2019. március 21., csütörtök

Asturias cikke Ballandras grafologometeréről

Asturias Párizsban
„Miguel Ángel Asturias – Irodalmi Nobel-díj – Párizs 1970” ez áll a szerzőségi közlésnél a madridi ABC folyóirat Új tudomány (Ciencia Nueva) címmel megjelent egyoldalas cikke alatt.
Miguel Ángel Asturias (1899–1974) guatemalai író munkásságát 1967-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el, s a latin-amerikai alkotó hazája nagyköveteként 1970-ben Párizsban élt. Ebben az esztendőben közölte cikkét a spanyol folyóirat, melyben a grafológiáról, Ballandrasról és a grafologometeréről is szól.
Gyanítható, hogy nem sok grafológusról írt cikket a Nobel-díj valamely kitüntetettje, ezért is emlegetik érdekességként sűrűn az Amado J. Ballandrast bemutató források.
„A grafológia egy lépésre van attól, hogy az ember tanulmányozásával és megismerésével foglalkozó segédtudománnyá váljon.” – kezdi gondolatait Asturias 1970-es cikkében. Akit érdekel teljes egészében spanyol eredetiben itt, magyar nyelven a Grafológia folyóirat aktuális (2019/2.) lapszámában találhatja.

2019. március 17., vasárnap

100 éve született Amado J. Ballandras

Amado J. Ballandras a múlt században Argentínában az egyik legjelentősebb grafológus volt. Munkásságát már összefoglaltuk, most születésének centenáriuma kapcsán magánéletének fő eseményeit és szereplőit vesszük sorra.
1919. március 17-én Buenos Airesben született Amado Juan Ballandras. Nevét már csak azért is illik ismernünk, mert az édesanyja magyar volt és filológusként ténykedett. Apja francia filozófus volt. Ballandras szülőhazája mégis Argentína lett. Ám több nyelven is kommunikált, a spanyol mellett franciául, magyarul és angolul is.
Amado J. Ballandras feleségével
Klasszikus zenész akart lenni, ám a sors eltérítette ettől. Előbb jogot tanult, majd pszichológiából doktorált. Idővel dr. Ballandras a grafológia mellett is elkötelezte magát.
Felesége Graciela Ballandras ugyancsak grafológus, ma is részese Argentína grafológiai életének. Egyetlen lányuk, Annie Ballandras más területen ténykedik.
Dr. Amado J. Ballandras 80. születésnapját már nem érhette meg, hosszú betegség után 1999. január 13-án szülővárosában, Buenos Airesben hunyt el meg.

2019. március 13., szerda

Amado J. Ballandras, a neves argentínai grafológus

Dr. Amado J. Ballandras
Amado J. Ballandras (1919–1999) az egyik legjelentősebb argentin grafológus volt, akit hazáján kívül a nagyvilágban is számon tartottak a spanyolnyelvű szakmabeliek. Ballandras több nyelven, így spanyolul, franciául, angolul és magyarul is tudott. Jogot tanult majd pszichológiából doktorált. Tudományos cikkei argentin és európai lapokban is megjelentek. Grafológiai és a pszichológiai témákban is publikált, éppúgy ahogyan a grafopatológiai és és grafoterápiai kutatásokról és gyakorlatáról. Ez utóbbiakban személyesen is nagy szerepet vállalt: rehabilitációs intézetben vakokkal és bénult gyermekekkel foglalkozott, onkológiai osztályon kutatott a betegség és kézírás összefüggései kapcsán. Tanított, előadásokat tartott konferenciákon is.
Széleskörű gyakorlati tevékenysége mellett az 1960-ban megjelent Integrált személyiségelmélet c. könyvében pszichológusi és grafológusi tapasztalatait ötvözte. Ebben részletesen bemutatta az általa kifejlesztett eszköz, a grafologometer alkalmazhatóságát is.
Dr. Ballandras több szervezet alapításában részt vállalt. 1982-ben alapította azt a tudományos grafológiai intézetet, amely ma már a nevét viseli (Instituto de Grafología Científica Dr Amado Ballandras) és a felesége vezeti.

