Ady és Jásziék

A Jászi család és Ady Endre (1877–1919) kapcsolata Nagykárolyban kezdődött. A kamaszodó Ady Bandi ott járt a piaristák gimnáziumába 1888 szeptemberétől 1892 nyaráig. Ott kezdett verselni és ott lett először szerelmes.

Nagykárolyban született, mégpedig ugyanazon esztendőben mint a költő, Madzsarné Jászi Alice (1877–1935). Együtt jártak hittanra és együtt konfirmáltak 1890-ben. A vallásórákon Alice bátyja, Jászi Oszkár (1875–1957) is jelen volt, és a fiúk között barátság szövődött. Apjuk, mint a helyi jóságos doktor bácsi, kezelte is Adyt. 

Az Új Versek kötetével 1906-ban nemcsak Ady robbant be az irodalomba, annak köszönhetően újra egymásra talált felnőttként a két barát: Jászi Oszkár és Ady. Aligha meglepő, hogy száz esztendeje 1919. január 29-én a nemzet halottjának ravatalánál Jászi Oszkár volt Ady egyik búcsúztatója. 

Ady Budapesten is gyakran vendégeskedett vagy épp ott ebédelt Jásziék pasaréti házában. Barátja húgáékhoz, Madzsarné Jászi Alice családjához is bejáratos volt. Alice férje, dr. Madzsar József fogorvosként kezelte egy ideig a költő fogait. Ady Madzsaréknál hallhatta először Reinitz Béla (1878 –1943) által megzenésített verseit.
Madzsarné – női szolidaritásból – ugyan megneheztelt a férfira, amikor 1912 tavaszán közreadta az Elbocsátó szép üzenet c. versét, de kapcsolatuk a költő haláláig megmaradt. Azt követően Ady özvegyével, Csinszkával (1894–1934) és annak második férjével Márffy Ödön (1878–1959) festőművésszel is barátságot tartott Madzsarné.

Ady és Jásziék kapcsolatára utal az itt bemutatott fotó, melyet Madzsarné lánya Lili őrzött meg. S ez áll rajta a költő jellegzetes kézírásával „Jásziéknak legszeretőbb Adyjuk”.

*

E bejegyzést gazdagították azon információk, melyeket Repiszky Tamás (Madzsarné Jászi Alice dédunokája) jóvoltából a Grafológia folyóirat aktuális számában is olvashatnak. Köszönet illeti azért is, hogy lehetővé tette e nagyrabecsült és személyes családi relikvia fotójának közreadását.

Festett portré Madzsar Alice-ról

A mozgásművészként ismert, de a grafológiával is elhivatottan foglalkozó Madzsarné Jászi Alice egyik, Szabó Ervinnek (1877–1918) a tudós, könyvtárosnak írott, levelében (1908 szeptemberében) közölte: „Ma kezdett el Czigány festeni. Életnagyságú profilkép lesz. A beállítás nagyon ügyes, de persze, hogy hogy fog sikerülni, azt még nem tudhatjuk”.

Nos, a Czigány Dezső (1883–1938) által festett portré elkészült, itt mutatjuk a fotóját.

Palasovszky Ödön (1899–1980) aki a 20. század sokoldalú és eredeti alkotóművésze volt, nem mellesleg Alice alkotótársa és tisztelője, egy cikkében említést tett a festményről, és eképpen írt róla: „Czigány Dezső a Madzsar Alice-ból kisugárzó költészetet festette meg”.

Szigeti Gabriella és a grafológia

Szigeti Gabriella (1894–1952) Tiszafüreden született, ahol apja orvos volt. Ő pedagógus végzettséget szerzett, hiszen könyvtáros képzés akkor még nem volt. 1912-ben Angyalföldön kezdte könyvtárosként, ám hamarosan kikérte őt a Fővárosi Könyvtárnak Szabó Ervin (1877–1918), akinek leghűségesebb munkatársa lett. A KMP alapítását követően belépett a pártba, a Tanácsköztársaság idején vállalt funkciója miatt letartóztatták majd bebörtönözték. 1922-után kiszabadult, magánkönyvtárakat rendezett és titkárnőként alkalmi munkákból élt.

