Fischhof Gyula (1881–1944) a múlt század első felének egyik legismertebb írásszakértője volt hazánkban, valamint a tudományos grafológiának is értő művelője.
Nyitrán született. Kereskedelmi akadémiát végzett majd a pénzügyi szektorban dolgozott. Már szülővárosában írásszakértőként is ténykedett 1909-től. Az I. világháborút követően Szeged lett életének és munkájának új színtere, majd idővel Budapestre tette át székhelyét.
Szakértői ténykedése mellett előadásokat tartott és cikkeket adott közre az írásszakértés és a grafológia kapcsán is. Így aligha meglepő, hogy 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a szervezet egyik társelnökévé választották őt.
Fischhof a kézíráselemzés egyik honi úttörője volt, ám Európa más országaiban is méltányolták tevékenységét, az írásszakértők nemzetközi egyesületének is vezetőségi tagja lett.
Törvényszéki hites írásszakértőként Budapesten előbb Erzsébetvárosban (Damjanich u.) majd 1939-től a Belvárosban működött Fischhof írásvizsgáló laboratóriuma. Gyermekei közül a szakmában lánya lett a követője.
2019. szeptember 26., csütörtök
2019. szeptember 19., csütörtök
Rákosné otthonában
A Képes Újság 1978 februárjában Az írás mindent elárul? címmel közölt egyoldalas cikket Rákosné Ács Kláráról a történelmi grafológia hazai úttörőjéről és tevékenységéről. A Rákosnét is megszólaltató cikk azért érdemel figyelmet, mert a népszerű hetilap – nevéhez hűen – képeket is közölt az akkor 78 esztendős pszichografológusról. Nem is akármilyeneket!
Az egyik fotón nemcsak őt magát, hanem privát környezetét, azaz otthonának részletét is láthatjuk. (A házat, ahol élt, nemrégiben bemutattuk.) A másik fotó, amely az előtte nyugvó füzetről készült Rákosné Ács Klára kézzel írott sorait tartalmazza, amelyet bizonyára érdeklődéssel szemlél minden íráselemző. Ennek egy részletét alább adjuk közre.
2019. szeptember 12., csütörtök
E házban lakott Rákosné Ács Klára
Budapest 14. kerületében a Cházár u. 5. szám alatti ház a kertjében lévő kőoroszlán miatt kedvelt témája a főváros építészeti érdekességeivel foglalkozóknak. A grafológusoknak azért lehet érdekes, mert ebben a házban lakott élete nagyobbik részében Rákosné Ács Klára.
Az akkoriban Bálint utca 5. szám alatti 1907 tájékán készült egyemeletes épület első tulajdonosa Rákos Manó (1872–1956) épületszobrász volt, aki itt élt családjával, ezért Rákos-villának is nevezték a nyolc lakrészes házat.
Fia, Rákos Pál (1897–1956), aki szakmájában is utódja volt apjának, nőül vette Ács Klárát, aki eképpen Rákos Manó menye lett. A házasságuk első éveiben még másutt laktak, de az bizonyos, hogy már 1939-ben címük Szent Domonkos utca 5. Az 1944-es összeírásból kiderül Rákos Pál és családja négy szobát bérelt, bár ebből kettő a férj irodája volt. És Rákosné apósa volt a ház tulajdonosa.
Rákosné férje és apósa halála után egyedül maradt. 1956 után is ebben a házban élt, bár a hajdani családi villából mindössze egy szoba összkomfortot tudhatott magáénak. Maradt az 5. számú ház lakója, abban az utcában, amit 1953-ban Cházár Andrásról neveztek el.
Az akkoriban Bálint utca 5. szám alatti 1907 tájékán készült egyemeletes épület első tulajdonosa Rákos Manó (1872–1956) épületszobrász volt, aki itt élt családjával, ezért Rákos-villának is nevezték a nyolc lakrészes házat.
Fia, Rákos Pál (1897–1956), aki szakmájában is utódja volt apjának, nőül vette Ács Klárát, aki eképpen Rákos Manó menye lett. A házasságuk első éveiben még másutt laktak, de az bizonyos, hogy már 1939-ben címük Szent Domonkos utca 5. Az 1944-es összeírásból kiderül Rákos Pál és családja négy szobát bérelt, bár ebből kettő a férj irodája volt. És Rákosné apósa volt a ház tulajdonosa.
Rákosné férje és apósa halála után egyedül maradt. 1956 után is ebben a házban élt, bár a hajdani családi villából mindössze egy szoba összkomfortot tudhatott magáénak. Maradt az 5. számú ház lakója, abban az utcában, amit 1953-ban Cházár Andrásról neveztek el.
2019. szeptember 5., csütörtök
Ide járt iskolába… Ács Klára
„…Itt tanult Ács Klára grafológus és Mattioni Eszter festőművész” – olvashatjuk Szekszárd egyik iskolájának falán. Az épület a Széchenyi utca 2. szám alatt található. Egykoron ebben az utcában lakott az a kislány, akit Rákosné Ács Klára néven tart számon a hazai grafológia története, és akinek gyermekkoráról és szekszárdi éveiről már írtunk korábban. S mindaz jó előzmény ezen bejegyzéshez. Abban is szóba került iskolatársa, a városhoz kötődő neves képzőművész Mattioni Eszter.
(Azért azt meg kell jegyezni, hogy Ács Klára nem hosszú évekig járt ide iskolába, hiszen még tinédzser volt, amikor szülővárosából Pestre került.)
Az iskola történetébe nem belemélyedve, annyit érdemes megemlíteni, hogy az 1910-ben készült iskolaépület, ahova akkor a Polgári Leányiskola költözött, jelenleg a Szekszárdi SZC Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma épületegyüttesének része.
A szekszárdi Széchenyi utcában járva a páros oldal elején lévő régies saroképületen nagyjából a gyalogátkelőhely közelében észre lehet venni az emléktáblát. Ha valaki célzottan ezt az épületet keresné Szekszárdon, számára jó támpont lehet a Főposta, amely ugyancsak a Széchenyi utcában található csak a páratlan oldalon, pár száz méterre az iskolától.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)