2019. január 29., kedd

Ady és Jásziék

A Jászi család és Ady Endre (1877–1919) kapcsolata Nagykárolyban kezdődött. A kamaszodó Ady Bandi ott járt a piaristák gimnáziumába 1888 szeptemberétől 1892 nyaráig. Ott kezdett verselni és ott lett először szerelmes.
Nagykárolyban született, mégpedig ugyanazon esztendőben mint a költő, Madzsarné Jászi Alice (1877–1935). Együtt jártak hittanra és együtt konfirmáltak 1890-ben. A vallásórákon Alice bátyja, Jászi Oszkár (1875–1957) is jelen volt, és a fiúk között barátság szövődött. Apjuk, mint a helyi jóságos doktor bácsi, kezelte is Adyt. 
Az Új Versek kötetével 1906-ban nemcsak Ady robbant be az irodalomba, annak köszönhetően újra egymásra talált felnőttként a két barát: Jászi Oszkár és Ady. Aligha meglepő, hogy száz esztendeje 1919. január 29-én a nemzet halottjának ravatalánál Jászi Oszkár volt Ady egyik búcsúztatója. 
Ady Budapesten is gyakran vendégeskedett vagy épp ott ebédelt Jásziék pasaréti házában. Barátja húgáékhoz, Madzsarné Jászi Alice családjához is bejáratos volt. Alice férje, dr. Madzsar József fogorvosként kezelte egy ideig a költő fogait. Ady Madzsaréknál hallhatta először Reinitz Béla (1878 –1943) által megzenésített verseit.
Madzsarné – női szolidaritásból – ugyan megneheztelt a férfira, amikor 1912 tavaszán közreadta az Elbocsátó szép üzenet c. versét, de kapcsolatuk a költő haláláig megmaradt. Azt követően Ady özvegyével, Csinszkával (1894–1934) és annak második férjével Márffy Ödön (1878–1959) festőművésszel is barátságot tartott Madzsarné.
Ady és Jásziék kapcsolatára utal az itt bemutatott fotó, melyet Madzsarné lánya Lili őrzött meg. S ez áll rajta a költő jellegzetes kézírásával „Jásziéknak legszeretőbb Adyjuk”.
*
E bejegyzést gazdagították azon információk, melyeket Repiszky Tamás (Madzsarné Jászi Alice dédunokája) jóvoltából a Grafológia folyóirat aktuális számában is olvashatnak. Köszönet illeti azért is, hogy lehetővé tette e nagyrabecsült és személyes családi relikvia fotójának közreadását.

2019. január 23., szerda

Soltész István szülővárosa: Losonc

Amikor 125 esztendeje, 1894. január 23-én Soltész Endre építőmester és Olesch Vilma fia, Soltész István világra jött Losoncon, a város Nógrád vármegye losonci járásának a székhelye volt.
A történelmi Nógrád régiójának központja ma Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa.
A losonci gimnázium
az 1900-as évek elején
Az 1894-ben javarészt magyarok lakta felvidéki település történetében ahhoz az esztendőhöz jegyzik a krónikák, hogy elkészült el a Városháza. Két híresség neve is köthető ehhez az esztendőhöz. Valamivel Soltész születése előtt lett Jókai Mór Losonc díszpolgára. S ha már Komárom egyik neves szülötte került szóba, jöjjön egy másik! Lehár Ferenc a losonci katonaezred karmestere volt 1890-94 között, azon a tavaszon állt tovább. Bár mindebből az újszülött Soltész István mit sem érzékelhetett.
Ám miközben cseperedett Losoncon megtapasztalhatta Kármán József (1769–1795) író helyi kultuszát. A nagy múltú losonci gimnázium, amelyben Soltész István is érettségizett, évtizedekkel később a település legnevesebb szülöttének, Kármán Józsefnek a nevét vette fel. Ám akkoriban már Soltész István Bajnán élt és papi hivatása mellett a grafológiának is elkötelezettje volt.

