Az interjúalany: Románné Goldzieher Klára

Alább azokból az interjúkból listázunk, amelyekben Románné Goldzieher Klára válaszolt a kérdésekre, és amelyek magyar nyelvű napilapokban kerültek publikálásra, anno...
1927
A grafológiával az egyéniség megismerése felé vezető uton találkoztam. Beszélgetés R. Goldzieher Klárával a grafológia első komoly magyar művelőjével. – Schulmann igazgató kisérletei. szerző: (Dr.). Nyírvidék, 1927. augusztus 17.

1929

A grafológia csodái. Megalakult a Magyar Irástudományi Társaság. szerző: B. Gy., Az Est, 1929. december 4.

1934

Géppel grafologizál az első magyar törvényszéki írásszakértőnő. Beszélgetés Románné Goldzieher Klárával, akit törvényszéki írásszakértővé neveztek ki

Magyar Hírlap 1934. január 16.
Háromezer gyermek írását vizsgálta meg a modern pszichológia módszereivel a budapesti íráskutató intézet. Az intézet vezetője szenzációs irásvizsgáló gépet szerkesztett – Ird le a neved és megmondom, ki vagy! – Látogatás a grafológiai intézetben. (A P. M. H. munkatársától.) Prágai Magyar Hírlap 1934. február 6.

Orvosi diagnózis – írásból. Rejtett betegségek első árulója: a kézírás. Artistaigazolvánnyal dolgoznak az álgrafológusok. szerző: J. A., Pesti Napló, 1934. július 27. 

1939
Érdekes előadás a balkézről, a ballábról és a balszemről. A balkezes embert nem szabad erőszakosan jobbkezessé nevelni. Magyarország, 1939. március 31. valamint Ellenzék, 1939. április 20. Az interjú csekély változtatással A balkéz, a balláb, a balszem címmel megjelent. Brassói Lapok, 1939. április 14. számában is megjelent.

Románné sógora: Körössy Albert Kálmán

Ma 150 esztendeje, tehát 1869. június 18.-án Szegeden született a jeles építész. Itt azért emlékezünk meg róla, mert Románné Goldzieher Klára sógora lett 1902-ben, amikor feleségül vette Román Aurél (1874–1944) húgát, Paulát. Hamarosan beköltöztek saját villájukba, melyet a férj maga tervezett. Két lányuk is született. Román Aurél és az építész rokon többféle vállalkozásban is együttműködött. Körössy Albert Kálmán túl a második világháborún, 1955-ben hunyt el Budapesten.

Körösi Albert
műépítész aláírással

Eredeti családneve Neumann. 1891-ben az építészi oklevelét már Kőrösi Albert Kálmánként kapta meg. 1903-ban Ferenc Józseftől nemcsak atyja (Neumann Miksa, izraelita terménykereskedő) hanem ő maga és törvényes utódjai is nemességet kaptak, és innentől a királyhalmi előnév viselése is megillette őt. 1911-ben kérelmezte vezetéknevének módosítását, ekkor lett Körössy Albert Kálmán: S ugyan már nem sok tervrajzára írt rá ezt, mégis a szakmai emlékezet ezen a néven tartja őt számon. Az I. világháború után már nem dolgozott építészként, s így ezen ténykedése alig nyúlt túl a két évtizeden mégis számon tartják őt. „A korszak egyik legeredetibb formavilágú építőművésze, … akinek nincs két hasonló épülete… Szinte minden régi és új irányzat hat rá.” – írja róla egyik méltatója.

Jelentősebb munkái közül itt kettőre hívom fel a figyelmet.
1899-1900 körül készült el családi otthona. A később irodaként is használt épületet a közelmúltban szépen felújítottak. Aki szeretné látni, a Kőrössy-villa címe: Budapest, Városligeti fasor 47.
És onnan alig tíz percnyi sétára van a Benczúr utca 26.-ban a Dayka-villa, Körössy utolsó épületté lett terve 1913-ból. Azt is érdemes szemügyre venni.

