Kisfaludy Sándor és a grafológia

Kisfaludy Sándor

A hazai grafológia történetét feldolgozó különböző forrásmunkákban a kezdetek kapcsán gyakorta tűnik fel Kisfaludy Sándor (1772–1844) neve.  A 19. század elejének bálványozott költőjéről megemlítik, hogy azok közé tartozott, akik külföldi utazásaik során találkoztak ezzel és játék jelleggel foglalkozni kezdtek vele.
Másutt ezt olvashatjuk róla: „az első, aki említi a grafológiát Magyarországon”. Ám azzal, hogy a jeles költőnk hol, mikor és milyen formában említi a kézírásból a jellemre való következtetésnek a lehetőségét, konkrétummal eddig még nem találkoztam. Fellapoztam Kisfaludy néhány művét, de a betűk tengerébe nem volt indíttatásom annyira belemerülni, hogy sorról-sorra végigolvassam, hátha előbukkan ez a bizonyos említés.
Már csak azért is, mert abból kell kiindulnunk, hogy magát a grafológia szót aligha találhatjuk meg Kisfaludy bármely művében, valamely levelében, netán útinaplójában, hiszen az majd három évtizeddel a költő halálát követően terjedhetett el, a grafológia atyjának aposztrofált, Michon abbé (1806–1881) révén.

Kisfaludy Sándor ma 175 esztendeje hunyt el Sümegen, éppen abban a házban ahol megszületett. Jeles lírikusunk születésének 250. évfordulója 2022 őszén lesz. Talán addigra valamiképpen kiderülhet az is, milyen kapcsolat fűzte Kisfaludy Sándort a grafológiához.