2019. március 8., péntek

Dorothy Sara, az amerikai grafológusnő

Dorothy Sara
Dorothy Sara (1896–1976) az egyik ismert íráselemző volt a múlt században az Amerikai Egyesült Államokban. Amikor kevéssel a 80. születésnapja előtt elhunyt, a New York Times is megemlékezett róla.
A javarészt szerkesztőként dolgozó hölgy nevét grafológiai témájú könyvein kívül az elsősorban nők számára hasznosítható, praktikus ismereteket (varrás, házi ápolás, kertészkedés, gyermekgondozás) nyújtó könyvek szerzőjeként ismerhették hazájában.
A professzionális grafológiához vezető úton Louise Rice tanítványa lett. A 20. század 40-es éveiben pedig már íráselemzőként ténykedett. Az ötvenes évek végén az Amerikai Grafológiai Társaság elnöke címet is magáénak tudhatta. Dorothy Sara grafológiai témájú könyveivel is népszerűsítette e tudományt.
Dorothy Sara tagja volt a kiemelkedő intelligenciával rendelkezők nemzetközi egyesületének (Mensa) is.

2019. február 28., csütörtök

Soltész István Giay Rudolf könyvéről

Az Esztergom és Vidéke elnevezésű periodika egyik számában (1932. május 15.) tette közzé Soltész István véleményét Giay Rudolf A grafológia tankönyve című könyvéről.

Eképpen kezdte: „Szerzőt könyvének megírásánál az a nemes cél lelkesítette, hogy a grafológia tudományának népszerűsítésével útmutatást és módot nyújtson önmagunknak és embertársainknak az íráson keresztül való megismerésre. Ő még a régi grafológiai iskola követője, mely a kezdetleges michoni iskola jelmagyarázatával megelégszik…”

Ezt követően kifejti, hogy Giay A grafológia tankönyve c. művét és megközelítését miért tartja elavultnak. Soltész bírálatában részletesen kitér azokra az új eredményekre és módszerekre, amelyeket egy korszerű grafológusnál kívánatosnak tartana.

Majd eképpen zárja gondolatait: „Mindezen kifogások dacára a szerző jó szolgálatot tesz művével a grafológiának szélesebb körökben való megismétlése szempontjából. Nyelvezete ugyan nem elég gördülékeny kifejezésmódja sem mindig precíz, de elrendezése világos és könnyen áttekinthető. Amit ad, azt alaposan, egyszerűen és röviden megmagyarázza, bár a mélyebb elméleti és lélektani magyarázatokat mindenütt mellőzi.
Szegény magyar grafológiai irodalmunkban mégis nyereséget jelent könyve, mert úttörő munkát végzett. Természetesen, aki nem elégszik meg csak a fölszínes grafológiai ismeretekkel, annak el kell mélyednie a legújabb kutatások eredményeinek tanulmányozásában is.”


A cikk digitalizálva egészében elérhető ezen a webhelyen, akit érdekel, elolvashatja.

2019. február 21., csütörtök

Giay Rudolf a grafológiáról

Giay Rudolf 1886 decemberében Kismartonban született. Németül, olaszul és szerbül is tudott. Katonai pályára lépett. A honvédség állományából századosi ranggal került nyugdíjba. A 40-es évek elejéről még hadi szolgálatáról vannak adatok. 1951-ben őrnagyi ranggal a kitelepítettek listájában találjuk a feleségével együtt. Azt lehet tudni még róla, hogy 1956-ban az élők sorában volt.

A magyar grafológia Giay Rudolf nevét A grafológia tankönyve c. könyv szerzőjeként tartja számon.
Giay 1926 januárjában könyvének az első, és azon év szeptemberében második kiadásához írhatott előszót. A valószínűleg szerzői kiadásban megjelent művet még a 30-as évek közepén is megvásárolhatták az érdeklődők. A 20. század utolsó évtizedében reprint kiadása is napvilágot látott.
Giay Rudolf kézzel írott sorai könyvéből

Giay Rudolf német és francia forrásmunkákat használt könyve megírásához. Előbb az írások jellemzőit vette sorra és azok felismerését ábrákkal is segítette, valamint értelmezést is adott a jelekhez. A gyakorlati rész elején az emberi tulajdonságokhoz társított felsorolásszerűen írásjellemzőket, majd a jellemrajz készítés menetét ismertette. Metódusát már meghaladta az idő. De könyvének érdemleges részei azok is, amelyben alaposan áttekintette a grafológia történetét, valamint listázta a fellelhető grafológiai műveket és folyóiratokat.
A könyv utolsó írásmintája vállaltan a szerző kézírása (benne aláírásával), melyben üzen is az olvasónak. Ezt mutatjuk be kuriózumként.

