokban is felbukkant.
Tudni lehet róla, hogy a húszas években rátalált a grafológiára, főként Klages és Saudek műveiből szerzett ismereteket erről és használta is tudását. A harmincas években gyakorlatilag a grafológiai cikkeiből, előadásokból és magánórákból élt. Ismerte és támogatta Adler individuálpszichológiai iskoláját is.
A II. világháború alatt a bombázások során elpusztult az otthona, szívbetegsége is egyre több nehézséget okozott. 78 évesen 1953 nyarán hunyt el Bécsben.

2018. március 8., csütörtök

Erzsébet királyné grafológusa

Amikor Rudolphine Poppée-ről azt állították, hogy „Erzsébet királyné tanácsadója” vagy „Erzsébet királyné udvari íráselemzője”, az nem csupán reklámfogás volt, és nem volt benne semmi túlzás.
A Monarchia-szerte ismert, nemesi köröknek is szolgálatokat tevő íráselemző híre a uralkodóházhoz is eljutott.
Erzsébet  koronás jele
személyes holmiján
A grafológusnő Erzsébet királyné (1837–1898) kézírását látta előbb, mit sem sejtve arról, kitől is származhat a kezében tartott levél. De nagyon érdekesnek találta és a levél írójáról ezt mondta: nemes, gazdag lelkű nő, ám aki nem tud alkalmazkodni a környezetéhez és ez tragikus fényt vet jövőjére. Személyesen csak ezt követően találkoztak. 
Erzsébet királyné később gyakran vette igénybe a grafológusnő szolgálatait. Azt is kijelentette, hogy az édesanyján kívül, csak Poppée ismerte igazi énjét. Elhalmozta ajándékokkal is a grafológusnőt. Poppée kapott tőle egy koronával és E-betűvel díszített brosst is, melyet rendszeresen ruhájába tűzött.

2018. március 2., péntek

100 éve született Frank Tibor

Frank Tibor 1918. március 2-án Debrecenben született. Apja ruházati kereskedő volt, ő a textiliparban helyezkedett el. Volt munkaszolgálatos, majd hadifogoly. Hazatérése után ismét a textiliparban dolgozott, ahol idővel vezetői feladatokat bíztak rá. A honi munkapszichológia, valamint a szervezés-és vezetéstudomány fejlesztésében elévülhetetlenek érdemei. (Elismerésül 1980-ban, nyugdíjba vonulásakor a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.)
Frank Tibor fiatalkorában kezdte a grafológia tanulmányozását. Több cikke is megjelent, valamint előadásokat is tartott e témában.
Az Írástanulmányi Társaság létrehozását már 1979-ben szorgalmazta, majd egyik motorja lett a szervezet újraalakulásának. Az 1988. február 23-i alakuló gyűlést maga nyitotta meg. Sajnos az újjáéledő MÍT tevékenységében nem sokáig vehetett részt, hiszen még azon év decemberében, 70 esztendős korában hirtelen elhunyt.
Frank Tibor sokat tett azért, hogy a grafológia elismert szakterületté váljon hazánkban. Nagy szerepe volt abban is, hogy Csötörtök Csaba (1931–1982) Grafológia c. könyve megjelenhetett 1986-ban.
A Frank Tibor Grafológiai Alapítvány a névadó elhunytát követően jött létre.
A Grafológia folyóirat szerkesztősége a lap 2018/1 számában emlékezett meg Frank Tibor személyéről.

2018. február 23., péntek

Harminc éve alakult meg az Írástanulmányi Társaság

Már 1979-ben kezdődött a hazai grafológusokat és a pártolóikat tömörítő szervezet létrehozásának előkészítése, amely 1986-ban gyakorlatilag már megalakult, ám csak egy 1987-es az egyesületek alakulását szabályozó új törvénynek köszönhetően jöhetett létre ténylegesen. Az Írástanulmányi Társaság hivatalos alakuló ülését Budapesten a Lágymányosi Közösségi Házban tartotta 1988. február 23-án.
Az alakuló ülésen megválasztott vezetőségének névsora:
dr. Agárdi Tamás, Bujtás Lászlóné, Faklen Pál, Frank Tibor, dr. Gercsák Márta, Gömöri Géza, dr. Szántó Tamás, Windhágerné Barna Erika, Z. Gánti Péter.
Az alapítók 26 fős táborában találhatjuk még Füzes Mária (Füzes Ivánné) és Rákosné Ács Klára nevét is.
Az alakuló ülésen megnyitóbeszédében Frank Tibor hangsúlyozta: „A 37 évi szünet után megalakuló grafológiai társaság, az Írástanulmányi Társaság, méltó utóda kíván lenne a Magyar Írástanulmányi Társaságnak, amely a Magyar Tudományos Akadémia keretében működött 1930-tól 1951-ig.”
E szándékot – hogy az elődszervezet hagyományainak folytatói – egyértelműsítették, amikor 1989 szeptemberében az alapszabályzatot több ponton módosítva a Magyar Írástanulmányi Társaság nevet vették fel.

