2017. szeptember 25., hétfő

Párizs 1937: vélemények, tanulságok

illusztráció
A III. Nemzetközi Grafológiai Kongresszus hallgatósága körében dr. Werner Wolff előadása, az írásban kivetülő tudatalatti vágyakról, némi vihart keltett.
„Ez az érdekes, bár helyenként hihetetlenül túlzott előadás parázs vitára adott alkalmat. Anja Mendelssohn a pszichoanalitikus grafológusok nevében támadt neki az előadónak, a magyar hölgyek pedig temperamentumos felszólalásban egyenesen a grafológia őskorába való visszatérésnek nevezték az ilyen grafologizálást.” írta a Pesti Napló, 1937. okt. 31. számában e kongresszusról szóló beszámolójában.

Románné Goldzieher Klára: »Grafológia 1937« (A párizsi grafológiai kongresszus tanulságai) címmel tartott előadást november 9-én a MÍT-ben. Az erről szóló újsághírben a következőket olvashatjuk: „A kongresszus igen élesen állást foglalt a laikus körökben nagyon divatos olcsó grafológiai szimbolizmussal szemben, amely egy szabó írásában mindenáron ollót keres és megrajzolva, leírva látni véli az emberek írásában vágyálmaikat. Ez a felfogás ma már teljesen túlhaladott s egy előadást, amely emellett tört lándzsát, a kongresszus tagjai egyhangúlag elutasították.” (Pesti Napló, 1937. nov. 10.)

2017. szeptember 21., csütörtök

Beszámoló az 1937-es párizsi kongresszusról

A Pesti Napló külön tudósítója részletesen beszámolt lapjának, s a csupán szignóval jelölt szerző (aki vélhetően dr. Brachfeld Olivér!) a lapban 1937. október 31-én (vasárnap) megjelent cikkének címe: A kéznélküli írásról, a tudatalatti vágyakról és a szerelmi rendellenesség kérdéseiről tárgyalt a nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban.
Ebből megtudhatjuk azt is, hogy a kongresszust a Maison de la Chimie nagytermében tartották, ahol vetítő-gép is rendelkezésre áll. Továbbá, hogy, a legtöbb tudományos kongresszusra ingyenes volt a bejutás, ide drága napijegyet kellett venni.
E tudósítás a jelenlévők közül említi Max Pulver, Ania Mendelssohn (a későbbi Ania Teillard), Otto Fanta és Románné Goldzieher Klára nevét. Megtudjuk azt is, hogy a többnapos konferencia utolsó napján tartott előadást Ludwig Klages. A cikk részletetek is közül még Walter Hegar, Rose-Alsa Schuler, Pierre Najac valamint Werner Wolff előadásáról.
A Maison de la Chimie épülete,
mely manapság is kongresszusok helyszínéül szolgál

2017. szeptember 16., szombat

1937: A MÍT képviselői a párizsi grafológiai kongresszuson

Illusztráció a világkiállítás kapcsán
1937-ben a világkiállítás kapcsán gyakrabban került szóba Párizs a hazai sajtóban. A Pesti Napló 1937. szeptember 16. csütörtöki száma – éppen nyolcvan évvel ezelőtt – adta hírül az alábbiakat:

Nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban. A III. nemzetközi grafológiai kongresszust Párizsban, Prof. Pierre Janet elnöklete alatt, szeptember 19–22. napjain tartják. Az előadások tárgysorozata felöleli az írástudomány és nevelés, az írástudomány és igazságszolgáltatás, az írástudomány és orvostudomány kapcsolatait és közös problémáit, amelyekről 17 nemzet írástudományi társaságainak kiküldöttei tartanak előadást. A Magyar Írástudományi Társaságot a kongresszuson a Társaság négy tagja Románné Goldzieher Klára vezetésével képviseli.

2017. szeptember 11., hétfő

Schermann és az állatok mozgása

Mondhatni: állati érdekes közlésre bukkantam egy régi újságcikkben. A cikk szerzője az akkor már külhonban élő hazánkfia dr. Brachfeld Olivér (1908–1975). A Pesti Naplóban 1938 augusztusában megjelent írásának címe Járás és jellem.
Ebből idézem: „Schermann Rafael, a világhírű grafológus, szabad óráiban azzal szórakozik, hogy a zebra, az oroszlán, a párduc és más állatok mozgása alapján elképzeli, vajjon milyen lenne ezeknek az állatoknak az írása és puszta elképzelés alapján pontos jellemrajzot készít olyan állatokról is, amelyeket most látott először…”
Nos, kíváncsiak lennék rá, mire is jutott Rafael Schermann, e különös képességekkel megáldott pszichografológus!

2017. szeptember 4., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezső utódairól

Ifj. dr. Balázs Dezső sokgyermekes családban nőtt fel, neki és feleségének azonban egyetlen lánygyermekük volt. Balázs Magda két gyermeket nevelt fel, akik összesen hat unokával örvendeztették meg. Ők tehát Balázs Dezső dédunokái. Közöttük egyetlen lány akad. Néhányuknak már van gyermeke, akik szám szerint öten vannak. Balázs Dezső ükunokái közül négy Hollandiában él, egy Izraelben. Mivel a dédunokák mindannyian a reproduktív életszakaszukban járnak, így még növekedhet az ükunokák száma.

Az említettek közül csak egyvalaki van, aki személyesen ismerhette ifj. dr. Balázs Dezsőt. A lányunokája, aki ma már nagymama. A Grafológia folyóirat aktuális számában a vele készült interjúban felidézi nagyapjával kapcsolatos emlékeit, s más családi történeteket is megoszt az olvasókkal.

Képünkön Balázs Magda (Balázs Dezső lánya) és az ő kislánya, Judit. Neki köszönjük, hogy a családi fotók közül rendelkezésünkre bocsájtotta ezt.