2019. január 16., szerda

Románné Goldzieher Klára, az első nő a magyar bírósági szakértők sorában

Románné
Goldzieher Klára
A Budapesti Hírlap 1934. január 16-i számának hírei között olvashatták: Az igazságügyminiszter kinevezte Románné Goldzieher Klárát, a Magyar Írástanulmányi Társaság társelnökét és az Íráskutató Intézet vezetőjét a budapesti kir. büntetőtörvényszékhez az írás szakmájára bűnügyekben állandó szakértővé.
Esküt tett ma az első magyar bírósági szakértőnő – adta hírül 85 esztendeje, 1934. január 16-án a Magyarország elnevezésű napilapunk. S bár a rövid hírben következetesen tévesztik az asszonynevét és lánykori nevét, ezúttal az elírást pontosítva közzétesszük a hírt: Érdekes aktus játszódott le ma délben Patay Istvánnak a törvényszék másodelnökének szobájában. Ma tett esküt az első női bírósági szakértő, Románné Goldzieher Klára.
Románné neve az írástudománnyal foglalkozók körében régóta ismeretes. Elnöke az írástudományi társaságnak, könyve jelent meg a grafológiáról és számos szakcikket is írt az írástudománnyal kapcsolatos kérdésekről. Az eskü letétele után Románné már meg is kezdi munkáját és rövidesen bűnügyben fog szerepelni, mint írásszakértő.

2019. január 9., szerda

Románné fivére: dr. Goldzieher Miksa

Max A. Goldzieher
Fél évszázada 1969 januárjában New Yorkban hunyt el a 85 esztendős Max A. Goldzieher. A jeles belgyógyász Budapesten született 1883. október 5-én. Goldzieher Miksa 1906-ban lett doktorrá, kórházi orvosként dolgozott. Gyakran publikált is orvosi témákban éppúgy, ahogyan szemészorvosként ismert édesapja dr. Goldzieher Vilmos (1849–1916) is.
Egészségpolitikai kérdések is foglalkoztatták, s amikor lehetősége adódott részt vállalt a közegészségügyben. Nevezetesen járványügyi népbiztos volt a Tanácsköztársaság idején Madzsar József (1876–1940) közvetlen munkatársaként. Ennek folyománya lett, hogy itthon szakmai jövője bizonytalanná vált és jobbnak látta, hogy családjával – feleségével és három gyermekével együtt – Amerikában telepedjen le. Ott folytatta orvosi tevékenységét jórészt a patológia és az endokrinológia terén.
Románné Goldzieher Klárát és öccsét édesanyjuk elhunytát követően egy óceán választotta el. A 30-as években Románné ellátogatott az Államokba, majd özvegységét követően otthonra talált abban az országban, melyben fivére és annak családja élt. Nagyjából másfél évtizeden át újra honfitársak lehettek a testvérek. Románné Goldzieher Klára távozott korábban az élők sorából. A következő esztendőben, 1963 őszén Goldzieher Miksa Budapestre látogatott és endokrinológiai előadást tartott.
Miksa – azaz Maximilian Alexander Goldzieher – fia Joseph W. Goldzieher és lányunokája Michele Goldzieher Shedlin is az orvoslást választotta hivatásának. Utóbbi a közelmúltban több ízben járt Magyarországon, és általa is bővültek a honi kutatók ismeretei nagyapja nővérének, Románné Goldzieher Klárának, életéről és személyéről.

