Rákosné Ács Klára könyvei

„Hinni valamit tudás nélkül: babona; de nem hinni valamit tudás nélkül: szintén babona.” ez a szerzői mottója Rákosné Ács Klára 1985-ben megjelent Vallanak a betűk c. könyvének. Alcíme: Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése. Szerkesztője Rákosné korábbi analíziseit gyűjtötte egybe, és a személy vagy téma szakértőinek véleményét összevetette az írást elemző véleményével. Rákosné történelmi személyek írásképét vizsgálta (ismeretlen személyként) s tett olykor meglepetésszámba menő megállapításokat is. E könyvbe került elhunyt hírességek kerültek, egy kivételével, ugyanis a kamasz Rubik Ernő írását látva Rákosné korábban azt mondta: „Hatalmas pályát fog befutni a tehetsége révén”. S mikor e könyv készült, addigra a „jóslata” beteljesült.

Rákosné tevékenységére e könyv kapcsán figyelt fel rá Loósz Mária, aki azzal kereste meg az idős pszichografológust, hogy neves kortársai írását vizsgálja meg. Ehhez Rákosné kézírást is kért: hét szót, egy felötlő gondolatot, 1-13-ig a számsort, és négy hozzá közel álló személy keresztnevét írja le. Ezek alapján készült analízissel Loósz Mária interjúban szembesítette a hírességet. E munka eredménye az 1993-ban megjelent Rákosné Ács Klára – Loósz Mária: A lélek rajza c. könyv. Ennek címlapján (lásd az illusztrációt) annak a tíz ismert személynek az aláírása látható, akiknek analízise és gondolatai e kötetbe kerültek.

Az élete vége felé készülő könyvéről is tudomást szereztünk. Ugyanis Rákos Pálné Életem parallel a grafológiával c. könyve készítéséhez a Soros Alapítványtól 1991-ben kapott támogatást.

Rákosné Ács Klára és a pszichografológia

Rákosné Ács Klára

A pszichografológia és az ún. történeti grafológia ismert alakja volt hazánkban Rákosné Ács Klára (1899-1993). Szekszárdon született és ott cseperedett, ahol apja Ács Lipót (1868-1945) festő, iparművész és etnográfus akkoriban a gimnázium tanára volt. (A családi nevük 1903 őszéig Auerbach). Kisgyerekként kiválóan zongorázott, ám idővel inkább a rajzolás vonzotta. Klára családjával kamaszkorában költözött Budapestre. Képzőművészeti és iparművészeti tanulmányai mellett korán megismerkedett a grafológiával is. Igazán komolyan fiatalasszonyként kezdett foglalkozni a kézírások tanulmányozásával. Románné Goldzieher Klára lett egyik útmutatója ehhez. Rákosné 1934-ben lépett be a Magyar Írástanulmányi Társaságba.
Férje Rákos Pál (1897-1956) építész, belsőépítész, apósa Rákos Manó (1872-1956) épületszobrász volt. Kortársai közül emlékezetes analízisei fűződnek olyan nevekhez, mint Karinthy Frigyes, Gábor Dénes és Latinovits Zoltán.
A történeti grafológia kapcsán 1985-ben jelent meg Vallanak a betűk c. könyve.

Szepes Mária és a Pszichografológia

Nemcsak hosszú életet, de gazdag életművet is magáénak tudhat Szepes Mária (1908-2007). Gyerekkönyveket, filmforgatókönyveket, tudományos-fantasztikus könyveket is írt, ám neve elsősorban ezoterikus műveiről ismert.
A spirituális tanítóként is számon tartott szerzőnek „a rendszerváltás után számos, korábban kéziratban fekvő ezoterikus könyve jelent meg.” – írja a wikipedia. Vélhetően ezek egyike a Pszichografológia, mely első ízben 1990-ben jelent meg, majd 1997-ben ismét kiadásra került.
Az első kiadás alcíme „az erővonalak metafizikája; az írásban rejlő jelképek olvasásának tankönyve”, a másodiké röviden: „Jellemkották”.

Az első és a második kiadás borítóján hasonló képi elemeket is láthatunk.

Aki szeretne elmélyedni a grafológiában, annak sajátos szemlélete miatt, érdemes áttanulmányoznia vagy könyvtárába begyűjtenie. Aki a titokzatosat vagy a különöset keresi az írásban, netán a bűn, a hatalom, a szexualitás, devianciák vagy személyiségzavarok kutatója, annak is ajánlható. E könyv érdekes mozzanatokkal, meglátásokkal segítheti az íráselemzők munkáját, ám az nem várható tőle, hogy tankönyvszerűen betekintést adjon abba, hogyan lehet a kézírásból a személyiséget a maga egészében feltárni.