Párizs 1937: vélemények, tanulságok

illusztráció

A III. Nemzetközi Grafológiai Kongresszus hallgatósága körében dr. Werner Wolff előadása, az írásban kivetülő tudatalatti vágyakról, némi vihart keltett.
„Ez az érdekes, bár helyenként hihetetlenül túlzott előadás parázs vitára adott alkalmat. Anja Mendelssohn a pszichoanalitikus grafológusok nevében támadt neki az előadónak, a magyar hölgyek pedig temperamentumos felszólalásban egyenesen a grafológia őskorába való visszatérésnek nevezték az ilyen grafologizálást.” írta a Pesti Napló, 1937. okt. 31. számában e kongresszusról szóló beszámolójában.

Románné Goldzieher Klára: »Grafológia 1937« (A párizsi grafológiai kongresszus tanulságai) címmel tartott előadást november 9-én a MÍT-ben. Az erről szóló újsághírben a következőket olvashatjuk: „A kongresszus igen élesen állást foglalt a laikus körökben nagyon divatos olcsó grafológiai szimbolizmussal szemben, amely egy szabó írásában mindenáron ollót keres és megrajzolva, leírva látni véli az emberek írásában vágyálmaikat. Ez a felfogás ma már teljesen túlhaladott s egy előadást, amely emellett tört lándzsát, a kongresszus tagjai egyhangúlag elutasították.” (Pesti Napló, 1937. nov. 10.)

Ki volt Ania Teillard?

Anja Mendelssohn
1930-ban

Anja von Mendelssohn 1889-ben született Észtországban. Az apja ott egyetemi professzor volt. Még gyermekkorában költözött családjával elhunyt apja hazájába, Németországba. Anja színésznőként kezdte felnőtt életét, majd írásba fogott. Húszéves korában jelent meg első regénye. Az első grafológiai témájú könyvét még testvérbátyjával, Georg Mendelssohnnal (1886–1955) együtt készítették. A következő német nyelvű „Írás és lélek – Út a tudattalanba” c. könyv borítóján az Anja Mendelssohn név szerepel. Az 1948-ban franciául megjelenő „A lélek és az írás” könyvét már Ania Teillard néven publikálta. Szép kort ért meg: 88 évesen hunyt el, 1978. január 17-én Párizsban.
Tanáraként gyakran említik Ludwig Klagest. Kapcsolatot tartott Max Pulverrel, Robert Saudekkel és Jules Crépieux-Jaminnel is.