2019. február 14., csütörtök

Bendetz Móric tanulmánya Ady kézírásáról

Bendetz Móric grafológiai témájú művei sorában utolsóként került kiadásra a Grafológiai tanulmányok. Előbb számozott füzetenként, majd 1940-ben már egybekötve jelent meg. A 3. számú füzet tartalmazza Ady Endre jellemrajza kézírása alapján c. tanulmányát.
Ady Endre kézírásait eredetiben is volt alkalma megfigyelni Bendetznek, és a költőről szóló könyvekben is találhatók hasonmások. 11 írásminta került ebbe a tanulmányba. Akad köztük ifjúkori, versfogalmazvány, levélrészlet, és a betegséggel vívódó Ady írásos produktuma is.
Bendetz előbb általános jellemrajzot készített a kézírások alapján, majd az Adyról ismert tényekkel és vizsgálódásokkal vetette össze azt.
Az elfogulatlan és mértéktartó munka szerzője így vallott munkájának céljáról: „Nem is Adyt vizsgálom csupán. A grafológia erejét mérem, az íráslélektan tudományos értékét teszem próbára, hogy mennyit vagyunk képesek meglátni, tisztán a kézírásban való kifejeződését alapul véve mindabból, amit eddig Adyról kifürkésztek és ez alapon tudunk-e valamit hozzáadni ehhez a képhez. Erre a kísérletre pedig Ady titokzatos és sokat vitatott alakja különösen alkalmas.”
S milyen eredményre jutott? Íme: „De a rendkívüli költői nagyság végső magyarázatával a grafológia is, mint minden más kutatás, adós marad. Ady marad az, aminek magát vallotta: »Észak-fok, titok, idegenség.«”

2019. február 7., csütörtök

Ady grafológiás barátja: dr. Kanitz

A budapesti illetőségű Dr. Kanitz Henrik (1879–1910) klinikai tanársegédként 1904-ben került Kolozsvárra. 1910 nyarán megszerezte magántanári címét, s ugyanazon nyár végén már temették a fiatal bőrgyógyászt.
Ady Endre gyógykezelésre érkezett 1909 nyarán Kolozsvárra, ahol orvosa és barátja dr. Lukács Hugó (1875–1939) ideggyógyász várta. Július végén engedélyeztek a költőnek egy látogatást Nagyváradra és Püspökfürdőre. Ez alkalommal a társaságban voltak Ady olyan kiváló barátai, mint a jogász Somló Bódog (1873–1920) vagy a matematikus Fejér Lipót (1880 –1959) is.
Középen Kanitz Henrik 
Ady és Fejér Lipót (ülnek) 
Püspökfürdő, 1909. júl.
(csoportkép részlete)
Erről a kirándulásról tett említést Scheiber Sándor (1913–1985) az Irodalomtörténeti Közleményekben 1960-ban megjelent Ady Endre és Fejér Lipót c. írásában. S ebben Nagy Mihály nagyváradi ügyvédnek az eseményről beszámoló leveléből is közöl részletet, melynek egyik mondata különösen érdekes: [Ady] „Dr. Kanitz Henriktől pedig a grafológiát kérte számon, és azt követelte, hogy egy pár betűjéből, amelyet ráírt egy szívbelimnek küldött levelezőlapra: 'Ismeretlenül is nagy-nagy tisztelettel és szeretettel: Ady Endre' — olvassa ki múltját, jelenjét és jövőjét.”
Mindezek alapján feltételezhető, hogy Dr. Kanitz Henrik kacérkodhatott a grafológiával. De hogy valóban olvasott-e jövőt a betűkből vagy csak a költő szerette volna erre rábírni, még nem sejthető.

