2018. november 21., szerda

Ifj. dr. Balázs Dezső édesapjáról

Blockner Izidor
Blockner Izidor (1853–1933) harminc felé járt, amikor megnősült.1883-ban lett az akkoriban még hivatalosan kiskorúnak tekinthető Eisler Regina (1863–1937) a hitvese. Egy év múlva már szülőkké lettek, első fiúk Blockner Dezső 1884 áprilisának első napján jött a világra. A Blockner házaspár hat gyermeket – öt fiút és egy lányt – nevelt fel.
Blockner Izidor – akivel olykor Blockner Izsák néven is találkozhatunk – a 19. század utolsó évtizedében, 1891-ben alapította hirdetőirodáját, s az elsők között ismerte fel az újsághirdetés szerepét, majd meghatározó szerepet játszott a hazai sajtóreklám kialakulásában. A legnagyobb hirdetőirodai szenior-főnöke még megünnepelhette ötvenéves szakmai jubileumát 1925-ben, és feleségével még megülhették aranylakodalmukat 1933-ban. Ám néhány hét múlva a honi hirdetési szakma nesztora életének 80. évében elhunyt. Cégét utódai 1952-ig működtették.

2018. november 14., szerda

Lakos Kálmán a kecskeméti hobbigrafológus

Lakos Kálmán (1920–1988) a kecskeméti Tanítói Árvaházban nevelkedett. Az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatóságának dolgozója volt és szakszervezeti titkárként is ténykedett.
Az alföldi megyeszékhelyen, elsősorban, mint lelkes amatőr fotóst ismerték. 1950-tól vezetett szakköröket Kecskeméten, részt vállalt fotókiállítások rendezésében is. Munkájáért elismeréseket kapott. 1980-ban SZMT-díjas lett, a Szocialista Kultúráért kitüntetésben 1987-ben részesítettek. Első önálló fotókiállítása 1979-ben Kecskeméten nyílt meg. Kedvtelése volt még a csontfaragás is.
A segítőkész, optimista, rokonszenves és szerény férfi nem titkolt hobbija volt a grafológia. A Petőfi Népe napilap 1961-ben grafológusként közölt vele interjút, melyből kiviláglik az is Lakos Kálmán mennyire tisztán látta az írásvizsgálat lehetőségeit és milyen példamutatóan viszonyult az elemző munkához.

2018. november 7., szerda

Beiczer Éva és a grafológia

Beiczer Éva
Polán Éva 1925 karácsonyán jött világra. A szülei ún. amerikás magyarok voltak. Éva már kislánykorában kiválóan zongorázott és előszeretettel rajzolt. Vonzódása a művészethez egész életét végigkísérte. Amikor 1944 májusában érettségizett, épp bombázták Budapestet. A művészi pálya helyett rendes kenyérkereső foglalkozást választott. 1947-ben ismerte meg későbbi férjét dr. Beiczer Lászlót. A grafológia terén ismert neve így felerészben asszonyneve.
Már ötvenéves elmúlt, amikor 1978-ban komolyabban kezdett foglalkozni a grafológiával. Néhány évig Rákosné Ács Klárától tanult. Emellett belevetette magát a hazai szakirodalomba, és külföldi szerzők műveit forgatva bővítette ismereteit. Önképzése során elsősorban a német nyelvű szakkönyveket, továbbá a francia nyelvű szakirodalmat tanulmányozta e tárgykörből.
A 80-as évektől már kutatott, előadásokat tartott és sokfelé publikált. Készített analíziseket személyzeti munkához és foglalkozott történelmi grafológiával is. Beiczer Éva nemcsak igényes tanulmányaival és ügybuzgalmával vonta magára a szakma figyelmét, egyike volt azoknak, akik minden fórumon kiálltak a grafológia tudományáért. Gazdag életművét egy összefoglaló grafológiai munka megjelentetésével tehette volna teljessé. Nekikezdett, de nem tudta befejezni. 2004 júniusában távozott az élők sorából, 78 évesen a szíve vitte el.

Köszönet W. Barna Erikának a bejegyzés elkészítéséhez nyújtott segítségéért.

2018. november 1., csütörtök

MÍT anno 1950

Illusztrációnkon
a hullámvasút
A huszadik század első felében alakult Magyar Írástanulmányi Társaság – mint tudjuk – a század második felében már nem működhetett tovább. Vagy ha úgy tetszik, hosszabb pauza volt a működésében! Ugyanis az utódszervezete a 80-as évek vége felé létrejött, s azóta is működik.
Ám térjünk vissza a MÍT egykori megszűnésére, pontosabban megszüntetésére. Hivatalosan „miniszter általi feloszlatás” által 1950. május 22-én szűnt meg az akkoriban még 44 fős taglétszámmal rendelkező tudományos egyesület.
A tényeken aligha változtathatunk, ráadásul e nap történései közül emlékezetesebb, hogy azon a bizonyos hétfői napon nyílt meg a Városligetben a Vidám Park.
Az sem véletlen, hogy éppen ma ejtünk szót minderről. Ugyanis éppen 25000 napja volt 1950. május 22.

2018. október 25., csütörtök

Paul de Sainte Colombe kézjegye

Igazán figyelemreméltó a néhai grafológus és író ezen kézjegye. Bár Paul de Sainte Colombe aláírását nem a vizsgálódás lehetőségéért adjuk közre, hanem mint személyéhez köthető produktumot, sejthető, hogy a kézvonások és a személyiségvonások összevetésével mások is próbálkoznak.

2018. október 18., csütörtök

Ki volt Paul de Sainte Colombe?

Paul de Sainte Colombe (1891–1972) élete Párizsban kezdődött. A francia szakember csillapíthatatlan tudásvágyának első jelentős dokumentumai a bölcsész és a jogi diploma. Az első világháborúban a katonai hírszerzésben foglalkoztatták, majd több kitüntetéssel a tarsolyában visszatért Párizsba, folytatta jogi ténykedését. Irodalmi tevékenysége is kezdett kibontakozni. Röviddel a második világháború kitörése előtt a jogászkodást feladva főfoglalkozású íróvá lett. Ekkoriban mélyedt el ismét a pszichológiában és a grafológiában. 1940-ben az Egyesült Államokban telepedett le. 1946-ban megkapta az amerikai állampolgárságot és azon évben megnősült. Hollywoodra néző házukból őt és forgatókönyvíró feleségét a munkájuk gyakran szólította el Párizsba és Európa más nagyvárosaiba is.
Paul de Sainte Colombe csaknem egész életében foglalkozott a grafológiával. Tagja volt egy amerikai grafológiai társaságnak, de párizsinak is. Pszichografológusnak tekintette magát. Vezetett egy újságban elemző rovatot és mindig kész volt arra hogy segítsen másoknak. Kidolgozta grafoterápiáját és 1966-ban könyvben is megjelentette (Grafo-therapeutics, Pen and Pencil Therapy), s melyet azóta többször is kiadtak.
A felesége, Kathi de Sainte Colombe, is bekapcsolódott férje segítő- és oktatómunkájába, olyannyira, hogy párja elhunytát követően ő folytatta tevékenységét és gondozta szellemi hagyatékét, valamint működtette a Paul de Sainte Colombe Központot is. A feleség 1992-es halála óta tanítványok viszik tovább szakmai örökségüket.

2018. október 12., péntek

150 éve született Clifford Howard

Az amerikai szerző 1868. október 12-én született a pennsylvaniai Bethlehemben. A helyi morva közösség iskolájában kezdte meg tanulmányait, majd jogi alapképzésben vett részt a Columbián. Utóbbi érdekében 1888-tól Washingtonban lakott. Diplomája megszerzése előtt gyors- és gépíróként ténykedett, azt követően pedig asszisztensként.
25 esztendősen megházasodott. Egyetlen lányuk, Hildegarde Howard (1901 –1998) neves paleontológus lett. Néhány esztendőn át Marylandban éltek, mígnem 1906 őszén az USA nyugati felébe, Los Angelesbe költözött a család. Ekkoriban Howard már teljesen az írásnak szentelte magát. Jelentek meg versei és prózai alkotásai. Írt közéleti és vallási műveket, valamint filmforgatókönyveket is. De az írás nemcsak alkotótevékenységként érdekelte őt. Ezt bizonyítja grafológiával foglalkozó könyve. Graphology – How to Read Charakter from Handwriting (Grafológia avagy hogyan tárjuk fel a személyiségét a kézírásból) c. műve 1903-ban jelent meg első ízben, akkor még Simon Arke álnéven. Későbbiekben pedig már a saját nevén publikálta és a tartalmán is változtatott valamelyest.
Clifford Howard 73 évesen hunyt el 1942 májusában, Hollywoodban.

