A müncheni grafológusnő: Berta Valentin

Berta Valentin
fiatalkorában

A német Berta Valentin színésznő és grafológus volt. A színészet ereiben lüktetett, hiszen édesapja Karl Valentin (1882-1948) a neves müncheni zenész, komikus és színész volt.
Münchenben született 1910. szeptember 21-én Berta Fey néven. Később apja művészneve után a Berta Valentin illetve a Bertl Valentin nevet is használta. Sőt miután férjhez ment még a Böheim nevet is felvette.
Bertl már kisgyermekkorában apja mellett állt a színpadon, majd húszévesen már önállóan is szerepelt. A grafológiával később, 1941-ben kezdett foglalkozni lakhelyén, a bajor fővárosban. Valószínűleg honfitársai is elsősorban Karl Valentin kisebbik lányaként ismerik a nevét. Hiszen Bertl Valentin (ahogyan a nővére is) megírta személyes visszaemlékezéseit neves apukájáról. A családi sírkövére az apja neve alá az anyjáét, majd Berta férje nevét vésték. Berta Böheim a 75. évében járt, amikor 1985-ben elhunyt.

Pacséry Ágoston és a grafológia

Pacséry Ágoston 1903. március 3-án született. Szülővárosa Nagybecskerek, mely ma már Szerbia területéhez tartozik. 1923-26 között színészetet tanult a Színművészeti Akadémián, majd 1927-1935 között a Nemzeti Színház segédszínésze és ügyelője. Később alkalmanként rendezett. 1939-40-ben a Városi Színház színésze és rendezője volt. Majd szakmai érdeklődése egyre inkább a film felé fordult. Forgatókönyveket írt (pl. az 1941-es Beszélő köntös c. filmhez, másokkal együtt), és rendezett is. A Magyar Film c. folyóiratban több ízben publikált (1939-41). Ismertebb filmes rendezései az Isten rabjai (1942) és a Szováthy Éva (1943) c. filmek. (Több ízben Pacséry Ágost néven szerepel!) 1946-47 között a Béke Színház titkára volt. 74 éves korában 1977 nyarán hunyt el Budapesten.
A grafológiával való kapcsolatára az utal, hogy Illyés Gyuláné lánykori nevén Kozmutza Flóra (1905-1995) József Attila utolsó hónapjairól címen közreadott visszaemlékezésének elején felidézi a költővel való első személyes találkozását 1937 februárjából. A társaságban jelenlévők között említi őt, így: „Pacséry Ágoston rendező (?) és grafológus”. Érdekes, hogy éppen az utóbbiban bizonyos.

Ki volt Ania Teillard?

Anja Mendelssohn
1930-ban

Anja von Mendelssohn 1889-ben született Észtországban. Az apja ott egyetemi professzor volt. Még gyermekkorában költözött családjával elhunyt apja hazájába, Németországba. Anja színésznőként kezdte felnőtt életét, majd írásba fogott. Húszéves korában jelent meg első regénye. Az első grafológiai témájú könyvét még testvérbátyjával, Georg Mendelssohnnal (1886–1955) együtt készítették. A következő német nyelvű „Írás és lélek – Út a tudattalanba” c. könyv borítóján az Anja Mendelssohn név szerepel. Az 1948-ban franciául megjelenő „A lélek és az írás” könyvét már Ania Teillard néven publikálta. Szép kort ért meg: 88 évesen hunyt el, 1978. január 17-én Párizsban.
Tanáraként gyakran említik Ludwig Klagest. Kapcsolatot tartott Max Pulverrel, Robert Saudekkel és Jules Crépieux-Jaminnel is.