2018. február 18., vasárnap

Gömöri Gézára emlékezünk

Grünbaum Géza néven 1921. szeptember 19-én született Dobsinán, bár valójában budapestinek (újpestinek) vallhatja magát. Zsidónak született, így a munkaszolgálat és a koncentrációs tábor is belekerült élettörténetébe. A háború után új életet kezdett, nevét 1945-ben magyarosította. Első feleségével még a háború előtt eljegyezték egymást, lányuk 1947-ben született.
Gömöri Géza 1948-ban könyvelői szakképesítést szerzett, s innentől a könyvvitel- és számvitel révén haladt felfelé a munkahelyi ranglétrán. Magas állami kitüntetésekben is részesült. A Fővárosi Gázművektől felső vezetőként ment nyugdíjba. Özvegyemberként újra társat talált.
Ifjúkorában keramikusnak tanult, később szabadidejében szívesen festett és fafaragásokat készített.
Az íráselemzéssel 1964-ben találkozott először, amikor nővérét látogatta meg New Yorkban. Ott mindjárt megvásárolta Románné Goldzieher Klára egyik angol nyelvű könyvét. Angol és német nyelvtudással felvértezve bővítette grafológiai ismereteit, és egyre inkább elkötelezettje lett itthon a grafológiának. Gömöri Géza érdemei elévülhetetlenek a grafológia hazai elismertetésében, annak legalizálásában, a grafológusok szakmai, szervezeti életének a 80-as években zajló megújításában.
A MÍT újraalapítójaként, a közelmúltban is aktívan jelen volt a szervezet életében. 2013-ban elismerésként megkapta a MÍT tiszteletbeli tagja címet. A társaság rangidőse életének 97. esztendejében 2018. január 24-én hunyt el.

2018. február 12., hétfő

Rákosné Ács Klára jelmezben

Még tart az idei farsang, ám ezúttal egy jó emberöltővel ezelőtti mulatságot idézünk meg azáltal, hogy egyik részvevőjéről mutatunk egy képet.
Az 1936-os farsangi szezon egyik eseményéről, a FÉSZEK Klub báljáról, a Színházi Élet képes riportban számolt be. Összeállításuk jónéhány társasági hölgyet mutatott be alkalmi öltözetében.
Az itt látható fotón – melyet Angelo, azaz Funk Pál készített – a korabeli bálozók közül, ahogyan a kép alján lévő szöveg is tanúsítja, Rákosné Ács Klára látható, akinek viselete a vörös liliom elnevezést kapta. A választása kapcsán (vörös liliom) megjegyezném, hogy (tudtommal) vöröses volt a hajszíne.
Rákosné lánykorában majd asszonykorában is művészkörökben forgolódott, ifjúkorában pedig ruhatervező iparművészként volt ismert.

*
Ez a fotó egy kitalálós rejtvény kapcsán már felbukkant a Grafológia folyóiratban korábban, éppen két esztendeje.
A folyóirat hamarosan megjelenő tavaszi és – mondhatni – nőies lapszámában újra szóba és bemutatásra kerül.  A folyóirat most azért foglalkozik kiemeltem Rákosné Ács Klára személyével és munkásságával, mert a ismert pszichografológus negyedszázada, 1993 tavaszán távozott az élők sorából.

2018. február 5., hétfő

Ács Klára önportréja

A Színházi Élet c. képes folyóirat 1918 decemberében adta közre e rajzot „Ács Klára ruhatervezőművésznő önarcképe” képaláírással: A kontyos, mélyen dekoltált ruhát viselő karcsú hölgy ecsetekkel és palettával a kezében maga Rákosné Ács Klára, még lánykorából. Kézjegyét is elhelyezte e sajátos rajzolt portréra az egyik tűsarok mellé. Az apró termetű Ács Klára már tinédzserkorában nagyon kedvelte a magas sarkú cipőket, majd szívesen cicomázta magát és öltött magára szebbnél szebb ruhákat. Ami azért sem meglepő, hiszen kosztümtervezőnek tanult, miután a festészetbe és a mozgásművészetbe is belekóstolt.
A rajz készülte utáni esztendőkben a művészkörökben forgolódó lány több ízben szép sikerrel mutatkozott be ruhatervezőként, mégpedig úgy, hogy a modellek viseletét ki nem szabott anyagokból állította össze.

2018. január 29., hétfő

Emlékezés dr. Bendetz Móricra

Éppen 75 évvel ezelőtt, 1943. január 29-én megjelenő számában vett búcsút címoldalán a Corvina (Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének Közlönye) a könyves szakma egyik jelesétől, a grafológiával is foglalkozó dr. Bendetz Mórictól. A megemlékezés teljes terjedelmében alább olvasható.

Dr. Bendetz Móric halálára.

A könyves társadalom dr. Bendetz elvesztésével ismét egy háborús halottját gyászolja. Fiatalon, alkotó erejének teljében hagyott itt bennünket és benne szakmánk egyik legtehetségesebb, felkészült és hivatástudattól eltelt tagját veszítettük el.

Egyetemi tanulmányait kitüntetéssel végezte és diplomája birtokában a könyvárusi pályára lépett. A Lantos-féle antiquáriumban tudományos igényű katalógusok szerkesztésével, a régi magyar és külföldi könyvek területén folytatott tevékenységével hamarosan magára vonta a szakkörök figyelmét. Szeretetreméltó egyénisége, emberi jó tulajdonságai mindenkit meghódítottak, aki valamely kapcsolatba került vele. Kortársai és az ifjú generáció igen sok tagjával őszinte barátságot tartott fent, és róla nyugodtan elmondhatjuk, hogy a könyvesek megbecsülésének osztatlan részese volt.

Dr. Bendetz a Csak Szorosan megalapításában és ezen keresztül a könyvárus alkalmazottak kulturális felemelésében hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. Ennek az egyesületnek hosszú ideig alelnöke, majd elnöke volt. Előadásai emlékezetesek maradnak népes hallgatósága előtt s mintaképéül állíthatjuk az eljövendő idők önképzésének. Midőn évekkel ezelőtt megnyitotta üzletét Egyesületünk sietett választmányába meghívni. A szakmai érdekeket itt is fáradhatatlanul és alapos hozzáértéssel szolgálta. Számtalan szakbizottságban tevékenykedett, eredményesen szolgálva a rábízott ügyeket. Példakép volt előttünk.

A magyar írástudomány egyik legeredményesebb művelőjét veszítette el. Grafológiai munkái országszerte ismertté tette a nevét, halálhíre széles körben kelt megdöbbenést.

A mai idők zivataros rohanó áradatában is meg kell egy pillanatra állanunk, amikor dr. Bendetz alakját felidézzük. Azok, akik közelebbről ismerhették, emlékét soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással őrzik majd. És minden könyves részvéttel fordul az özvegy és korán, nagyon korán árvaságra jutott gyermeke felé.

2018. január 22., hétfő

Léderer Ábrahám a grafológiáról

Léderer Ábrahám
Léderer Ábrahám 1827 januárjában Csehországban született. Prágában kapott tanítói oklevelet. Nálunk először a tatai zsidó hitközség iskolájában tanított az akkor 28 esztendős férfi. Pedagógiai szervezőképességére felfigyeltek, s hamarosan megbízták a pesti izraelita mintatanoda vezetésével. 1867-ben már az Országos Izraelita Tanítóegylet alapítója lett. Két évvel később nemcsak az országos közoktatási tanács tagja, hanem az állami tanítóképző-intézetek igazgatótanára.
Léderer (vagy Lederer!) Ábrahám korának nemcsak jeles pedagógusa volt, pedagógiai szakíróként is jeleskedett. Eleinte német lapokban, majd a magyar nyelvűekben is publikált. Nevét a nyári táborozás hazai meghonosítójaként is számon tartják.
Már túl járt a hetvenen, amikor 1889-ben nyugalomba vonult. De mint a magyar pedagógusok nesztora sokáig aktív maradt, még halála előtt nem sokkal is publikált pedagógiai tanulmányt. 1916 őszén hunyt el Budapesten, tisztes kort ért meg.
A szépszámú neveléstudományi és egyéb munkái közül egyet említünk. Ugyanis, ha tehetnénk, a Magy. paed. Szemle 1886. I. füzetét lapoznánk fel, melyben Léderer Ábrahám „Graphologiai tanulmány” c. írása megjelent.