2018. október 5., péntek

Magyar festő Klages köreiben

Somogyi Miklós
önportréja
Éppen száz esztendeje, e napon hunyt el egy budapesti kórházban a gyöngyösi illetőségű festőművész Somogyi Miklós (1892–1918). A magyar festőnövendék Münchenben tanult, és Alfred Schulernél és anyjánál kapott szállást. Így nem meglepő, hogy ottléte alatt több ízben találkozhatott szállásadója barátjával, a nálánál csaknem két évtizeddel idősebb Ludwig Klages német gondolkodóval.
A fiatalember, aki éppen Münchenben lett 20 esztendős, a bajor művészeti főiskolára járt az 1911-12-es tanévben, és naplójában rögzítette a körülötte zajló eseményeket. A 2006-ban közreadott napló bejegyzéseiből megtudhatjuk azt is kikkel találkozott.
Somogyi Miklós feljegyezte, hogy járt Klagesnél vendégségben, és hogy december közepén már Helene Klages kisasszonyt is megismerhette. Egy 1912 januárjában a szállásán tartott zenés összejövetelen „Busse úr (grafológus és szobrász, Schüler barátja)”, azaz Hans H. Busse is jelen volt. Azon esztendőben az ifjú Somogyi Münchenben Klages két előadását is meghallgatta, s kirándulások alkalmával is megfordultak ugyanazon társaságban.

2018. október 1., hétfő

Szép kort értek meg

Az Idősek Világnapján szóljunk azokról, akik szép kort értek meg és a hazai grafológia történetében nevüket számon tartjuk.
A hétköznapi szóhasználat szerint szépkorúak lehetnek az idősebbek vagy öregek. Most mégis a hivatalosan is szép kort megért személyeket vegyük sorra. Jogszabály rendelkezik arról, hogy hazánkban szépkorú az, aki a 90. életévét betöltötte.
Dombrádi Erzsébet, aki 1906 januárjában született még megünnepelhette 92. születésnapját. A 2002-ben elhunyt nő élete javát fő hivatásának, a pedagógiának szentelte. Ám harmincéves korában még Dolch Erzsébet néven közreadott grafológiai tanulmányával beírta nevét a honi grafológiai munkák szerzői közé.
Rákosné Ács Klára (1899–1993) még a 19. század szülötte, 93 esztendőt élt meg, ám a 94. születésnapján már csak emléke volt közöttünk. A pszichografológia valamint a történelmi grafológia révén ismertté lesz asszony az itt említettek közül valóban élethivatásának tekintette a grafológiát.
Gömöri Géza a 96. születésnapját is megérte. Javarészt nyugdíjas éveiben lett a grafológia pártolója, az idő előrehaladtával a szakma legidősebbje. 1921-ben született és 2018 első hónapjában távozott közülünk.
Szepes Mária (1908–2007) nemcsak a szépkorúság tekintetében a leg az itt említettek között. A 98 teljes esztendőt megélt, s néhány hónappal a 99. születésnapja előtt elhunyt írónő és spirituális tanító nagy ismertségnek és tiszteletnek örvend széles körökben. Pszichografológia című könyve csak egy a sok közül, gazdag életművének egyik szeletét mutatja.

2018. szeptember 25., kedd

30 éve jelent meg a Grafologika első száma

Az 1988 februárjában alakult Írástanulmányi Társaság tájékoztatójaként jelent meg első ízben 1988 szeptemberében a Grafologika elnevezésű nyomtatott periodika. S valószínűleg a szervezet 1988. szeptember 22-én tartott első közgyűlésének részvevői már kezükbe is vehették a húszoldalas 500 példányban belső használatra készült kiadványt.
A Grafologika
II. évf. 1. számának borítója
Az alakuláshoz vezető különféle történéseket, az alakuló ülés mozzanatait és szervezet első néhány hónapjának mozgalmas időszakát követhetjük nyomon általa. Felelős szerkesztője dr. Agárdi Tamás volt, Faklen Pált szerkesztőként jegyzi az impresszum. A későbbiekben a lap társszerkesztője Szádvári Lídia újságíró, dokumentumfilm-készítő, grafológus lett.
A Grafologika az 1988-as induláskor egy alkalommal, 1989-ben négyszer, 1990-ben ötször (az egyik összevont szám), 1991-ben négyszer (az egyik összevont szám) jelent meg, azaz összesen 14-szer látott napvilágot a MÍT ezen kiadványa, melynek idővel példányszáma is növekedett.
A lap legelső számának igencsak puritán volt a kezdőlapja, ezért a következő megjelenés látványosabb borítóját tesszük itt közzé.

2018. szeptember 19., szerda

Emléktábla Románné Goldzieher Klára tiszteletére

A Magyar Írástanulmányi Társaság vezetősége – Pálmai Anna elnökletével – 2011 elején kezdeményezte emléktábla elhelyezését a Budapest XIII. kerületi önkormányzatnál Románné Goldzieher Klára tiszteletére, volt lakóhelyén. Az emléktábla-avatásra a Hegedűs Gyula u. 14. számú háznál 2011. szeptember 19-én került sor. S ez nemcsak a MÍT, hanem a magyar grafológiai élet ünnepe is lett. Hét esztendő telt el azóta, és ez alkalomból bemutatjuk az emléktáblát és közreadjuk szövegét.
Ebben a házban élt a magyar grafológia 
nemzetközi hírű alakja, a Magyar 
Írástanulmányi Társaság alapító tagja 
Románné Goldzieher Klára 
1881 – 1962 
„Ki vagy? 
Megmondja az írás!” 
Magyar Írástanulmányi Társaság 
XIII. Kerületi Önkormányzat 
2011

2018. szeptember 12., szerda

1893 szülöttei a MÍT alapítói között

A Magyar Írástanulmányi Társaság 1929 decemberi alakuló ülésén megválasztották a tisztviselőket. A hírekben közzétett 28 fős névsorból négyen az 1893-as esztendő szülöttei, azaz idén 125 éve születtek.
illusztráció

Az év elején már megemlékeztünk dr. Goldziher Károlyné születésnapjáról. A MÍT alapítóinak névsorában találjuk az ugyancsak 1893-ban Budapesten született Amar Renée nevű hölgyet, aki 1917-ben doktorált és később ideg- és elmeorvosként tevékenykedett.
A két férfiú, akik még a MÍT alapító közül az 1893-as esztendő szülöttei, ugyancsak orvosok. A Debrecenben született Radnai Ernő, akit 1916-ban avatták orvosdoktorrá, bőrgyógyászként és urológusként praktizált. Kortársa Schnell János Magyarszéken született. Mivel előbb tanító lett, majd gyógypedagógus, és azt követően kezdte meg orvosi tanulmányait, így ő az oklevelét 1923-ban kapta meg.

