2017. február 28., kedd

100 éve született Augusto Vels

A spanyol grafológia jelentős képviselője 1917. február 28-án született Spanyolország déli részén, s az Augusto Alfonso Velasco Andreo nevet viselte. Iskolái elvégzését követően zenét tanult, ám hamarosan dolgozni kényszerült. A polgárháború évei alatt találkozott a grafológiával. A háborút követően újra hivatalos állásában a Telegraph cégnél dolgozott. Majd idővel egy katalán lapban kezdett publikálni, ekkoriban lett az írói neve Augusto Vels. Népszerűvé vált a grafológiai cikkeivel. Diplomát szerzett pszichológiából, miközben már maga is oktatott, kutatott és publikált a grafológia terén. S 1949-ben megalapozta módszerét, melyet grafoanalízisnek nevezett. Ugyanezen évben nősült. (Vels íráselemzés kapcsán ismerte meg élete párját, később két gyermekük született.) 1961-ben jelent meg első ízben legfontosabb műve Az írás és személyiség (Escritura y Personalidad). A grafológia gyakorlati hasznát az üzleti életben is felismerte. Spanyol grafológia szervezetekben valamint a grafológia tudományos elismertetésében is nagy szerepet vállalt. Nemcsak szülőhazájában, a spanyol nyelvterületeken mindenütt számon tartják munkásságát. Számos elismerést kapott. A spanyol grafológia atyjának titulált Augusto Vels 83 éves korában 2000 nyarán egy barcelonai kórházban hunyt el.
Augusto Vels életéről és munkásságáról a Grafológia folyóirat 2014/2 száma közölt cikket.

2017. február 20., hétfő

Festmény a grafológus bárónőről

Sally von Kügelgen (1860–1928) balti német festőművész az észtországi Tartu szülötte. S ugyan 1890-től többnyire Rómában élt, szülőföldjére vissza-vissza látogatott. Ő készítette ezt az olajfestményt 1900 körül Isabella von Ungern-Sternberg bárónőről.
A grafológiával is foglalkozó akkoriban ötvenes éveiben járó asszony fodros ruhát, ékszereket és virágdíszeket visel, egyik könyökét az asztalra téve ül, fejét lágyan kezére támasztva látható a festményen, sötétbe burkolózó háttér előtt.
A kép jó ideig a család tulajdonában volt. Egy 1939-es forrás szerint akkori tulajdonosa Rudolf von Wistinghausen (1905–1981) német diplomata. Ő a bárónő unokája, és tíz esztendős volt nagyanyja halálakor, és ő Isabella von Ungern-Sternberg bárónő egyetlen, fiatalon (28 évesen) elhunyt lányának az fia.
A festményen látható grafológus bárónő dédunokája Henning von Wistinghausen, aki az 1991-ben függetlenné lett Észt Köztársaság első német nagykövete volt. Ő úgy gondolta, hogy a kép maradjon ott, ahol dédanyja élt. Így Tallinnban, Németország nagykövetségének egyik falán látható e festmény.

2017. február 13., hétfő

Isabella von Ungern-Sternberg a grafológus

Isabella Olga von der Pahlen baronesz – egy balti német arisztokrata család sarja –1846 szeptemberében született Tallinnban. Elsőszülött volt, s még nyolc testvére lett.
Hajadonként 1876-ban olaszországi utazása során összeismerkedett az akkoriban még nagy művei előtt álló Friedrich Nietzsche (1844 –1900) német filozófussal. Továbbá annak húgával, Elizabeth-tel, akit a források gyakran a barátnőjeként említenek.
Már harminc is elmúlt, amikor 1878 márciusában nőül ment az ugyancsak előkelő és gazdag család tagjához Rudolf von Ungern-Sternberg (1837–1897) báróhoz, s lett Isabella von Ungern-Sternberg báróné. A párnak négy gyermeke született, három fiú és egy leány.
Cseperedő gyermekei mellett irodalmi szalont tartott, majd túl negyvenedik életévén kezdett grafológiával foglalkozni.
1895-tól élete végéig a párizsi Grafológiai társaság tagja volt (és tiszteletbeli alelnöke lett.)
Első, 1898-ban megjelent francia nyelvű tanulmányán e megjelölés szerepel a neve alatt. 1900-ban egy német grafológiai társaságnak is tagja lett. Már özvegy ekkoriban, és utazgat is Németországban. A 20. század elején több grafológiai témájú művet publikált, ezek közül leggyakrabban az 1902-ben megjelent Nietzsche-vel és kézírásával foglalkozó tanulmányát említik.
Jelentősebb esemény még: 1912-ben találkozott II. Miklós (1868–1918) orosz cárral. Isabella von Ungern-Sternberg 68 évesen 1915 augusztusában hunyt el szülővárosában.

2017. február 6., hétfő

Werner Wolff a sokoldalú pszichológus

A német Werner Wolff 1904 februárjában született Berlinben. 1930-ban a berlini egyetemen doktorált. 1933-ban elhagyta Németországot, néhány éven át spanyol egyetemeken oktatott pszichológiát, valamint az ősi szimbólumokat kutatta. Majd 1939-ben az Egyesült Államokba költözött feleségével. 1942-től haláláig a nagymúltú New Yorki Bard College tanáraként pszichológiát oktatott.
A kísérleti mélylélektan, a személyiségpszichológia mellett az elsők között foglalkozott a gyermekek viselkedésével és személyiségével. Kortársa Gordon W. Allport (1897–1967) igen elismerően beszélt róla, s éppen széleskörű érdeklődését emelte ki. Wolffnak a pszichopatológia és az etno-pszichológia területéről is jelentek meg könyvei. Érdekelte az antropológia, a vallás, no meg a grafológia is.
1937-ben Párizsban a 3. Nemzetközi Grafológiai Kongresszuson a tudatalattinak a kézírásban való kivetüléséről tartott előadást. 
A Diagrams of the Unconscious (A tudattalan ábrái) című 1948-ban először már odakint, Amerikában megjelent könyvében alaposan bemutatta ezzel kapcsolatos eredményeit.
Werner Wolff halálát szívproblémák okozták 1957 májusában. A professzor nyughelye a Bard kollégium kertjében található.