Édouard de Rougemont emlékezete

Édouard de Rougemont Párizsban született 1881 februárjában, s mire tízéves lett mindkét szülője meghalt. 1915 őszén, 34 évesen megházasodott. S ma ötven esztendeje, 1969. június 10-én hunyt el Párizsban. A francia író, grafológus és írásszakértő 88 évet élt.
A huszadik század első felének egyik legkiválóbb francia grafológusa volt. Hosszú évekig tevékenykedett a francia grafológusok társaságában. Több mint egy évtizeden át egy szabadiskola grafológia kollégiumának elnöke volt. Fontosnak tartotta a grafológia népszerűsítését. A századelőn neves személyek írását is elemezte a Mercure de France magazinban.
Írásvizsgálattal való foglalatosságaiba néhány publikációjának címe adhat némi betekintést. Egy tanulmányban Charles Baudelaire különböző éveiből származó kézírásaival követte a költő életútját (1922). Arthur Rimbaud pszichológiai fejlődését írásain keresztül vizsgálta (1936).
A Grafológia és orvoslás (1934) valamint a több kiadásban is megjelent Grafológia az új társadalomtudomány (1938) című könyve mellett az 1950-ben kiadott Örültek és pszichopaták írása c. tanulmánya is figyelemre méltó.

Pinterits Károly, a tanár

Pinterits Károly

Ma, a Pedagógusnap alkalmából olyan tanerőről szólunk, akinek némi köze a grafológiához is volt.
Az írásszakértőként ismertté lett Pinterits Károly (1869–1931) végzettségét és hétköznapi tevékenységét tekintve kereskedelmi iskolai tanár volt. Maga is kereskedelmi középiskolát végzett, majd egyetemi tanulmányai végeztével könyvvitelre, kereskedelmi ismerettanra és levelezésre szóló kereskedelmi középiskolai tanári képesítést szerzett.
1890-ben Zomborban kezdte meg tanári működését az ottani felsőkereskedelmi iskolában, 1895-től Aradon oktatott, néhány én múlva már a budapesti VI. kerületi felső kereskedelmi iskola tanára lett egészen a Nagymező utcai képzés megszűnéségig. Ezt követően a Tavaszmező utcai, majd a Vas utcai felsőkereskedelmi iskola tanáraként folytatta pályáját és onnan ment nyugdíjba harminc évi tanári munkássága után.
Szakcikkei már pályája elejétől rendszerességgel megjelentek. Pinterits Károly könyvviteli, kereskedelmi és kereskedelmi levelezési tankönyvek szerzője volt. És ezeket akkoriban az ország felsőkereskedelmi iskoláiban általánosan használtak.

Roda Wieser ükapja: Christian Friedrich Nasse

Roda Wieser felmenői között, az atyján kívül is akadnak mindkét ágon neves személyiségek. Egyik ükapja a híres német orvos és pszichiáter Christian Friedrich Nasse (1778–1851) volt. Bielefeldben született, s kora ifjúságában elvesztette szüleit. Az apja körorvos és nagyapja jeles orvos volt. Szülővárosában kezdte orvosi praxisát, ahol később kórházat is vezetett. Majd más nagyvárosokban tevékenykedett, mígnem 1819-ben a bonni egyetem professzora lett.

Christian Friedrich Nasse

Sokoldalú művészi érdeklődéssel is bíró ember volt, aki szorgosan tette közzé szakmai tapasztalatait. Pszichiátriai folyóiratot indított és a mentális betegségek testi okait feltételezte.
Az orvoslásban igazi reformer volt. A legmodernebb diagnosztikai eszközöket alkalmazta és maga is feltalált egy speciális hőmérőt (1841). A helyi érzéstelenítés első alkalmazóinak egyike és a betegágy melletti oktatás bevezetője. Nevét a hemofília (vérzékenység) kapcsán tett megállapítása (1820) az ún. Nasse-törvény, az X-kromoszómához kötött recesszív öröklődés mintáinak korai megállapítása, révén is számon tartják.
A 73. születésnapján elhunyt Nassénak és nejének bőséges gyermekáldásban volt része. Bár két fiúk is orvos lett, mégis az egyik leányukat kell itt említeni, ugyanis Hilda Hermina Nasse (1809–1879) Johann Georg Heinrich von Noorden felesége lett. Ők Roda Wieser dédszülei. Mindketten ugyanabban a sírban nyugszanak Bonn régi temetőjében, mint a neves ükapja dr. Nasse.