2019. január 29., kedd

Ady és Jásziék

A Jászi család és Ady Endre (1877–1919) kapcsolata Nagykárolyban kezdődött. A kamaszodó Ady Bandi ott járt a piaristák gimnáziumába 1888 szeptemberétől 1892 nyaráig. Ott kezdett verselni és ott lett először szerelmes.
Nagykárolyban született, mégpedig ugyanazon esztendőben mint a költő, Madzsarné Jászi Alice (1877–1935). Együtt jártak hittanra és együtt konfirmáltak 1890-ben. A vallásórákon Alice bátyja, Jászi Oszkár (1875–1957) is jelen volt, és a fiúk között barátság szövődött. Apjuk, mint a helyi jóságos doktor bácsi, kezelte is Adyt. 
Az Új Versek kötetével 1906-ban nemcsak Ady robbant be az irodalomba, annak köszönhetően újra egymásra talált felnőttként a két barát: Jászi Oszkár és Ady. Aligha meglepő, hogy száz esztendeje 1919. január 29-én a nemzet halottjának ravatalánál Jászi Oszkár volt Ady egyik búcsúztatója. 
Ady Budapesten is gyakran vendégeskedett vagy épp ott ebédelt Jásziék pasaréti házában. Barátja húgáékhoz, Madzsarné Jászi Alice családjához is bejáratos volt. Alice férje, dr. Madzsar József fogorvosként kezelte egy ideig a költő fogait. Ady Madzsaréknál hallhatta először Reinitz Béla (1878 –1943) által megzenésített verseit.
Madzsarné – női szolidaritásból – ugyan megneheztelt a férfira, amikor 1912 tavaszán közreadta az Elbocsátó szép üzenet c. versét, de kapcsolatuk a költő haláláig megmaradt. Azt követően Ady özvegyével, Csinszkával (1894–1934) és annak második férjével Márffy Ödön (1878–1959) festőművésszel is barátságot tartott Madzsarné.
Ady és Jásziék kapcsolatára utal az itt bemutatott fotó, melyet Madzsarné lánya Lili őrzött meg. S ez áll rajta a költő jellegzetes kézírásával „Jásziéknak legszeretőbb Adyjuk”.
*
E bejegyzést gazdagították azon információk, melyeket Repiszky Tamás (Madzsarné Jászi Alice dédunokája) jóvoltából a Grafológia folyóirat aktuális számában is olvashatnak. Köszönet illeti azért is, hogy lehetővé tette e nagyrabecsült és személyes családi relikvia fotójának közreadását.

2019. január 23., szerda

Soltész István szülővárosa: Losonc

Amikor 125 esztendeje, 1894. január 23-én Soltész Endre építőmester és Olesch Vilma fia, Soltész István világra jött Losoncon, a város Nógrád vármegye losonci járásának a székhelye volt.
A történelmi Nógrád régiójának központja ma Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa.
A losonci gimnázium
az 1900-as évek elején
Az 1894-ben javarészt magyarok lakta felvidéki település történetében ahhoz az esztendőhöz jegyzik a krónikák, hogy elkészült el a Városháza. Két híresség neve is köthető ehhez az esztendőhöz. Valamivel Soltész születése előtt lett Jókai Mór Losonc díszpolgára. S ha már Komárom egyik neves szülötte került szóba, jöjjön egy másik! Lehár Ferenc a losonci katonaezred karmestere volt 1890-94 között, azon a tavaszon állt tovább. Bár mindebből az újszülött Soltész István mit sem érzékelhetett.
Ám miközben cseperedett Losoncon megtapasztalhatta Kármán József (1769–1795) író helyi kultuszát. A nagy múltú losonci gimnázium, amelyben Soltész István is érettségizett, évtizedekkel később a település legnevesebb szülöttének, Kármán Józsefnek a nevét vette fel. Ám akkoriban már Soltész István Bajnán élt és papi hivatása mellett a grafológiának is elkötelezettje volt.