2018. szeptember 5., szerda

125 éve született Pophal

Idén nem bővelkedünk a grafológiához kapcsolható jelentős személyek kerek évfordulóiban. (Majd jövőre!) Ám mégis van egy évforduló, amelyről aligha feledkezhetünk meg. Ma 125 esztendeje, 1893. szeptember 5-én, kedden született Rudolf Pophal.
Keresztnevei: Rudolf Adolf Julius. Születésekor az evangélikus hit kötelékébe került és később is istenhívő volt. Az apjáról annyit lehet tudni, hogy iskolaigazgató volt, azaz „valaki” volt a közösségben.
A német neurológus és grafológus szülőhelye Filehne, Poznan tartomány egyik városa Poroszországban. Mivel Poroszország már a múlté, Pophal szülővárosa, melynek mai neve Wieleń, már Lengyelországban található. Akkoriban a helység lakosainak zöme protestáns, két evangélikus templom is volt a városkában.
Ha csupa P kezdőbetűkkel akarnánk néhány alapinfót róla közölni, azt mondhatnánk: Pophal poroszországi protestáns.
Filehne hangulatos látképe

2018. augusztus 27., hétfő

Karinthynak imponált Schermann

Nemcsak Karinthy Frigyes (1887–1938) volt képes arra, hogy írjon mások helyett, ahogyan azt irodalmi karikatúrái alapján tudjuk. Volt valaki, aki – mondhatni – lekörözte őt és akinek különleges képességéről elismeréssel írt. Karinthy a Rafael Schermann-nal való találkozását is szóba hozta 1932-ben Koktél című írásában:
„A jellemzés magasiskolája és zsenialitása azonban nem ott kezdődik, hogy egy ténykedésből következtessünk az emberre. Megfordítani a dolgot valamivel nehezebb és ritkább gyakorlat és képesség. Sok ügyes grafológussal találkoztam, de imponálni csak Schermann mester tudott nekem, aki öt perccel azután, hogy bemutatkozásom nélkül megismerkedett velem, hirtelen papírszelet után kapott, s ideges és látnoki ujjakkal leírt néhány szót az én kézírásommal: a beszédmódomból és mozdulataimból és külsőmből találta el, milyen lehet a betűvetésem.”

2018. augusztus 20., hétfő

Rilke Schermannról

R. M. Rilke
A 20. század lírájának egyik legjelentősebb alakja volt az osztrák költő, Rainer Maria Rilke (1875–1926). Akkoriban nyílt alkalma találkozni Rafael Schermann-nal, amikor híressé lett kortársa már ritkán fogadott látogatókat. Ám Rilkének volt egy barátja, aki jóban volt a neves pszichografológussal, és akinek sikerült elérnie, hogy vessen néhány pillantást egy kézírásra. Magával vitte Rilkét, aki a szoba sarkában megállt, s akire Schermann nem is figyelt. Az írásról megállapította, hogy egy rendkívüli szellem írása, költőé, filozófusé, művészé, majd olyan félelmetes pontossággal jellemezte Rilkét, hogy az önkéntelenül közeledni kezdett az asztalhoz, ahol Schermann ült, és amikor az íráselemző felnézett rá, bemutatkozott neki és azt mondta elismerően: „Ön eltalálta legtitkosabb bensőmet, amit eddig senki sem ismert.” Mindezek alapján az sem meglepő, hogy Rilke így nyilatkozott róla: „Schermann a kor legnagyobb fenoménje”.

2018. augusztus 13., hétfő

Schermann „regényes” tekintete

Schermanns Augen (Schermann tekintete) a címe a nemrégiben a Wallstein Verlag kiadásában megjelent német regénynek. Steffen Mensching német színész, rendező, kulturális tudós és író a szerzője, aki több mint egy évtizedet dolgozott e nagy művén.
Gulágregény – így kategorizálják. Története jórészt egy „világvégi” szovjet-orosz fogolytáborban játszódik, ahol Rafael Schermann közel ezer rabtársával senyved abszurd körülmények között. Az osztrák és német szereplők köré épülő cselekmény nemcsak Schermann végnapjait igyekszik megjeleníteni, hanem visszatekint a neves fogoly életének kellemesebb időszakára, így a húszas évekre és Bécsre, ahol Schermann íráselemzéseivel sokakat elkápráztatott és kiemelkedően ismertté lett.
A szerző alaposan utánajárt Schermann életének és tevékenységének. Hogy mennyit sikerült feltárnia és megjelenítenie, azt tőle vagy a regény egyik olvasójától tudhatnánk meg.

2018. augusztus 6., hétfő

150 éve született Ács Lipót

Maga is ténykedett írásszakértőként, ám elsősorban Rákosné Ács Klára édesapjaként tartjuk számon, a sokoldalú férfit, akit már röviden bemutattuk. Ezúttal születésének 150. évfordulóján személyes életének hivatalos és jelentős dátumait vesszük sorra.

Auerbach Lipót 1868. augusztus 6-án Vizsolyban született. Atyja Auerbach Károly izraelita terménykereskedő, anyja Stern Katalin.
Auerbach Lipót sümegi közs. reáliskolai rajztanárt a szegzárdi áll. gymnasiumhoz rendes rajtanárrá (1896. jul. 31.) nevezték ki.
1898 májusában Auerbach Lipót, a szegzárdi főgimnázium rendes rajztanára, eljegyezte Gunsberg Szeréna kisasszonyt, Gunsberg Adolf bájos leányát Budapesten. 1898 augusztusában tartották esküvőjüket a Dohány-utcai izraelita templomban.
Anyakönyvi bejegyzés: Az újszülött: Klára. Születésének ideje 1899. május 15. Atyja Auerbach Lipót / Vizsoly, Anyja Günsberg Szerén / Duna-Adony. A lánygyermek elnevezésének napja. május 28.
1900 január: A szegzárdi kir. törvényszék kinevezte a kir. törvényszékhez állandó írásszakértőül Auerbach Lipót főgimn. tanárt.
1903 októbere „Névmagyarosítás. Auerbach Lipót szekszárdi állami főgimnáziumi tanár és kiskorú Klára leánya családi nevüket »Ács« ra változtattak belügyminiszteri engedéllyel.”
1912/13. tanév: Ács Lipót, a rajzoló mértan és szabadkézi rajz okl. rendes tanára szolgálattételre a budapesti magyar nemzeti múzeumhoz osztatott be.
Anyakönyvi bejegyzés: Ács Lipót nyugalmazott főgimnáziumi tanár, 76 éves, 1945. július 9-én du. 6 órakor elhalálozott, a halál oka szívizom elfajulás.

2018. július 30., hétfő

Klages szülőhelye és emléktáblája

Ludwig Klages szülővárosa Hannover, így szülőházát is e városban kell keresnünk. S noha a házat már nem találhatjuk meg, a helyére emlékeztető táblára rálelhetünk.
Sárga falú emeletes sarokház áll Hannover központi részén a Warmbüchenstraße 21. szám alatt, melynek oldalsó kerítésfalán egy bronztábla látható. A tábla közepén Klages profilja domborodik, és a széleken lévő feliratozásból megtudhatjuk: Ezen a helyen állt 1885-ig Ludwig Klages (1872–1956) filozófus és pszichológus szülőháza.
Klages portréja alatt kapott helyet egyik gondolata: „A test a lélek megjelenése – A lélek a test értelme.”
Az emléktábla feliratait böngészve azt is megtudhatjuk, hogy a marbachi Klages Társaság helyezhette el itt.

2018. július 23., hétfő

Az ifjú Klages fényképe

1895 tájékán készült ez a fénykép egy müncheni fotós műtermében. A huszonéves Ludwig Klages látható rajta bajusszal és szakállal.
Ez a kép abban az időszakban örökítette meg a grafológiatörténet egyik meghatározó személyiségét, amikor a grafológia vonzáskörébe került. Tudni lehet, hogy 1896 novemberében, Hans H. Busséval és Georg Meyerrel együtt megalakították a Német Grafológiai Társaságot. Akkor Klages még nem töltötte be a 24. évét, Busse sem volt sokkal idősebb nála.

2018. július 16., hétfő

Hans H. Busse a grafológus

Hans H. Busse
1871 júliusában a Németország északi részén lévő Mölln városában egy tisztviselő fiaként született. Hannoverben volt gimnazista. Majd könyvesboltban dolgozott. Azt követően Berlinben filozófiát és nyelveket tanult. Onnan Münchenbe ment, ahol élettani, pszichológiai és fiziognómiai ismeretekkel gazdagította tudását. És ott, Münchenben, Németország déli részének szellemi központjában Busse 23 éves korában, 1894-ben megalapította saját tudományos grafológiai intézetét (Institut für wissenschaftliche Graphologie).
Maga is közreadott több grafológiával foglalkozó tanulmányt, továbbá Crépieux-Jamin munkáiból fordított német nyelvre.
Busse grafológia iránti lelkesedése hatással volt Ludwig Klagesre és Georg Meyerre is. Velük együtt alapította meg 1896 novemberében a Német Grafológiai Társaságot, melynek Busse az elnöke is lett. Továbbá szerkesztője és állandó szerzője a társaság szakmai folyóiratának.
Busse nemcsak grafológiával foglalkozott, tehetsége művészi téren is megnyilvánult: költő, szobrász, festőművész és építész volt. Ám hosszú élet nem adatott számára, 1920 áprilisában 48 évesen hunyt el.

2018. július 12., csütörtök

Stefan George körében

A ma éppen 150 esztendeje született Stefan George (1868–1933) az európai költészetre is hatott. De a német lírikus nemcsak az utókorra, hanem már kortársaira is hatással volt eszményeivel és művészetfelfogásával. A körülötte kialakult csoportosulást George-kör (George-Kreis) néven tartják számon. Ezen csoportosuláshoz tartozott Ludwig Klages (1872–1956) is, akire ugyancsak termékenyítőleg hatott Stefan George szellemisége és világnézete.
*
Ezúttal egy széles körben ismert, 1902. áprilisában Münchenben készült fotóval idézzük meg Stefan George-ot és körének néhány tagját.
Stefan George a kép jobb felén a felső sorban részben takarásban látható, a szakállas holland költő és író Albert Verwey (1865–1937) mögött. A kép közepén Klagest ismerhetjük fel, aki a legfiatalabb a képen szereplők közül, a harmincadik évében járt ekkoriban. Tőle balra, profilból Karl Wolfskehl (1869–1948) német író, fordító. Utóbbiak között áll a szinte delejes tekintettel néző Alfred Schuler (1865–1923) a misztikus gondolkodó, aki a müncheni Kozmikusok (Kosmiker) vezéralakja volt.

2018. július 2., hétfő

Die Handschrift – Egy folyóirat, három név

Nemes egyszerűséggel Die Handschrift (a kézírás) volt az elnevezése annak a német folyóiratnak, amely az írásvizsgálattal foglalkozott és három nagy nevet kapcsolhatunk hozzá. Olyanokét, akiknek munkássága a grafológia terén úttörő jellegű. Ők név szerint (koruk sorrendjében): Wilhelm Preyer, Albrecht Erlenmeyer és Wilhelm Langenbruch.
A folyóirat első lapszámának beharangozó hirdetését mutatjuk. S bár a lap első ízben 1895-ben jelent meg, azt is el kell árulnunk, hogy nem volt hosszú életű, hiszen 1896 elején jelent meg az utolsó száma. Ám mégis ez volt az első német nyelvű grafológiával foglalkozó folyóirat.

Íme a hirdetés, és főbb sorai magyarra fordítva


Megjelenik 1895 április elején.
A Kézírás
Tudományos írástani és grafológiai lapok.
Dr. A. Erlenmeyer egészségügyi tanácsos és dr. W. Preyer közreműködésével 
kiadja W. Langenbruch hites törvényszéki írásszakértő.
Leopold Voss Kiadóvállalat, Hamburg, Hohe Bleichen 34.
Havonta megjelenik egy füzet. - Ára negyedévenként 2 márka.
1895. No. 1.

2018. június 25., hétfő

Axel és Wilhelm Preyer

Apa és fia egy jénai fotográfus műtermében, 1881-ben. Az apa 40 esztendős, a fiúcska 4, ahogyan az eredeti kép digitális lelőhelyén, a dokumentum alján kézzel írva látható is. Az apa nem más, mint dr. Wilhelm Preyer német professzor, akinek nevét a grafológia története is számon tartja, mint a tudomány egyik úttörőjét, s aki éppen a képen látható Axel Preyer korai fejlődésének megfigyelése révén lett a fejlődéspszichológia egyik úttörője.

2018. június 18., hétfő

Preyer fia, Axel

Dr. Axel Thierry Preyer
Wilhelm Thierry Preyer 36 évesen 1877 januárjában házasodott. Első gyermeke 1877. november 23-án Jénában született. A fiú az Axel Thierry Preyer nevet kapta. (A családban már előfordult az Axel keresztnév, Preyer sógorának volt ez az első keresztneve.)
A kis Axel életének első három esztendejében apja kutatómunkájának, gondos megfigyeléseinek, s így Wilhelm Preyer úttörő jellegű tanulmányának alanya volt.
Született egy fivére 1882-ben, aki csecsemőként meghalt. Axel eképpen Preyerék egyetlen fia maradt.
Apja halálakor még nem volt egészen húsz esztendős. Néhány évvel később mezőgazdaságból doktorált és szakértőként dolgozott Kairóban. Dr. Axel Preyer 1902 nyarán megnősült, s a következő év végén, 26 esztendősen maga is apa lett. 1903 decemberében lánya született. (A kislány harmadik keresztneve Wilhelmina, melyet vélhetően nagyapja neve után kapott.)
A 20. század elején Axel Preyer illetve Thierry Preyer néven megjelenő könyveinek témái alapján arra lehet következtetni, hogy élete során több helyen is megfordult a nagyvilágban.

2018. június 11., hétfő

Apja nyomdokain: Hans Langenbruch

Hans Langenbruch
festett önportréján
Hans Langenbruch (1889–1964) Németország keleti részén született, de még tipegő lehetett, amikor apja Wilhelm Langenbruch a neves írásszakértő és grafológus munkája érdekében Berlinbe költözött családjával.
Hans 1909-től Münchenben a képzőművészeti akadémián tanult, fiatalkorában a tájképfestészet és az expresszionista színhasználat érdekelte. Foglalkozott festészettel és grafikával is.
Az írásvizsgálat pedig családi öröksége lett. 1929-ben már Hans Langenbruch szerkesztésében jelent apja fő művének (Praktische Menschenkenntnis auf Grund der Handschrift / Gyakorlati emberismeret a kézírás alapján) harmadik kiadása. Majd az apja által 1890-ben létrehozott Graphologischen Institutes Langenbruch vezetését vette át apja elhunytát (1932) követően. Elismert kéz- és gépírásszakértő lett. A technikai vizsgálatok, hamisítványok kapcsán is publikált. Tagja volt a tudományos grafológusok szövetségének.
74 esztendőt ért meg, Berlinben hunyt el 1964 májusában. Házasságából két lánygyermek (Gerda és Renate) született.
Ezidáig fotót nem leltem fel róla, ám ugyancsak képzőművészettel foglalkozó lánya honlapjának beköszöntő oldalán minden bizonnyal Hans Langenbruch festett önportréja látható.

2018. június 4., hétfő

Josephine Dilloo és a grafológia

Josephine Dilloo (1845–1935) előkelő német család sarjaként Berlinben született. Josephine Klara Eugenie von Hackewitz néven keresztelték. Miután 16 évesen apját, 18 esztendősen anyját is elveszítette, már fiatalon dolgoznia kellett. Tanítással is foglalkozott.
Josephine 24 évesen Friedrich Wilhelm Jakob Dilloo (1841–1892) segédlelkész felesége lett. 1870-től az anyaság a fő szerepköre, hiszen 16 esztendő alatt 11 gyermeket szült (közülük kettő csecsemőként halt.) Protestáns férje egy amszterdami egyetemen tanított sémi nyelveket 1880-85 között. A professzor elnevezés a férjet illeti. A család is vele tartott, 1885-ben települtek vissza Németországba. A férje 1891-től betegeskedett. 1892 nyarán a 48 esztendős Josephine Dilloo özvegyen maradt,  kilenc gyermekkel.
Öt évvel később már a berlini bíróság írásszakértője volt. Számos a kézírás jelentőségét taglaló cikk szerzője, folyóiratokban publikált, előadásokat és tanfolyamokat is tartott.
Több könyve megjelent a témában. Egyet mutatunk meg, mégpedig tetszetős borítója miatt, melynek címe Geheimnisse des menslichen Seelenlebens auf Grundlade der Graphologie (Az ember lelki életének titkai a grafológia alapján).
Josephine Dilloo megérte a 90. évét. Németország északi részén fekvő városban hunyt el 1935 júliusában.

