Ifj. dr. Balázs Dezső, a korcsolyázó

Bár korábban közöltünk róla képet katonaruhában, kalapban és félprofilból is, mégsem biztos, hogy kapásból felismernék a neves grafológust, cilinderrel a fején az alakját profilból mutató képen.
E képes igazolványt a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjaként használta ifj. dr. Balázs Dezső. Az igazolvány bal felső sarkában a cirádás BKE betűk mellett a fényképen a korcsolyamotívumot tartalmazó szárazbélyegző is sportegylet jelképeihez tartoznak.
Az itt bemutatott igazolványkép eredetijét a családi relikviák között őrzi Balázs Dezső unokája, aki annak fotóját a rendelkezésünkre bocsátotta.
S ezt egy évforduló kapcsán adjuk közre. Mint ismeretes hazánk egyik legrégebbi ma is működő sportegyesülete a Budapesti Korcsolyázó Egylet 1869. decemberében alakult. (Akkor Pesti Korcsolyázó Egylet néven, majd a városrészek egyesítését követően már e névvel működött tovább.) Az egylet szószólóinak is köszönhetően az alakuló ülését követően nem sokkal sor került a városligeti műjégpálya ünnepélyes megnyitójára 1870. január 29-én, azaz ma 150 esztendeje!

Dr. Németh Péter kézjegye

Mivel kúriai bíróként tevékenykedett, bizonyára számos hivatalos iraton fellelhető dr. Németh Péter kézjegye. A hazai grafológusoknak ő a MÍT első évtizedeinek egyik meghatározó személyiségeként emlékezetes, így vélhetően az aláírása is érdekes lehet az írásokat tanulmányozók számára.
Íme mutatunk egyet kézjegyei közül egy 1939 tavaszán készült igazolásról.

S akár a kézvonások mögött sejtett jellemvonásokat össze lehet vetni, mindazzal, ami dr. Németh Péter személyiségéről a bemutatásában említésre került.

Dr. Németh Péter és a MÍT

dr. Németh Péter

Atyja a köztiszteletben álló Németh Péter (1851–1915) bíró és jogi író volt, aki kúriai bíróként ment nyugdíjba. Fiai is követték a jogi pályán.
Németh Péter az elsőszülött volt, 1883 októberében jött világra. A váci piaristáknál tanult. Apja elhunytakor, alig múlt harminc és már albíró volt.
A budapesti királyi törvényszék egyik tanácselnöke volt, amikor 1929-ben a Magyar Írástanulmányi Társaság első választmányának tagja lett. Tevékenysége később sem maradt észrevétlen. Néhány év múlva már elnökölt a rendezvényeken, a harmincas évek közepétől a szervezet vezetőjeként említik, 1945 után a MÍT elnöke.
Dr. Németh Péter a múlt századelő egyik leghíresebb hazai bírája volt, egész munkássága alatt a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása érdekében ténykedett, ezért gyakran gyermekbírónak titulálták. A tartózkodó, ám jóeszű és érző lelkű férfi több volt, mint hivatalnok. Munkájának elkötelezettjeként szívén viselte a bűnözővé lett gyermekek sorsát. Az idegen nyelveket is beszélő, a gyermekvédelem terén munkálkodó szakembert Európa-szerte elismerték.
65. évében járt, amikor 1948 nyarán  kinevezték a fiatalkorúak törvényszékének elnökének. 1950-ben vonult nyugdíjba.

75 esztendeje hunyt el Biró József és édesapja

Mivel néhány esztendeje a halálának körülményeit már felidéztük, ezúttal Biró József édesapjára emlékezünk, aki nemcsak életében volt fia mellett, hanem végzetük pillanataiban is.

Biró Márk (1879–1945) Királyhelmecen született, az apja néptanító volt. Családnevük akkor még Braun. Biró Márk Kiskunfélegyházán érettségizett. Majd amikor a fővárosban elvégezte a polgári iskolai tanítóképzőt a nagyváradi ortodox zsidó közösség földrajz-történelem szaktanárt keresett. 1901-ben fiatal tanerőként érkezett Nagyváradra, s szállásadójának lányával szerelemre lobbantak. A vonzalomból házasság lett. Két fiúk született. Az elsőszülött, Biró Imre (1905–1999) később szemészorvos lett és Budapesten élt. Míg a kisebbik fiú, Biró József (1908–1945) művészettörténész és grafológus volt.

Biró Márk, aki fiainak születésekor még tanárként dolgozott, idővel a nagyváradi ortodox leánygimnázium, fiú és leány elemi iskolák igazgatója lett. A helyi közösség jelentős alakjának számított, aki a magyar ügyek mellett is kiállt.
Így jellemzi őt a ismertté lett közeli rokona, Hegedüs Géza az Előjáték egy önéletrajzhoz című művében:
„…igazi régi vágású, latinos kultúrájú humanista volt, igen széles körű mind humanisztikus, mind természettudományos ismeretekkel”.

Biró Márk pedagógiai cikkei szaklapokban is megjelentek, s az iparos tanoncoktatás terén szaktekintélynek számított. Azt is tudni lehet már róla, hogy az egyik nagyváradi szabadkőműves társaságnak vezető tisztségviselője volt.

Miután 1944 májusában elfoglalták a németek Nagyváradot, megkezdték a zsidók elhurcolását. Biró József a váradi gettóból Pestre menekítette szüleit. S ugyan megérhették Nagyvárad felszabadulását (1944. október 12.), ám Biróék nagyváradi otthonukba már nem tértek vissza többé. Apa és fia, Biró Márk és Biró József Budapesten töltötték utolsó heteiket s napjaikat.