2019. január 16., szerda

Románné Goldzieher Klára, az első nő a magyar bírósági szakértők sorában

Románné
Goldzieher Klára
A Budapesti Hírlap 1934. január 16-i számának hírei között olvashatták: Az igazságügyminiszter kinevezte Románné Goldzieher Klárát, a Magyar Írástanulmányi Társaság társelnökét és az Íráskutató Intézet vezetőjét a budapesti kir. büntetőtörvényszékhez az írás szakmájára bűnügyekben állandó szakértővé.
Esküt tett ma az első magyar bírósági szakértőnő – adta hírül 85 esztendeje, 1934. január 16-án a Magyarország elnevezésű napilapunk. S bár a rövid hírben következetesen tévesztik az asszonynevét és lánykori nevét, ezúttal az elírást pontosítva közzétesszük a hírt: Érdekes aktus játszódott le ma délben Patay Istvánnak a törvényszék másodelnökének szobájában. Ma tett esküt az első női bírósági szakértő, Románné Goldzieher Klára.
Románné neve az írástudománnyal foglalkozók körében régóta ismeretes. Elnöke az írástudományi társaságnak, könyve jelent meg a grafológiáról és számos szakcikket is írt az írástudománnyal kapcsolatos kérdésekről. Az eskü letétele után Románné már meg is kezdi munkáját és rövidesen bűnügyben fog szerepelni, mint írásszakértő.

2019. január 9., szerda

Románné fivére: dr. Goldzieher Miksa

Max A. Goldzieher
Fél évszázada 1969 januárjában New Yorkban hunyt el a 85 esztendős Max A. Goldzieher. A jeles belgyógyász Budapesten született 1883. október 5-én. Goldzieher Miksa 1906-ban lett doktorrá, kórházi orvosként dolgozott. Gyakran publikált is orvosi témákban éppúgy, ahogyan szemészorvosként ismert édesapja dr. Goldzieher Vilmos (1849–1916) is.
Egészségpolitikai kérdések is foglalkoztatták, s amikor lehetősége adódott részt vállalt a közegészségügyben. Nevezetesen járványügyi népbiztos volt a Tanácsköztársaság idején Madzsar József (1876–1940) közvetlen munkatársaként. Ennek folyománya lett, hogy itthon szakmai jövője bizonytalanná vált és jobbnak látta, hogy családjával – feleségével és három gyermekével együtt – Amerikában telepedjen le. Ott folytatta orvosi tevékenységét jórészt a patológia és az endokrinológia terén.
Románné Goldzieher Klárát és öccsét édesanyjuk elhunytát követően egy óceán választotta el. A 30-as években Románné ellátogatott az Államokba, majd özvegységét követően otthonra talált abban az országban, melyben fivére és annak családja élt. Nagyjából másfél évtizeden át újra honfitársak lehettek a testvérek. Románné Goldzieher Klára távozott korábban az élők sorából. A következő esztendőben, 1963 őszén Goldzieher Miksa Budapestre látogatott és endokrinológiai előadást tartott.
Miksa – azaz Maximilian Alexander Goldzieher – fia Joseph W. Goldzieher és lányunokája Michele Goldzieher Shedlin is az orvoslást választotta hivatásának. Utóbbi a közelmúltban több ízben járt Magyarországon, és általa is bővültek a honi kutatók ismeretei nagyapja nővérének, Románné Goldzieher Klárának, életéről és személyéről.