Roda Wieser asszonyról

Roda Wieser édesapjáról szóltunk, most nézzük, mit lehet tudni a férjéről. Roda von Noorden 27 évesen ment férjhez Frankfurtban 1922. május 3-án. Párja Friedrich Anton Wieser 1887. november 11-én Bécsben született Melanie Amalia Tauber (1854 –1908) és Josef von Wieser báró harmadik és legkisebb fiaként. (Bár atyja második házasságából még születtek féltestvérei.) A hasonló nevű közgazdász professzor Friedrich von Wieser (1851–1926) az atyja fivére, azaz neki a nagybátyja volt.

Illusztráció,
német esküvői képeslap
(1922)

A frigyre lépésekor 34 esztendős Friedrich von Wieser mérnökként dolgozott abban a gyárban, amelyet apjuk első házasságából született fiaira, rá és bátyjára hagyományozott. Ők ketten, mint „Wieser bárók” vezették akkoriban a híres szentgotthárdi kaszagyárat.
Roda Wieser sógornőjéről és férje néhai édesanyjáról is mutathatnánk a geni-n közzétett fotót, de a férjéről sajnos nem. Az alábbi hír egy 1922-es magyar lapból azonban némi kárpótlásul szolgálhat:

„Wieser Frigyes báró május 3-án tartotta esküvőjét a Majna-melletti Frankfurtban von Noorden Roda dr. kisasszonnyal. Az ifjú pár állandóan Szentgotthárdon fog lakni.”
Van abban valami szívmelengető, hogy Roda Wieser asszonyéveinek elején magyarországi településen élt. A következő esztendőkből annyit tudni lehet, hogy a férje néhány évvel később eladta a részét fivérének, valamint, hogy az 1920-as évek végén Roda Wieser már Bécsben tevékenykedett. A következő évtizedben, mint már szóltunk róla, néhány alkalommal előadóként újra járt hazánkban.

1929: Könyvhét és grafológia

Május 12. vasárnap volt 90 évvel ezelőtt is. Ez a nap azért emlékezetes, mert 1929. május 12-én kezdődött a Magyar Könyvhét. A legelső! Az Ünnepi Könyvhét vagy könyvnapok azóta már komoly tradícióval rendelkező eseménysorozat. S ennek kapcsán akár az autogramosztás is eszünkbe juthatna, de a nyomtatott betűk ünnepéhez kapcsolódva fellelhető valami, ami mégiscsak a kézíráselemzéshez köthető. 

A Literatura 1929 Könyvheti különszámában Zolnay Vilmos tollából származó, Amiről nincs könyv… című összeállítás egyik bekezdését citáljuk itt: 

„Hiányzik egy – a németeknél és más külföldön nagyban szereplő – a grafológiával, mint tudománnyal foglalkozó magyar munka. Itt nem állja meg a helyét valamilyen fordítás, mert a grafológia a lélek rejtett dolgaival foglalkozik s így nem lehet a magyar lelket német kaptafára húzni. Más a magyar gondolkodása, más a mentalitása. Magyar íráspéldákkal kellene ezt megvilágítani.”

S hozzá kell tennünk, hogy akadt már ilyen könyv 1929-ben is, de úgy tűnik ez nem jutott a szerző tudomására. S hogy netán e felvetésnek is köze lehetett ahhoz, hogy a 30-as években megszaporodtak a hazai grafológiai témájú könyvek, ez valószínűleg sosem derül ki.