2018. május 28., hétfő

Luttor Ignác az írásreformer

Luttor Ignác (1898–1958) szülővárosában, Székesfehérváron a ciszterci gimnáziumban 1916-ban érettségizett, s hamarosan bevonult a katonasághoz. Idővel a fővárosba került a képzőművészeti főiskolára. Luttor Ignác András iparművész 1920 nyarán egy tanítónőt vett feleségül. 1923-ban, tarsolyában a rajztanári oklevéllel, megkezdte a tanítást a Berzsenyi Gimnáziumban. 1929-ben már az intézmény igazgató helyettese, (1935-től igazgatója).
1930 tavaszán a gimnázium dísztermében íráskiállítást rendezett, s e rendezvény kapcsán Románné Goldzieher Klára is előadást tartott. 1931 áprilisában a MÍT első közgyűlésén Luttor Ignác titkári tisztséget vállalt és a közgyűlést követően előadást tartott az írásoktatás jövőjéről. Majd részt vett az Berzsenyi Gimnáziumban 1932-ban megnyíló Íráskutató Intézet (labor) létrehozásában.
Luttor Ignác az ún. zsinórírás apostolaként szerzett országos ismertséget. Ő dolgozta ki az élettani alapú reformírását, melyet 1932-től már tanítottak egyes iskolákban, majd jóideig az egész országban a hivatalos írássztenderd volt. Ám a Luttor-féle zsinórírást 1945 után egyre több kritikai érte, míg az 1956-os tantervben új sztenderdet vezettek be.
Luttort 52 évesen, 1950-ben nyugdíjazták, és még csak a 60. évét töltötte be, amikor elhunyt.
Az írásreformer Luttor Ignác nemcsak a tanításnak élt, a képzőművészettel sem hagyott fel. Két lánya pedig a filmes szakmában találta meg élethivatását.

2018. május 21., hétfő

Dolch Erzsébet rövid önéletrajza

Dolch Erzsébet (1906–2002) pedagógus volt, doktori disszertációjának témája is e tárgykörből való. Az Új Nevelés elméleti és gyakorlati megvalósulásai  című dolgozat 1938-as publikációjához hozzátette rövid szakmai önéletrajzát, melyben azt a korábbi tanulmányát is megemlíti, amely a grafológiával foglalkozik.

Curriculum vitae.
Kassán, – Abaúj-Torna megyében – születtem 1906-ban. Elemi és polgári iskolai tanulmányaimat a Temesvár-gyárvárosi Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek tanintézetében végeztem.
A Délvidék megszállása után szüleimmel Szegedre menekültem, ahol a Róm. Kath. Tanítóképző Intézetben tanítói kiképzésben részesültem s 1926-ban tanítónői oklevelet is nyertem.
Dolch Erzsébet 1937-ben
1928-ban beiratkoztam a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola magyar-német szakcsoportjára rendes hallgatónak s ezzel egyidejűleg a Ferencz József Tudományegyetem bölcsészeti karának rendkívüli hallgatója voltam, s 1932-ben polgáriiskolai tanári oklevele szereztem. Közben megszerzése után 1932-1936-ig a Ferencz József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetében gyakornoki teendőket végeztem. Ez idő alatt tanulmányom jelent meg az Intézet kiadásában: A gyakorlati grafológia elvei címen. 1936 óta a Lélektani Intézet kísérleti elemi iskoláját vezetem.
Tanári továbbképzésemet dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár úrnak köszönhetem, ki lehetővé tette, hogy az Intézetben pszichológiai és pedagógiai ismereteimet kibővíthessem és jelen értekezésemmel az egyetemen doktorátust szerezhessek. Irányításáért hálás köszönetemet fejezem ki.

2018. május 14., hétfő

Dolch Erzsébet tanulmánya a grafológiáról – digitalizálva

Dolch Erzsébet 1936-ban publikált tanulmányával írta be nevét a hazai grafológia történetébe. A gyakorlati grafológia elvei című munkája az akkoriban még Ferenc József nevét viselő szegedi tudományegyetem kiadványainak sorába került. S a grafológiával foglalkozó kis füzet ma már ritkaságnak számít a régi könyvek kínálatában. Ám akinek a gyűjteményébe még nem került bele, most digitalizált változatához hozzájuthat, s letöltheti.
A szegedi tudományegyetem digitális archívumában az egyetem kiadványait is elérhetővé teszi. S ezek között található Dolch Erzsébet A gyakorlati grafológia elvei című tanulmánya is.


Az 1936-ban közreadott kis füzet e példányának érdekessége még, hogy a szerzője dedikálta. A dedikációból itt Dolch Erzsébet aláírását mutatjuk.

2018. május 7., hétfő

Bálint Antalról, 1930-ból

Bálint Antal nevét elsősorban a grafodin egyik alkotójaként tartja számon a grafológusok többsége. Már korábban röviden bemutattuk őt, ám az alábbi leírás révén – mely egy 1930-as kiadású lexikonból való – bővíthetjük ismereteinket élete és munkássága további részleteivel.

Bálint Antal, az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Kaba községben született 1883-ban. Középiskoláit Debrecenben végezte, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt, ahol a fizika és matematika szakból oklevelet nyert. Előbb mint tanársegéd működött, a világháború kitörésekor pedig hadba vonult. Több évig hadifogságba sínylődött. 1921-ben tért haza és ekkor tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A szentpétervári lélektani intézetben tanársegédi működést folytatott és ezután ugyanebben a minőségben került a charlottenburgi egyetemre. 1924-ben a Munkásbiztosító Pénztár nyilvános technikai laboratóriumában, 1925-ben a pedagógiai szemináriumban nyert beosztást. 1929 óta az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Ausztriában tanulmányok folytatása céljából másfél évig tartózkodott. A gyorsírás terén közhasznú tevékenységet fejt ki és számos munkát írt, amelyek közül a legjelentősebbek: A gyorsírástudomány alapvonalai, Magyarország gazdasági életének újabb fejlődése. Az irodai gyorsírókat és gépírókat vizsgáztató országos bizottság elnöke. Pedagógiai szaklapokban és a napisajtó hasábjain számos értékes cikke és tanulmánya jelent meg. Számos társadalmi és kultúregyesület tagja.

2018. április 30., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezsőről egy 1930-as lexikonban

Egy 1930-ban megjelent, a magyar közélet kiválóságait is számba vevő, lexikonban találtam rá a múltszázadi honi grafológia egyik neves személyiségére, ifj. dr. Balázs Dezsőre. Bár az akkor negyvenes évei közepén járó férfi bemutatásában a grafológia nem kerül szóba, azért lássuk, mit említenek meg róla!

Balázs Dezső ifj. dr., ügyvéd. Budapesten született, 1884-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és itt nyerte el ügyvédi oklevelét, 1909-ben. Mint kezdő ügyvéd, két éven át kereskedelmi iskolában és leánylíceumban közgazdaságtant és jogot adott elő. Szépirodalmi és tudományos munkásságot fejt ki. Önálló munkái: Tarján Dénes, Tass István ifjúsága, Brand doktor különös kalandja, A sajtótörvény magyarázata. A Magyar Hírlapban Ebédutáni pihenő címen önálló cikksorozatot ír, a Lélekkutatás című orvos analitikai folyóirat jogi főmunkatársa. Mint ügyvéd, általános praxist folytat, igazgatósági tagja és jogtanácsosa több kereskedelmi és ipari vállalatnak és altruista szervezetnek. Számos kari és társadalmi egyesület tagja.

2018. április 23., hétfő

Saudek szülőhelye

E házban született Robert Saudek
A grafológiával is foglalkozó Robert Saudek 1880 áprilisában született. Születési helye: Kolín, ez a Prágától órányi utazásra lévő, az Elba partján fekvő cseh város, mely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozott.
Saudek zsidó családba született, s az is tudható, hol laktak akkoriban szülei és testvérei. Sőt, ma is áll az a ház, ahol Robert Saudek született.
És nem is nehéz megtalálni Kolínban! A város fő terére, a Károly térre kell menni, s a tér déli oldalán (A tér déli oldala az, ahonnan jól láthatók a Szent Bertalan katedrális tornyai.) lévő házak között egy sarokházat kell keresni. A 9. számú ház ma lakóház, amelynek aljában egy étterem is van. E házban született Robert Saudek.
Ha bárki a helyiektől szeretné megtudni, hol van ez a épület, ezt kell mondogatnia: „Matrasovský dům” A kolíniak, ugyanis, így tartják számon egy évszázadokkal ezelőtt élt lakó neve szerint.

