2016. február 29., hétfő

Atyai ismeretség


dr. Goldzieher Vilmos
Okkal feltételezhetjük, hogy Románné Goldzieher Klára és Liebermann Tódor nemcsak a grafológia révén ismerhették egymást. Tudjuk, mindketten a MÍT alapítói, és a szervezet megalakulásakor annak társelnökei lettek.
Románné Goldziher Klára és a nála közel tíz évvel ifjabb dr. Liebermann Tódor atyáik révén már korábban is ismerhették egymást, ugyanis mindkettőjük atyja neves orvos volt, akik a szakmai ismeretségen túl jó kapcsolatot ápoltak egymással.
Románné Goldzieher Klára édesapja Goldzieher Vilmos (1849–1916) szemész volt.
dr. Liebermann Leó
Liebermann Leó (1852–1926), a jeles orvos, vegyész és egyetemi tanár három fiú atyja volt. Mindhárom az orvosi pályát választotta. Az ifjabb Liebermann Leó (1883–1938) aki közel egyidős volt Klára öccsével a szemészetet választotta szakterületének. Így lett Goldzieher Vilmos kollégája, majd „megörökölte” posztját annak halálát követően, s lett Klára apjának utóda, azaz a Szent Rókus kórház szemész-főorvosa. A legkisebb fiú pedig az a Liebermann Tódor, akit grafológiai ténykedése révén ismerünk.

2016. február 22., hétfő

Goldzieher és Goldziher


Románné Goldzieher Klára és dr. Goldziher Károlyné a MÍT alapítói voltak. A két grafológusnő nevében lévő hasonlóság, ezúttal valóban némi kapcsolatot sejtet. Bár kettejük neve egyazon családfára kerülhet, ők maguk nem voltak vér szerinti rokonok. 
Azonban utóbbi férje, dr. Goldziher Károly és Románné Goldzieher Klára másodfokú unokatestvérek voltak. Klára édesapja, Goldzieher Vilmos (1949–1916) és Károly apja Goldziher Ignác (1850–1921) unokafivérek voltak. Klára apai nagyapja Goldzieher Izsák és Károly apai nagyapja Goldziher Adolf voltak testvérek. Az ő apjuk, azaz Goldzieher Vitus volt Károly és Klára közös dédapja.

2016. február 15., hétfő

Goldziher Károlyné a grafológus


dr. Goldziher Károlyné
Dr. Goldziher Károlyné (1893–1944) lánykori neve Herz Erzsébet. Matematikus férje, dr. Goldziher Károly (1881–1955) a neves orientalista Goldziher Ignác (1850–1921) fia. Az apósa halálát követő évben született fia Goldziher Sándor (1922–1944), éppúgy nem érhette meg a háború végét, ahogyan édesanyja sem.
Dr. Goldziher Károlyné már 1920 előtt, huszonévesen kezdett foglalkozni a grafológiával. Néhány ismertető cikke is megjelent ezzel kapcsolatban. Majd a MÍT egyik alapítója lett és tevékenyen részt vett annak életében. 1930-ban érdekes előadást tartott Arany János kézírásáról, annak bizonyítására mennyire használható a grafológia. Ennek alapján 1934-ben az Emberismeret különlenyomataként jelent meg Arany János – a grafológia tükrében című tanulmánya.

2016. február 8., hétfő

Suetonius, a mesélő római levéltáros


Történeti, kultúrtörténeti és életrajzi művek alkotója az a Gaius Suetonius Tranquillus, aki 6970 tájékán született a római birodalom afrikai területén. Apja tehetős ember volt. Fényesen indult pályája egy barátja révén, patrónusai előbb tribunus (afféle jogvédő) pozícióhoz juttatták, majd levéltáros lett, később Hadrianus császár (élt: 76138) titkára volt. Ezen utóbbiak révén olyan információk és dokumentumok közelébe jutott, melyek alapul szolgáltak híres művéhez. Továbbá nagyapja, aki Caligula (élt: 1241) óta a császári udvarban ténykedett, is mesélhetett ezt-azt neki. Suetonius később kegyvesztett lesz, így visszavonulva az írásnak élt. Halálát a 122135 közötti évekre teszik.
Legismertebb műve – az melynek révén Suetonius nevét még a grafológiatörténet is számon tartja – a 121 körül elkészült Cézárok élete (De Vita Caesarum), mely szinte teljes egészében fennmaradt. Ebben 12 császárt mutat be. Az anekdotikus életrajzok némelyikébe beleszövi azon tapasztalatait is, amelyeket az uralkodó kézírásáról, vagy írási szokásairól szerzett. Ezzel kapcsolatban a legtöbbet Augustus Octavianusról tudunk meg általa, valamint Nero és Titus kapcsán is említ érdekességeket.

2016. február 1., hétfő

Humboldt és a grafológia


Alexander von Humboldt (1769–1859) német báró korának sokoldalú és egyben kimagasló természettudósa volt. Érdemeit a vulkanológia, a földtan, növényföldrajz, fizika és kémia területein is elismerik. Sokat utazott és sokat levelezett.
A 18. század végén Jénában kapcsolatba került Goethével, aki maga is kacérkodott az írások vizsgálatával. Ugyancsak nagy levelező volt és nagyra értékelte Humboldot. Ha nem Goethe révén, máshogyan is találkozhatott az emberi természet megismerésének lehetőségével a kézíráson keresztül.
Humboldt életének kilencven éve alatt felhalmozott levéltára (nagyjából nyolcezer levél) csemege lehet a későbbi korok íráselemzőinek is. Ám Alexander von Humboldt nemcsak az írásban lelte örömét, a kézíráselemzés is játékos kedvtelése volt.
Férfikorának legszebb éveit jórészt Párizsban töltötte, s ez alkalmat adott arra, hogy a társasági grafológiába belekóstoljon. Néhány esetének, „elemzésének” híre fennmarad mások visszaemlékezései által (pl. Custine márkiné írása, illetve egy arisztokrata eljegyzése kapcsán).