Solti Andrásné
(szül.: Szigeti Gabriella)

A német és francia nyelvismerettel rendelkező Solti Andrásné 1945 után térhetett vissza a Fővárosi Könyvtárba, mely a következő évtől már egykori mestere Szabó Ervin nevét viselte. Soltiné egészen haláláig itt dolgozott vezetőként. Részt vett a könyvtáros-képzésben is, már-már tudományos alapossággal készítette jegyzeteit. Könyvtárelméleti írásai kéziratban fennmaradnak.
A Szabó Ervin köreihez tartozó Madzsarné Jászi Alice leszármazottja, Repiszky Tamás, aki ismerte a könyvtárosnő lányát, Solti Gabriellát, hozta tudomásunkra, hogy Szigeti Gabriella is foglalkozott grafológiával. Tőle tudhattuk meg azt is, hogy Madzsarné Jászi Alice és Szigeti Gabriella másod-unokatestvérek voltak.

Madzsarné Jászi Alice „irodalmi” rokonsága

Az idei könyvhétre újra kiadásra került Lesznai Anna (1885–1966) Kezdetben volt a kert című családregénye. A költő, író és képzőművész Lesznai Anna volt Jászi Oszkár első felesége, Madzsarné Jászi Alice szűkebb családjában az egyetlen hivatalos irodalmár. Említett regényébe „beleírta” Jásziékat.
Feuerstein doktor alakjában Jászi Ferenc (1838–1910) lelhető, regénybeli felesége Judit, a valódi Jászi Ferencné. Gyermekeik: Ákos és Sárika, pedig a valóságban Jászi Oszkár (1875–1957) neves politikai gondolkodó és húga Jászi Alice (1877–1935).

Oszkár és Máli (Lesznai Anna), Alice és Szabó Ervin

Földijük, a nagykárolyi születésű Kaffka Margit a Színek és évek jóságos Jakobi doktorát Jászi Ferencről, Alice édesapjáról, mintázta.
Még Alice nagyobbik bátyja, féltestvére, Jászi Viktor (1868–1915) is bekerült irodalmunkba. Szabó Magda a Régimódi történetben említi őt, mint neves jogakadémiai tanárt Debrecenben.

80 éve hunyt el Madzsarné Jászi Alice

A hazai gyógytornászképzés úttörőjét, Madzsarné Jászi Alice mozgásművészt a magyar grafológiatörténet is számon tartja. Felnőttkorában Budapesten élt és tevékenykedett. És ott hunyt el 58 évesen 1935. augusztus 24-én, szombaton. A következő kedden helyezték örök nyugalomba a Farkasréti Temetőben. Aznap a Magyarország c. napilap nekrológot közölt róla. Majd a sajtóban másutt is megemlékeztek személyéről és munkásságáról.

Sírfelirata:

Madzsar Józsefné

Jászi Alice

Élt 58 évet

Megh. 1935. aug. 24.

(A sírjáról készült archív fotót a család bocsátotta rendelkezésünkre.)

A sírt, mely a Farkasréti Temető 110-es parcellájában található, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben nyilvánította védetté.

A Grafológia folyóirat napokban megjelenő száma is megemlékezik az évfordulóról.

Kunffyné és a grafológia

A szépséges és művelt Tiller Ella 1901-ben lett Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész felesége. Az újdonsült házasok Párizsba költöztek, ott született a fiúk is. Kunffy Lajosné (1881–1963) itt került kapcsolatba egy befolyásos spanyol gróf magyar származású özvegyével, aki megismertette őt a grafológiával. Elvitte neki Renée de Salberg könyvét, melynek tanulmányozásába kezdtek. Kis idő múltán Ella nagyon lelkesedett a grafológiáért, s amikor családjával 1914-ben hazaköltöztek már komoly tudása volt e téren. Akkor Budapesten laktak, s ott hamar híre terjedt ténykedésének, s többen kérték ki véleményét házasságkötés kapcsán vagy fontos állásokra való kinevezéshez.
Kunffyék még Párizsban ismerkedtek meg Jászi Oszkárral (1875–1957), majd idővel életre szóló barátságba kerültek. Annak húgával is kapcsolatba kerültek s ez minden bizonnyal Madzsarné Jászi Alice grafológia iránti érdeklődésére is hatással volt. 
A Kunffy-házaspár 1934-ben költözött Somogytúrra, a férj ott alkotott és gazdálkodott. Egykori otthonuk ma a Kunffy-emlékmúzeum része.

