Dolgozott könyvtárosként és a Magyar asszonyok lexikona szerint 1917-ben kezdett a grafológiával ismerkedni. A publikációi alapján vélhetően a német nyelvben is jártas volt. Német lapban a hazai grafológiáról, magyar lapban a német grafológiáról publikált. 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a választmány tagja lett. A 30-as években a MÍT-ben az elemzés gyakorlata kapcsán tartott előadásokat. Nyomtatásban fennmaradt – Arany János kézírásával foglalkozó – előadásáról Goldziherné korábbi bemutatásakor már szóltunk.
1944 őszén őt és egyetemista fiát „begyűjtötték”, s megindultak sorstársaikkal valamely munkatábor felé. Ausztriában egy Lajta menti településen veszthették életüket, nevük a magyar holokauszt áldozatai közé is került. (Holttá nyilvánításuk napja: 1944. november 15.)
Goldziher Károlyné egyetlen valódi fotográfiája a MILEV fénykép-gyűjteményébe került, melynek alapján itt is bemutatjuk képmását.
Goldziher Károlyné egyetlen valódi fotográfiája a MILEV fénykép-gyűjteményébe került, melynek alapján itt is bemutatjuk képmását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése