2016. július 25., hétfő

Szekszárdon születtem...

„Szekszárdon születtem”... s ezt nemcsak Babits Mihály, hanem Rákosné Ács Klára is elmondhatta magáról. Ugyanis édesapja, Ács Lipót a helyi főgimnázium rajztanára volt. Születésekor még Auerbach, 1904-től már Ács Klára 12 éves koráig élt Szekszárdon családjával.
A szekszárdi Széchenyi utca a századelőn
A Széchenyi utcában volt a házuk, a Mattioni család háza mellett. Klára kislánykorában gyakran játszott együtt a Mattioni-lányokkal, Eszterrel és Erzsivel. Mattioni Eszter (1902–1993) később neves festő és egyedi mozaikok alkotója lett. A játszótársak iskolatársakká lettek a polgári leányiskolában. A kis Klára járt tánciskolába és tanult zongorázni is.
Rákosné szekszárdi kis barátnői közül említi még dr. Leopold Kornél (1865–1939) ügyvéd, lapkiadó és bankár lányát, Macit. Őt kisasszonyok nevelték, vele együtt járt úszni, teniszezni, korcsolyázni is.
S ha már Babits szóba került, említsük meg, hogy a költő húga Babits Angéla (vagy ahogyan nevezték: Angyalka) (1886–1935) volt Klára tornatanára a polgári leányiskolában.

2016. július 18., hétfő

A sokoldalú Ács Lipót

Ács Lipót
Ács Lipót (1868–1945) Vizsolyban született. Apja zsidó terménykereskedő volt. Eredeti családneve Auerbach, 1903 őszén magyarosított, s lett Ács. Rajztanári és festészeti képzést is kapott. Házasságkötése után inkább a biztos megélhetést választotta a művészi pálya helyett. A Millennium évében nyitó szekszárdi főgimnázium rajztanára volt 16 esztendőn keresztül. Ezen időszak alatt született egyetlen lánya, Rákosné Ács Klára. És Ács Lipót ott fedezte fel a sárközi népművészetet, s kiemelkedő szerepe lett annak honi és nemzetközi megismertetésében. Mindeközben a helyi múzeum gyűjteményének egyik gondozója volt
Ötvös- és kerámiatárgyak készítésével is foglalkozott, iparművészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el.
Ács Lipót családjával 1912-től Budapesten élt. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa lett. Ezután is írt szakcikkeket, s igen sokrétű tevékenysége köréből említsük meg, hogy a Magyar Gyermektudományi Társaság igazgatótanácsának is tagja volt.
Ács Lipót művész, pedagógus, néprajzos és mondhatni afféle menedzser szemléletű tudós volt.
Tudjuk, ő vitte el a lányát Románné Goldzieher Klárához – s ezzel elindította sajátos életpályáján. És egy érdekes tényre is bukkantam: Ács Lipót a szekszárdi királyi törvényszék kinevezett hites írásszakértője lett 1900-ban.

2016. július 11., hétfő

Kézzel írott sorok Wilhelm Preyertől

Egy német nyelvű grafológiai témájú honlapon lelhető fel ez a néhány sornyi szöveg Wilhelm Preyer kézírásával. Nemcsak nézni, netán íráselemző szemmel vizsgálgatni, még elolvasni is érdemes.


Bár nem könnyen olvasható az írás, ám németül jól beszélő kollégám kisilabizálta és neki köszönhetően a szöveg magyar fordítását is közreadhatom. Íme:
„Számomra a grafológia rejtély. Az agy bizonyos pontjáról kiinduló impulzusok a mozgatóidegeken keresztül eljutnak a karizmokba és mozgásba hozzák az ujjakat. Mi köze a tollat tartó ujjak által létrehozott írásbeli formáknak a személyes tulajdonságokhoz?”

Az 1891. 1. 31.-én keltezett és W. Preyer által szignált mondatok attól érdekesek, hogy az akkor még csak a kérdést feltevő Preyer néhány év múlva már a grafológia elkötelezettje lett, sőt ténykedésével beírta nevét a grafológia történetébe is.

2016. július 4., hétfő

175 éve született Wilhelm Preyer

Ma 175 éve, 1841. július 4-én született Wilhelm Preyer Manchesterben. Apja német gyáros volt, aki a családjával Angliába költözött. William Thierry Preyerként is ismert fia azonban jórészt Németországban végezte tanulmányait (Bonn, Heidelberg, Berlin, Bécs, Párizs). Természettudományi érdeklődését követve élettant és kémiát tanult és Heidelbergben 1862-ben doktorált. Majd 1866-ban orvosi diplomát szerzett Bonnban.
Hamarosan megfelelő állást kapott és Jénában telepedett le, ahol 1869-től az egyetemen az élettan professzoraként ténykedett közel két évtizeden át. Ezen időszakban született a fia. Az ő első három évének fejlődését figyelte meg és ez alapozta meg az 1882-ben jelent meg Die Seele des Kindes (A gyermeki lélek) művét, mely a modern gyermeklélektan egyik nagyhatású alapműve.
1888-tól már Berlin lett tevékenységének központja. A német fiziológus már betegeskedett, s inkább azon munkáival foglalkozott melyek a pszichológia tárgykörébe tartoznak. Írt egy könyvet a hipnózisról is. Wilhelm Langenbruch révén ismerkedett meg grafológiával.
Grafológiatörténeti mérföldkő Preyer 1895-ben megjelent Zur Psychologie des Schreibens (Az írás pszichológiája) c. munkája. Ebben – többek között – felfedi, hogy a jobb kézzel, bal kézzel, lábbal vagy szájjal készült írások vizsgálata során, arra jutott, hogy az írástevékenységet az agy vezérli.
Utolsó éveiben több ízben előadást is tartott a grafológia jelentőségéről.
Preyer egészségügyi okokból költözött Wiesbadenbe, ott hunyt el 1897 nyarán hosszas betegeskedést követően 56 évesen.