2019. január 4., péntek

Lyka Károly és Biró József kapcsolatáról

Lyka Károly
A görög gyökerű Lyka-család legismertebb tagja, Lyka Károly 150 esztendeje, 1869. január 4-én született Pesten. Nyitrán nőtt fel, tehetséges volt a rajzolásban, ám a könyveket is szívesen bújta. Németországi és olaszországi tanulmányai után hazatérve lett a honi művészettörténet-írás kiválósága. A szellemi élet több ágában műveltséget szerzett férfiú publicista, kritikus és tanár, sőt botanikus is volt.
A nagyváradi illetőségű Biró József (1907–1945), akit a hazai grafológia is számon tart, Lykához hasonlóan sokoldalú és olvasott fiatalember volt és ugyancsak jó tollú szerző. Annak idején Lyka éppúgy a festészettől csábult el a művészettörténethez, mint nála csaknem négy évtizeddel ifjabb pártfogoltja Biró József.
A festőnek készülő Biró a képzőművészeti főiskolán Réti István (1872–1945) osztályába került, akit korábban Nagybányáról már ismerhetett. Tudni lehet, hogy Réti szakmai barátságban és szövetségben volt Lyka Károllyal. Biró József és Lyka Károly is jó kapcsolatba került egymással, olyannyira, hogy a fiatal festőnövendék tanára hatására iratkozott be a budapesti tudományegyetemre – ami nem is volt túl egyszerű akkoriban izraelitaként –, hogy művészettörténész legyen. Biró 1932-ben doktorált művészettörténetből. Kettejük tiszteletteljes kapcsolata mindvégig megmaradt, bár ez nem tarthatott évtizedekig.
A 75. évét betöltő jeles művészettörténészt köszöntő Lyka Károly Emlékkönyv 1944-ben Biró József utolsó még életében megjelent tanulmányát közölte. Nem sokkal később 1945 januárjában Biró és Réti is távozott az élők sorából. S éppen mentora adta közre Biró József első nekrológját (Lyka Károly: Egy magyar tudós élete és halála. Új Idők 1947. aug.), amikor bizonyossá vált, hogy fiatal kollégájának életműve idejekorán lezárult.
A következő időkben Lyka Károly munkásságát két alkalommal is Kossuth-díjjal ismerték el, s a kiváló művészettörténész szép kort ért meg, 96 esztendősen 1965 tavaszán hunyt el.

2019. január 1., kedd

Mi legyen 2019 kiemelt grafológiatörténeti évfordulója?


Az elmúlt év végén tíz napon át lehetett szavazni a listán megjelölt 9 jeles személy és kerek évfordulója valamelyikére egy alkalommal a Grafológiai Hírközlő közreműködésével zajlott internetes szavazáson. A végeredmény már ismert.
Az év kiemelt grafológiatörténeti évfordulója 2019-ben 
Pinterits Károly születésének 150. évfordulója.

Azért vegyünk sorra minden jelöltet!
150 éve
1869. július 9-én született Broder Christiansen német filozófus és nyelvész. A grafológia terén is ténykedett, és nevét Elisabeth Carnappal közös munkáik révén tartjuk számon.
1869. október 4. született Budapesten Pinterits Károly tanár, aki írásszakértőként lett ismert. 1909-ben megjelent Írásvizsgálat című könyvében az elsők között publikált hazánkban a grafológiáról, teret és hitelt adva e szakterületnek.
125 éve
A másik magyar a szavazáson Soltész István, aki a papi hivatás mellett gyakorolta a kézírások tanulmányozását, s egy könyvet is közreadott e témakörben. 1894. január 23-án Losoncon született, és nemcsak születésének lesz hamarosan a kerek évfordulója, elhunytának 50. évfordulója idén novemberben lesz.
S következzen két neves grafológus a szomszédos Ausztriából!
Roda Wieser 1894. augusztus 27. született. Grafológusként és írásszakértőként is ténykedett Bécsben. A bűnözői magatartás jegyeit kutatta a kézírásban, és annak révén jutott el az alapritmus elméletéhez. (Az ő évfordulója lett a második a szavazáson!)
1984. december 11. Alfred Gernat születése napja. Az osztrák író és grafológus az íráselemezés gyakorlatával és elméletével foglalkozó könyveket is közreadott. Továbbá ő volt az, aki Goldziher Károlyné tanulmányához ismeretlen személyként Arany János kézírását vizsgálta.
100 éve
A jeles argentínai pszichológus és grafológus Amado J. Ballandras születésének centenáriuma lesz idén. 1919. március 17-én született Buenos Aires-ben, magyar és francia szülőktől.
(Érdekes hogy a szavazáskor csak születésnapokra érkezett voks. Mégis felsoroljuk azokat, akikre elhunytuk kerek évfordulója kapcsán emlékezhetünk ebben az esztendőben.)
50 éve 
Matilde Ras a spanyolnyelvű grafológia kiemelkedő személyisége 1969. április 2-án hunyt el. Edouard de Rougemont francia író, írásszakértő és a grafológia ismert képviselője 1969. június 10-én távozott az élők sorából.
25 éve
1994. július 16-án az USA egyik jeles grafológusa, Felix Klein hunyt el. Ő Bécsben született és 13 évesen kezdett elmélyedni a grafológiában.