2018. április 16., hétfő

Robert Saudek szülei

Saudek szüleinek nyughelye
a kolíni  (új) zsidó temetőben
A 19 esztendős Rosa Jamnitz és a 28 éves Vilém Saudek 1874. április 16-án keltek egybe Bécsben. A következő év júniusában született első gyermekük Kolínban, egy fiú, akiből később orvos lett. Hat gyermekük született: két fiú és négy lány. A kisebbik fiúk az ismert grafológus, Robert Saudek. Minden gyermekük megházasodott és utódaik lettek.
A szülők közül elsőként Rosa Saudek (1854-1922) távozott az élők sorából 67 évesen, 1922 júniusában. Búcsúztatása és sírfelirata alapján okos, kellemes természetű, életszerető személy volt, valamint mintafeleség és kiváló anya.
Üzletemberként ténykedő férje tisztes kort érhetett meg, 86 évesen csendesen elaludt. 1932 tavaszán már csak négy gyermeke búcsúzhatott tőle, hiszen ketten már őelőtte elhunytak.
Vilém (németesen Wilhelm) Saudek (1846-1932) a sírfeliratának héber szövege szerint: egyenes és tiszteletreméltó ember volt.

A felmenőkről is találhatunk néhány adatot. A Saudek gyerekek kolíni, azaz apai nagyszüleit Isac-nak és Rachelnek hívták. Az anyai nagypapa egy cseh településen született, de Bécsben volt kávézója. Rosa édesanyja (az anyai nagymama), Barbara Pozsonyban született és fiatalon hunyt el, Rosának így nevelőanyja és féltestvérei lettek.

2018. április 11., szerda

„Klárisok a nyakadon”

Bizonyára sokan ismerik az így kezdődő, József Attila által írott szerelmes verset, s talán az is rémlik még az iskolai tanulmányokból vagy máshonnan, mit is jelent a kláris szó.
Rákosné fiatalkorában
gyöngysorral nyakában
A nagy szótanászok bizonyára szakszerűen elmagyaráznák, mint ered a drágakő vagy éppen a korall latin megfelelőjéből, a néprajzosok is kiegészítenék a kaláris kapcsán, de nekünk igazából annyit illik tudnunk: a kláris egyszerűen gyöngysort, nyakláncot is jelenthet.
S mindezt éppen a költészet napján azért hozom szóba, mert a kláris szó és a Klára név nagyon hasonlít egymáshoz, és mert Rákosné Ács Klára fényképein szinte mindig látható a nyakában valamilyen gyöngysor.
Az itt bemutatott fénykép Rákos Pálnéról 1927-ben készült. József Attila a "klárisos" versét a következő esztendőben, 90 éve vetette papírra.

2018. április 7., szombat

Kézjegy a borító alatt

Mivel Rákosné Ács Klára Vallanak a betűk című könyvének 1985-ös megjelenése után több alkalommal is dedikálásokon vett részt, a már idős szerző saját kezű aláírása a könyv számos példányában ott lehet.
Ám a könyv bármely tulajdonosa megtalálhatja a sajátján a szerző kézjegyét, még ha nem is eredetiben!
Akinek birtokában van Rákosné Ács Klára e könyve, lehetséges, hogy – akár mert az megrongálódott, akár mert szokása „lemezteleníteni” a könyveit – már levette róla a védőborítót. S akkor már láthatta a kemény borítású fedélbe aranyozott betűkkel nyomott kézjegyet, melyet itt bemutatunk.

2018. április 2., hétfő

Pinterits Károly: Írásvizsgálat

A hazai grafológiatörténet azért tartja számon Pinterits Károly nevét, mert az elsők között publikált magyar nyelven a grafológiáról. Noha 1909-ben megjelent Írásvizsgálat című könyvének tárgyköre alapvetően az írásszakértői vizsgálat bemutatása. Úttörő munkájában találhatunk a grafológiatörténettel és a grafológia felhasználásával kapcsolatos részeket (12-20. oldal) és bizonyos jellemvonásokhoz szótárszerűen grafológiai megfeleltetések is találhatók benne. Számunkra szívmelengető, hogy felismerte, írásszakértői munkáját támogathatja grafológiai ismeretekkel. Könyvét olvasva szinte azt hihetnénk, a grafológia szerves részét képezi az írásszakértői munkának. Pinteritsnek e könyve elektronikus formában letölthető az OSZK archívumából, de a maga valóságában régi könyvek ajánlatai közt is felbukkan néha.

2018. március 26., hétfő

Pinterits Károly és a grafológia

A múlt század elején írásszakértőként ténykedett, de 1909-ban megjelent Írásvizsgálat című könyvében teret adott a grafológiának is, s ezzel Pinterits Károly neve a grafológiáról elsők közt publikáló magyarok közé került. Szülővárosa (ma) Budapest. Néhány évnyi vidéki (akkor a monarchiához tartozó, ma már határainkon kívüli településeken) tanítástól eltekintve fővárosunkban élt és dolgozott. 
Pinterits Károly 1869 októberében született és kereskedelmi iskolai tanár lett. 1890-ben kezdte tanári ténykedését. Már ifjú tanerőként számos tankönyv és a tantárgyaival kapcsolatos cikk szerzője. S már akkor vizsgálgathatta a kézírásokat, de csak 1906 utánra tehető rendszeres írásszakértői ténykedése.
Kevéssé ismert publikációja egy kis füzet „A bajai milliós nyeremény ügyének grafológiája” címmel 1909-ből.
A tanítás és az írásvizsgálat mellett munkatársa lett a Révai Lexikonnak, és könyvtáros volt iskolájában, valamint nyomdát is alapított. Pinterits 1931 végén hunyt el, ezt követően nem sokkal a nyomda is megszűnt.

2018. március 18., vasárnap

Stekel hazai követői a MÍT alapítói között

Ma éppen 150 esztendeje született dr. Wilhelm Stekel. A bécsi idegorvos Freud tanítványa volt, ám a pszichoanalízis új útjait kereste és megalapozta az úgynevezett aktív analitikus módszert. Módszere hazánkban is követőkre talált. A honi aktív analitikusok közül többek neve is olvasható a Magyar Írástanulmányi Társaság 1929 decemberi alakulásának hírét közlő újsághírekben.

Már alakulásakor a MÍT titkára lett dr. Gartner Pál (1900–1975), aki fiatalemberként alakított ki baráti és szakmai kapcsolatot Stekellel. Az ideggyógyászként praktizáló Gartner a 20. század első felében magyarra fordította Stekel két alapművét.
A MÍT első választmányának tagjai között ott volt dr. Décsi Imre (1881–1944), aki az orvoslás mellett könyveivel, publikációival az ismeretterjesztésben is részt vállalt.
A MÍT első választmányának névsorában Décsi után dr. Feldmann Sándor (1890–1973) következett. S bár olykor egyenesen a „budapesti Stekel”-nek nevezték, maga is említésre méltó tagja a pszichoanalízis módszereit formálók kezdőcsapatának. Feldmann bécsi tanulmányai folyamán Freudhoz és Stekelhez is közel került, s elfogadta Adler eredményeit is.

Noha az alapítók 28 fős névsorában nem leltük a grafológiai munkássága révén nevet szerzett dr. Hajnal Richárd idegorvos nevét, ám a 1931 tavaszán a MÍT első rendes közgyűlésén már az egyik titkárnak választották.
1934-ben a szakállas Stekel mellett balról Dr. Gartner Pál 
jobbról dr. Szinetár Ernő és dr. Hajnal Richárd (szemüveges)

2018. március 12., hétfő

Ea von Allesch is foglalkozott grafológiával

Ea von Allesch
1875 májusában Bécsben született Emma Elisabeth Täubele kétkezi munkások gyermekeként. Fiatal lányként felfedve bájait már modellt állt, majd 18 évesen hozzáment egy könyvkereskedőhöz és Lipcsébe költöztek. Három évet élt vele, aztán visszaköltözött Bécsbe. Később éveket töltött Berlinben. Elvált asszonyként még egyszer próbálkozott a házassággal, 1916-ban hozzáment a nála 7 évvel fiatalabb német pszichológushoz, bizonyos Gustav Johannes von Allesch-hez. Az Ea von Allesch nevet már a házasság előtt használta, és meg is tartotta, bár ez a frigy sem tartott sokáig.
Ea szabadlelkű, művészetkedvelő nő volt. Újságíróként főleg divattal foglalkozott. Mindemellett a századfordulón és az I. világháború után a bécsi művészvilág egyik vágyott asszonya volt, mondjuk úgy: múzsa. Alakja, személye képzőművészeti és irodalmi alkotásokban is felbukkant.
Tudni lehet róla, hogy a húszas években rátalált a grafológiára, főként Klages és Saudek műveiből szerzett ismereteket erről és használta is tudását. A harmincas években gyakorlatilag a grafológiai cikkeiből, előadásokból és magánórákból élt. Ismerte és támogatta Adler individuálpszichológiai iskoláját is.
A II. világháború alatt a bombázások során elpusztult az otthona, szívbetegsége is egyre több nehézséget okozott. 78 évesen 1953 nyarán hunyt el Bécsben.