2018. január 15., hétfő

125 éve született dr. Goldziher Károlyné

Budapesten született 1893. január 15-én, izraelita iparos családba. Két lánytestvéréről van tudomásunk. Első férje Freudenberg Sándor tisztviselő volt, akit korán elveszített. Majd az ugyancsak özvegységre jutott dr. Goldziher Károly (1881–1955) vette nőül, s 1922-ben egy fiúk született.
Dolgozott könyvtárosként és a Magyar asszonyok lexikona szerint 1917-ben kezdett a grafológiával ismerkedni. A publikációi alapján vélhetően a német nyelvben is jártas volt. Német lapban a hazai grafológiáról, magyar lapban a német grafológiáról publikált. 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a választmány tagja lett. A 30-as években a MÍT-ben az elemzés gyakorlata kapcsán tartott előadásokat. Nyomtatásban fennmaradt – Arany János kézírásával foglalkozó – előadásáról Goldziherné korábbi bemutatásakor már szóltunk.
1944 őszén őt és egyetemista fiát „begyűjtötték”, s megindultak sorstársaikkal valamely munkatábor felé. Ausztriában egy Lajta menti településen 1944. november 15-én vesztették életüket, nevük a magyar holokauszt áldozatai közé került.
Goldziher Károlyné egyetlen valódi fotográfiája a MILEV fénykép-gyűjteményébe került, melynek alapján itt is bemutatjuk képmását.

2018. január 8., hétfő

Pulver sógora

Dr. Richard Zollikofer (1871–1963), svájci orvos elsőként használt széndioxidot a hasüreg feltöltésére 1924-ben, ezért nevét a laparoszkópia úttörői között tartja számon az orvostudomány története.
A St. Gallen-i illetőségű orvostanhallgató Bernben töltötte végzősként gyakorlati idejét. Vélhetően ekkor került kapcsolatba a berni patikus lányával, Johanna Fanny Pulverrel. Ő volt a legidősebb és az egyetlen lány Pulver testvérei között.
A harminc körül járó orvos 1901-ben került sógorságba a Pulver fivérekkel, köztük a legifjabbal, az akkor csupán 11 esztendős Max Pulverrel.
A Zollikofer házaspárnak három gyermeke (két lány és egy fiú) született. Ám a feleség, a negyvenes éveiben járó Johanna 1917-ben elhunyt. Később Zollikofer, előrehaladott korára való tekintettel, egy barátja özvegyét vette feleségül, aki korábban ápolónő volt. A jeles orvos majdnem 92 évet élt, még az irodalom és a grafológia révén nevet szerzett sógorát, Max Pulvert is túlélte.

2018. január 1., hétfő

Alfred Nahon, grafológus és ufológus

Alfred Nahon
Alfred Nahon 1911 decemberében a franciaországi Toulonban született, ám felnőttkorában lakóhelye a svájci Lausenne lett.
Még 18 éves sem volt, amikor folyóiratot alapított „Notre Plume” (kb. mi tollunk) névvel ifjú szerzők számra. Később is foglalkozott irodalommal.
A filozófia és a pszichológia professzora lett, foglalkozott fiziognómiával és grafológiával is. Alfred Nahon az ún. háromdimenziós grafológia megalkotója, melyről könyve is megjelent.
Nahon neve a földönkívüliekkel kapcsolatos információk és szervezetek kapcsán lett ismert. 1953-ban csatlakozott egy francia csoporthoz, majd 1954 októberében Lausenne-i székhellyel megalapította a Globalista Bolygóközi Szövetséget (AMI), melynek elnöke lett. Nem sokkal később A Bolygóközi Kurír alapítója és vezetője lett (1955–1969).
A hetvenes évektől kezdte közzétenni a Holdon a földönkívüliek létét bizonyító információkat. Magyar nyelven elérhető könyve is ezek közé tartozik. A Földönkívüliek – Extraterrestrials – A rejtélyes égitest 1991-ben jelent meg hazánkban, szerzője azonban 1990-ben elhunyt.