2019. január 4., péntek

Lyka Károly és Biró József kapcsolatáról

Lyka Károly
A görög gyökerű Lyka-család legismertebb tagja, Lyka Károly 150 esztendeje, 1869. január 4-én született Pesten. Nyitrán nőtt fel, tehetséges volt a rajzolásban, ám a könyveket is szívesen bújta. Németországi és olaszországi tanulmányai után hazatérve lett a honi művészettörténet-írás kiválósága. A szellemi élet több ágában műveltséget szerzett férfiú publicista, kritikus és tanár, sőt botanikus is volt.
A nagyváradi illetőségű Biró József (1907–1945), akit a hazai grafológia is számon tart, Lykához hasonlóan sokoldalú és olvasott fiatalember volt és ugyancsak jó tollú szerző. Annak idején Lyka éppúgy a festészettől csábult el a művészettörténethez, mint nála csaknem négy évtizeddel ifjabb pártfogoltja Biró József.
A festőnek készülő Biró a képzőművészeti főiskolán Réti István (1872–1945) osztályába került, akit korábban Nagybányáról már ismerhetett. Tudni lehet, hogy Réti szakmai barátságban és szövetségben volt Lyka Károllyal. Biró József és Lyka Károly is jó kapcsolatba került egymással, olyannyira, hogy a fiatal festőnövendék tanára hatására iratkozott be a budapesti tudományegyetemre – ami nem is volt túl egyszerű akkoriban izraelitaként –, hogy művészettörténész legyen. Biró 1932-ben doktorált művészettörténetből. Kettejük tiszteletteljes kapcsolata mindvégig megmaradt, bár ez nem tarthatott évtizedekig.
A 75. évét betöltő jeles művészettörténészt köszöntő Lyka Károly Emlékkönyv 1944-ben Biró József utolsó még életében megjelent tanulmányát közölte. Nem sokkal később 1945 januárjában Biró és Réti is távozott az élők sorából. S éppen mentora adta közre Biró József első nekrológját (Lyka Károly: Egy magyar tudós élete és halála. Új Idők 1947. aug.), amikor bizonyossá vált, hogy fiatal kollégájának életműve idejekorán lezárult.
A következő időkben Lyka Károly munkásságát két alkalommal is Kossuth-díjjal ismerték el, s a kiváló művészettörténész szép kort ért meg, 96 esztendősen 1965 tavaszán hunyt el.

2019. január 1., kedd

Mi legyen 2019 kiemelt grafológiatörténeti évfordulója?


Az elmúlt év végén tíz napon át lehetett szavazni a listán megjelölt 9 jeles személy és kerek évfordulója valamelyikére egy alkalommal a Grafológiai Hírközlő közreműködésével zajlott internetes szavazáson. A végeredmény már ismert.
Az év kiemelt grafológiatörténeti évfordulója 2019-ben 
Pinterits Károly születésének 150. évfordulója.

Azért vegyünk sorra minden jelöltet!
150 éve
1869. július 9-én született Broder Christiansen német filozófus és nyelvész. A grafológia terén is ténykedett, és nevét Elisabeth Carnappal közös munkáik révén tartjuk számon.
1869. október 4. született Budapesten Pinterits Károly tanár, aki írásszakértőként lett ismert. 1909-ben megjelent Írásvizsgálat című könyvében az elsők között publikált hazánkban a grafológiáról, teret és hitelt adva e szakterületnek.
125 éve
A másik magyar a szavazáson Soltész István, aki a papi hivatás mellett gyakorolta a kézírások tanulmányozását, s egy könyvet is közreadott e témakörben. 1894. január 23-án Losoncon született, és nemcsak születésének lesz hamarosan a kerek évfordulója, elhunytának 50. évfordulója idén novemberben lesz.
S következzen két neves grafológus a szomszédos Ausztriából!
Roda Wieser 1894. augusztus 27-én. született. Grafológusként és írásszakértőként is ténykedett Bécsben. A bűnözői magatartás jegyeit kutatta a kézírásban, és annak révén jutott el az alapritmus elméletéhez. (Az ő évfordulója lett a második a szavazáson!)
1894. december 11. Alfred Gernat születése napja. Az osztrák író és grafológus az íráselemezés gyakorlatával és elméletével foglalkozó könyveket is közreadott. Továbbá ő volt az, aki Goldziher Károlyné tanulmányához ismeretlen személyként Arany János kézírását vizsgálta.
100 éve
A jeles argentínai pszichológus és grafológus Amado J. Ballandras születésének centenáriuma lesz idén. 1919. március 17-én született Buenos Aires-ben, magyar és francia szülőktől.
(Érdekes hogy a szavazáskor csak születésnapokra érkezett voks. Mégis felsoroljuk azokat, akikre elhunytuk kerek évfordulója kapcsán emlékezhetünk ebben az esztendőben.)
50 éve 
Matilde Ras a spanyolnyelvű grafológia kiemelkedő személyisége 1969. április 2-án hunyt el. Edouard de Rougemont francia író, írásszakértő és a grafológia ismert képviselője 1969. június 10-én távozott az élők sorából.
25 éve
1994. július 26-án az USA egyik jeles grafológusa, Felix Klein hunyt el. Ő Bécsben született és 13 évesen kezdett elmélyedni a grafológiában.