2018. március 8., csütörtök

Erzsébet királyné grafológusa

Amikor Rudolphine Poppée-ről azt állították, hogy „Erzsébet királyné tanácsadója” vagy „Erzsébet királyné udvari íráselemzője”, az nem csupán reklámfogás volt, és nem volt benne semmi túlzás.
A Monarchia-szerte ismert, nemesi köröknek is szolgálatokat tevő íráselemző híre a uralkodóházhoz is eljutott.
Erzsébet  koronás jele
személyes holmiján
A grafológusnő Erzsébet királyné (1837–1898) kézírását látta előbb, mit sem sejtve arról, kitől is származhat a kezében tartott levél. De nagyon érdekesnek találta és a levél írójáról ezt mondta: nemes, gazdag lelkű nő, ám aki nem tud alkalmazkodni a környezetéhez és ez tragikus fényt vet jövőjére. Személyesen csak ezt követően találkoztak. 
Erzsébet királyné később gyakran vette igénybe a grafológusnő szolgálatait. Azt is kijelentette, hogy az édesanyján kívül, csak Poppée ismerte igazi énjét. Elhalmozta ajándékokkal is a grafológusnőt. Poppée kapott tőle egy koronával és E-betűvel díszített brosst is, melyet rendszeresen ruhájába tűzött.

2018. március 2., péntek

100 éve született Frank Tibor

Frank Tibor 1918. március 2-án Debrecenben született. Apja ruházati kereskedő volt, ő a textiliparban helyezkedett el. Volt munkaszolgálatos, majd hadifogoly. Hazatérése után ismét a textiliparban dolgozott, ahol idővel vezetői feladatokat bíztak rá. A honi munkapszichológia, valamint a szervezés-és vezetéstudomány fejlesztésében elévülhetetlenek érdemei. (Elismerésül 1980-ban, nyugdíjba vonulásakor a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.)
Frank Tibor fiatalkorában kezdte a grafológia tanulmányozását. Több cikke is megjelent, valamint előadásokat is tartott e témában.
Az Írástanulmányi Társaság létrehozását már 1979-ben szorgalmazta, majd egyik motorja lett a szervezet újraalakulásának. Az 1988. február 23-i alakuló gyűlést maga nyitotta meg. Sajnos az újjáéledő MÍT tevékenységében nem sokáig vehetett részt, hiszen még azon év decemberében, 70 esztendős korában hirtelen elhunyt.
Frank Tibor sokat tett azért, hogy a grafológia elismert szakterületté váljon hazánkban. Nagy szerepe volt abban is, hogy Csötörtök Csaba (1931–1982) Grafológia c. könyve megjelenhetett 1986-ban.
A Frank Tibor Grafológiai Alapítvány a névadó elhunytát követően jött létre.
A Grafológia folyóirat szerkesztősége a lap 2018/1 számában emlékezett meg Frank Tibor személyéről.

2018. február 23., péntek

Harminc éve alakult meg az Írástanulmányi Társaság

Már 1979-ben kezdődött a hazai grafológusokat és a pártolóikat tömörítő szervezet létrehozásának előkészítése, amely 1986-ban gyakorlatilag már megalakult, ám csak egy 1987-es az egyesületek alakulását szabályozó új törvénynek köszönhetően jöhetett létre ténylegesen. Az Írástanulmányi Társaság hivatalos alakuló ülését Budapesten a Lágymányosi Közösségi Házban tartotta 1988. február 23-án.
Az alakuló ülésen megválasztott vezetőségének névsora:
dr. Agárdi Tamás, Bujtás Lászlóné, Faklen Pál, Frank Tibor, dr. Gercsák Márta, Gömöri Géza, dr. Szántó Tamás, Windhágerné Barna Erika, Z. Gánti Péter.
Az alapítók 26 fős táborában találhatjuk még Füzes Mária (Füzes Ivánné) és Rákosné Ács Klára nevét is.
Az alakuló ülésen megnyitóbeszédében Frank Tibor hangsúlyozta: „A 37 évi szünet után megalakuló grafológiai társaság, az Írástanulmányi Társaság, méltó utóda kíván lenne a Magyar Írástanulmányi Társaságnak, amely a Magyar Tudományos Akadémia keretében működött 1930-tól 1951-ig.”
E szándékot – hogy az elődszervezet hagyományainak folytatói – egyértelműsítették, amikor 1989 szeptemberében az alapszabályzatot több ponton módosítva a Magyar Írástanulmányi Társaság nevet vették fel.

2018. február 18., vasárnap

Gömöri Gézára emlékezünk

Grünbaum Géza néven 1921. szeptember 19-én született Dobsinán, bár valójában budapestinek (újpestinek) vallhatja magát. Zsidónak született, így a munkaszolgálat és a koncentrációs tábor is belekerült élettörténetébe. A háború után új életet kezdett, nevét 1945-ben magyarosította. Első feleségével még a háború előtt eljegyezték egymást, lányuk 1947-ben született.
Gömöri Géza 1948-ban könyvelői szakképesítést szerzett, s innentől a könyvvitel- és számvitel révén haladt felfelé a munkahelyi ranglétrán. Magas állami kitüntetésekben is részesült. A Fővárosi Gázművektől felső vezetőként ment nyugdíjba. Özvegyemberként újra társat talált.
Ifjúkorában keramikusnak tanult, később szabadidejében szívesen festett és fafaragásokat készített.
Az íráselemzéssel 1964-ben találkozott először, amikor nővérét látogatta meg New Yorkban. Ott mindjárt megvásárolta Románné Goldzieher Klára egyik angol nyelvű könyvét. Angol és német nyelvtudással felvértezve bővítette grafológiai ismereteit, és egyre inkább elkötelezettje lett itthon a grafológiának. Gömöri Géza érdemei elévülhetetlenek a grafológia hazai elismertetésében, annak legalizálásában, a grafológusok szakmai, szervezeti életének a 80-as években zajló megújításában.
A MÍT újraalapítójaként, a közelmúltban is aktívan jelen volt a szervezet életében. 2013-ban elismerésként megkapta a MÍT tiszteletbeli tagja címet. A társaság rangidőse életének 97. esztendejében 2018. január 24-én hunyt el.

2018. február 12., hétfő

Rákosné Ács Klára jelmezben

Még tart az idei farsang, ám ezúttal egy jó emberöltővel ezelőtti mulatságot idézünk meg azáltal, hogy egyik részvevőjéről mutatunk egy képet.
Az 1936-os farsangi szezon egyik eseményéről, a FÉSZEK Klub báljáról, a Színházi Élet képes riportban számolt be. Összeállításuk jónéhány társasági hölgyet mutatott be alkalmi öltözetében.
Az itt látható fotón – melyet Angelo, azaz Funk Pál készített – a korabeli bálozók közül, ahogyan a kép alján lévő szöveg is tanúsítja, Rákosné Ács Klára látható, akinek viselete a vörös liliom elnevezést kapta. A választása kapcsán (vörös liliom) megjegyezném, hogy (tudtommal) vöröses volt a hajszíne.
Rákosné lánykorában majd asszonykorában is művészkörökben forgolódott, ifjúkorában pedig ruhatervező iparművészként volt ismert.