Madzsarné Jászi Alice és a grafológia

Madzsarné Jászi Alice

Jászi Alice 1877 májusában született Nagykárolyban. Apja orvos volt, és az ő férje is orvosként végzett.
Dr. Madzsar József és ifjú felesége a századelőn költöztek Budapestre, egy lányuk született. Madzsar Alice a magyar gyógytorna és mozgásművészet meghatározó alakja lett. Mindezek mellett komolyan foglalkozott a grafológiával is. Jelentős írásminta-gyűjteménye volt, előadásokat tartott a grafológiáról és oktatta is azt. Több e témába illő publikációja is megjelent az 1920-as években. Mindezt Románné Goldzieher Klára méltatása is alátámasztja.
Madzsarné Jászi Alice 1935 nyarán hunyt el. Írásminta gyűjteményének a háborúban nyoma veszett, néhány szakcikke még fellelhető. Az utóbbi években többen foglalkoztak személyével, egy könyv is megjelent róla. A Grafológia folyóirat most megjelenő számában dédunokája, Repiszky Tamás mesél róla.

Poppée sírjánál

Rudolphine Poppée (1865-1934) a monarchia legismertebb grafológusnője volt. Több ízben járt hazánkban és magyar nyelven is kommunikált. Annyit netes böngészéssel is kideríthetünk, hogy abban a prágai zsidó temetőben nyugszik, ahol Franz Kafka is. A strašnicei új zsidó temető még ma is használatban van.  
A közelmúltban oda látogatott el Repiszky Tamás régész-művelődéstörténész, aki Madzsarné Jászi Alice dédunokája. Felkereste, sőt hogy egészen pontosak legyünk, felkutatta Poppée sírját. Ő bocsátotta rendelkezésre az itt közölt fotót.
A fekete sírkő alján lévő héber felirat közlésétől eltekintünk. 
E sírkőre több névváltozata közül a Dolfine Poppée vésetett.

A felirat német nyelvű sorai:
Hier ruht unsere liebe
Dolfine Poppée
ein selbstloser mensch,
eine grosse forscherin.
geb. 8. sept. 1865
gest. 8 märz 1934
Friede!

Magyarul: Itt nyugszik a mi Dolfine Poppée-nk 
egy önzetlen ember, egy nagy kutató. 
Született: 1865. szept. 8., elhunyt: 1934. márc. 8. 
Béke!

Köszönet és méltatás: Románné Madzsarnéról

Madzsarné Jászi Alice

Dr. Madzsar Józsefné (1877-1935), lánykori nevén Jászi Alice, a mozgáskultúra területén alkotott maradandót. A magyar grafológiatörténet eddig csupán azért ismerte nevét, mert Románné Goldzieher Klára elismeréssel szólt róla. 
Románné 1926-ban megjelent Írás és egyéniség című könyvének előszavában írja: „Nem mulaszthatom el, hogy e helyen meg ne emlékezzem dr. MADZSAR JÓZSEFNÉ-ről, a kiváló grafológusról, aki annak idején bevezetett az íráselemzés alapfogalmaiba s a grafológia művelésére buzdított, amiért e helyen mondok neki köszönetet.”
Majd a grafológia történeti áttekintését tárgyaló részben a korának honi grafológiai élete kapcsán megjegyzi: „Dr. MADZSAR JÓZSEFNÉ-é az érdem, hogy lélektani képzettséggel és emberismerő éles meglátással alkotott íráselemzéseivel a magyar társadalom művelt rétegeinek érdeklődését a grafológiára irányította.”