*
Ez a fotó egy kitalálós rejtvény kapcsán már felbukkant a Grafológia folyóiratban korábban, éppen két esztendeje.
A folyóirat hamarosan megjelenő tavaszi és – mondhatni – nőies lapszámában újra szóba és bemutatásra kerül.  A folyóirat most azért foglalkozik kiemeltem Rákosné Ács Klára személyével és munkásságával, mert a ismert pszichografológus negyedszázada, 1993 tavaszán távozott az élők sorából.

2018. február 5., hétfő

Ács Klára önportréja

A Színházi Élet c. képes folyóirat 1918 decemberében adta közre e rajzot „Ács Klára ruhatervezőművésznő önarcképe” képaláírással: A kontyos, mélyen dekoltált ruhát viselő karcsú hölgy ecsetekkel és palettával a kezében maga Rákosné Ács Klára, még lánykorából. Kézjegyét is elhelyezte e sajátos rajzolt portréra az egyik tűsarok mellé. Az apró termetű Ács Klára már tinédzserkorában nagyon kedvelte a magas sarkú cipőket, majd szívesen cicomázta magát és öltött magára szebbnél szebb ruhákat. Ami azért sem meglepő, hiszen kosztümtervezőnek tanult, miután a festészetbe és a mozgásművészetbe is belekóstolt.
A rajz készülte utáni esztendőkben a művészkörökben forgolódó lány több ízben szép sikerrel mutatkozott be ruhatervezőként, mégpedig úgy, hogy a modellek viseletét ki nem szabott anyagokból állította össze.

2018. január 29., hétfő

Emlékezés dr. Bendetz Móricra

Éppen 75 évvel ezelőtt, 1943. január 29-én megjelenő számában vett búcsút címoldalán a Corvina (Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének Közlönye) a könyves szakma egyik jelesétől, a grafológiával is foglalkozó dr. Bendetz Mórictól. A megemlékezés teljes terjedelmében alább olvasható.

Dr. Bendetz Móric halálára.

A könyves társadalom dr. Bendetz elvesztésével ismét egy háborús halottját gyászolja. Fiatalon, alkotó erejének teljében hagyott itt bennünket és benne szakmánk egyik legtehetségesebb, felkészült és hivatástudattól eltelt tagját veszítettük el.

Egyetemi tanulmányait kitüntetéssel végezte és diplomája birtokában a könyvárusi pályára lépett. A Lantos-féle antiquáriumban tudományos igényű katalógusok szerkesztésével, a régi magyar és külföldi könyvek területén folytatott tevékenységével hamarosan magára vonta a szakkörök figyelmét. Szeretetreméltó egyénisége, emberi jó tulajdonságai mindenkit meghódítottak, aki valamely kapcsolatba került vele. Kortársai és az ifjú generáció igen sok tagjával őszinte barátságot tartott fent, és róla nyugodtan elmondhatjuk, hogy a könyvesek megbecsülésének osztatlan részese volt.

Dr. Bendetz a Csak Szorosan megalapításában és ezen keresztül a könyvárus alkalmazottak kulturális felemelésében hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. Ennek az egyesületnek hosszú ideig alelnöke, majd elnöke volt. Előadásai emlékezetesek maradnak népes hallgatósága előtt s mintaképéül állíthatjuk az eljövendő idők önképzésének. Midőn évekkel ezelőtt megnyitotta üzletét Egyesületünk sietett választmányába meghívni. A szakmai érdekeket itt is fáradhatatlanul és alapos hozzáértéssel szolgálta. Számtalan szakbizottságban tevékenykedett, eredményesen szolgálva a rábízott ügyeket. Példakép volt előttünk.

A magyar írástudomány egyik legeredményesebb művelőjét veszítette el. Grafológiai munkái országszerte ismertté tette a nevét, halálhíre széles körben kelt megdöbbenést.

A mai idők zivataros rohanó áradatában is meg kell egy pillanatra állanunk, amikor dr. Bendetz alakját felidézzük. Azok, akik közelebbről ismerhették, emlékét soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással őrzik majd. És minden könyves részvéttel fordul az özvegy és korán, nagyon korán árvaságra jutott gyermeke felé.

2018. január 22., hétfő

Léderer Ábrahám a grafológiáról

Léderer Ábrahám
Léderer Ábrahám 1827 januárjában Csehországban született. Prágában kapott tanítói oklevelet. Nálunk először a tatai zsidó hitközség iskolájában tanított az akkor 28 esztendős férfi. Pedagógiai szervezőképességére felfigyeltek, s hamarosan megbízták a pesti izraelita mintatanoda vezetésével. 1867-ben már az Országos Izraelita Tanítóegylet alapítója lett. Két évvel később nemcsak az országos közoktatási tanács tagja, hanem az állami tanítóképző-intézetek igazgatótanára.
Léderer (vagy Lederer!) Ábrahám korának nemcsak jeles pedagógusa volt, pedagógiai szakíróként is jeleskedett. Eleinte német lapokban, majd a magyar nyelvűekben is publikált. Nevét a nyári táborozás hazai meghonosítójaként is számon tartják.
Már túl járt a hetvenen, amikor 1889-ben nyugalomba vonult. De mint a magyar pedagógusok nesztora sokáig aktív maradt, még halála előtt nem sokkal is publikált pedagógiai tanulmányt. 1916 őszén hunyt el Budapesten, tisztes kort ért meg.
A szépszámú neveléstudományi és egyéb munkái közül egyet említünk. Ugyanis, ha tehetnénk, a Magy. paed. Szemle 1886. I. füzetét lapoznánk fel, melyben Léderer Ábrahám „Graphologiai tanulmány” c. írása megjelent.

2018. január 15., hétfő

125 éve született dr. Goldziher Károlyné

Budapesten született 1893. január 15-én, izraelita iparos családba. Két lánytestvéréről van tudomásunk. Első férje Freudenberg Sándor tisztviselő volt, akit korán elveszített. Majd az ugyancsak özvegységre jutott dr. Goldziher Károly (1881–1955) vette nőül, s 1922-ben egy fiúk született.
Dolgozott könyvtárosként és a Magyar asszonyok lexikona szerint 1917-ben kezdett a grafológiával ismerkedni. A publikációi alapján vélhetően a német nyelvben is jártas volt. Német lapban a hazai grafológiáról, magyar lapban a német grafológiáról publikált. 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a választmány tagja lett. A 30-as években a MÍT-ben az elemzés gyakorlata kapcsán tartott előadásokat. Nyomtatásban fennmaradt – Arany János kézírásával foglalkozó – előadásáról Goldziherné korábbi bemutatásakor már szóltunk.
1944 őszén őt és egyetemista fiát „begyűjtötték”, s megindultak sorstársaikkal valamely munkatábor felé. Ausztriában egy Lajta menti településen 1944. november 15-én vesztették életüket, nevük a magyar holokauszt áldozatai közé került.
Goldziher Károlyné egyetlen valódi fotográfiája a MILEV fénykép-gyűjteményébe került, melynek alapján itt is bemutatjuk képmását.

2018. január 8., hétfő

Pulver sógora

Dr. Richard Zollikofer (1871–1963), svájci orvos elsőként használt széndioxidot a hasüreg feltöltésére 1924-ben, ezért nevét a laparoszkópia úttörői között tartja számon az orvostudomány története.
A St. Gallen-i illetőségű orvostanhallgató Bernben töltötte végzősként gyakorlati idejét. Vélhetően ekkor került kapcsolatba a berni patikus lányával, Johanna Fanny Pulverrel. Ő volt a legidősebb és az egyetlen lány Pulver testvérei között.
A harminc körül járó orvos 1901-ben került sógorságba a Pulver fivérekkel, köztük a legifjabbal, az akkor csupán 11 esztendős Max Pulverrel.
A Zollikofer házaspárnak három gyermeke (két lány és egy fiú) született. Ám a feleség, a negyvenes éveiben járó Johanna 1917-ben elhunyt. Később Zollikofer, előrehaladott korára való tekintettel, egy barátja özvegyét vette feleségül, aki korábban ápolónő volt. A jeles orvos majdnem 92 évet élt, még az irodalom és a grafológia révén nevet szerzett sógorát, Max Pulvert is túlélte.