25 éve jelent meg a Grafológia folyóirat

Itt tehát a jubileum, s ez alkalomból be mutatjuk a 25 esztendeje megjelent, tehát a legelső lapszám borítóját! S egyben magyarázattal szolgálunk, hogy az első két évfolyam címlapjain miért is találkozhattak  – kissé szokatlan módon  – fejre állított képpel az olvasók. Tudniillik a lap az újságárusoknál is megjelent, és éppen ezzel kívánta magára vonni a figyelmet a többi sajtótermék között.

1995 május áll az első lapszám borítójának bal felső sarkában, hátul az impresszumban pedig az áll: megjelenik havonta. Kiadó a Grafológiai Intézet, Budapest. Ez utóbbi ugyan nem változott, ám 2006 óta az eredetihez képest dupla terjedelemmel és kéthavonta jelentkezik a magyar grafológia élet egyetlen nyomtatott folyóirata.

25 esztendő nagy idő egy folyóirat életében is, ezért csak néhány momentumot említünk a lap történetéből. A sorrendben századik lapszám 2003 őszén jelent meg. A kétszázadik 2014 márciusában, s az a lapszám a Grafológia folyóirat addigi húsz esztendejét is részletesen tárgyalta, kiemelt témájának a grafológiatörténet választotta. Ez alkalomból melléklettel jelent meg a lap, a nyomtatott füzet, egy hazánkban született néhai grafológus (Eugen Schwiedland) eredetileg német nyelven publikált művének magyar nyelvű kiadása volt.

100 esztendeje született Váczi Klára

Váczi Klára ma száz éve, 1920. február 3-án született a nagymúltú partiumi városban, Nagyszalontán.
Az édesanyja varrónő volt, szülei hamar különváltak. Váczi Klára már Karcagon cseperedett fel.
Húszévesen csaknem elvesztette a szeme világát. Ám hamarosan, felnőttkorának hajnalán, felfedezte a belső látását, intuitív képességeit. Ez 1944-45 tájékán volt, és ekkoriban már a grafológia iránt is komoly érdeklődést mutatott. Sőt nem sokkal később már foglalkozott is a kézíráselemzéssel, még hivatalos papírja is volt hozzá. A fővárosban élő Váczi Klára, akit intuitív grafológusként tartunk számon, ahogyan maga fogalmazta meg egy kis interjúban: „bebarangolta az ezoterika szinte teljes birodalmát.

Ténylegesen is járt Egyiptomban és a Távol-Keleten, melyek kultúrája nagyon érdekelte. Tudásvágya mindvégig elkísérte ahogyan az olvasás és a könyvek szeretete is. Emellett szívesen rajzolt és festegetett. Életének utolsó szakaszában egy természetközeli budai házában élt.
Váczi Klára a publicitást és hírnevet sohasem kereste. Tanítványokat sem toborzott, de megtalálták őt. Önzetlenül adta át tudását és tapasztalatait.

Ifj. dr. Balázs Dezső, a korcsolyázó

Bár korábban közöltünk róla képet katonaruhában, kalapban és félprofilból is, mégsem biztos, hogy kapásból felismernék a neves grafológust, cilinderrel a fején az alakját profilból mutató képen.
E képes igazolványt a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjaként használta ifj. dr. Balázs Dezső. Az igazolvány bal felső sarkában a cirádás BKE betűk mellett a fényképen a korcsolyamotívumot tartalmazó szárazbélyegző is sportegylet jelképeihez tartoznak.
Az itt bemutatott igazolványkép eredetijét a családi relikviák között őrzi Balázs Dezső unokája, aki annak fotóját a rendelkezésünkre bocsátotta.
S ezt egy évforduló kapcsán adjuk közre. Mint ismeretes hazánk egyik legrégebbi ma is működő sportegyesülete a Budapesti Korcsolyázó Egylet 1869. decemberében alakult. (Akkor Pesti Korcsolyázó Egylet néven, majd a városrészek egyesítését követően már e névvel működött tovább.) Az egylet szószólóinak is köszönhetően az alakuló ülését követően nem sokkal sor került a városligeti műjégpálya ünnepélyes megnyitójára 1870. január 29-én, azaz ma 150 esztendeje!

75 esztendeje hunyt el Biró József és édesapja

Mivel néhány esztendeje a halálának körülményeit már felidéztük, ezúttal Biró József édesapjára emlékezünk, aki nemcsak életében volt fia mellett, hanem végzetük pillanataiban is.

Biró Márk (1879–1945) Királyhelmecen született, az apja néptanító volt. Családnevük akkor még Braun. Biró Márk Kiskunfélegyházán érettségizett. Majd amikor a fővárosban elvégezte a polgári iskolai tanítóképzőt a nagyváradi ortodox zsidó közösség földrajz-történelem szaktanárt keresett. 1901-ben fiatal tanerőként érkezett Nagyváradra, s szállásadójának lányával szerelemre lobbantak. A vonzalomból házasság lett. Két fiúk született. Az elsőszülött, Biró Imre (1905–1999) később szemészorvos lett és Budapesten élt. Míg a kisebbik fiú, Biró József (1908–1945) művészettörténész és grafológus volt.

Biró Márk, aki fiainak születésekor még tanárként dolgozott, idővel a nagyváradi ortodox leánygimnázium, fiú és leány elemi iskolák igazgatója lett. A helyi közösség jelentős alakjának számított, aki a magyar ügyek mellett is kiállt.
Így jellemzi őt a ismertté lett közeli rokona, Hegedüs Géza az Előjáték egy önéletrajzhoz című művében:
„…igazi régi vágású, latinos kultúrájú humanista volt, igen széles körű mind humanisztikus, mind természettudományos ismeretekkel”.

Biró Márk pedagógiai cikkei szaklapokban is megjelentek, s az iparos tanoncoktatás terén szaktekintélynek számított. Azt is tudni lehet már róla, hogy az egyik nagyváradi szabadkőműves társaságnak vezető tisztségviselője volt.

Miután 1944 májusában elfoglalták a németek Nagyváradot, megkezdték a zsidók elhurcolását. Biró József a váradi gettóból Pestre menekítette szüleit. S ugyan megérhették Nagyvárad felszabadulását (1944. október 12.), ám Biróék nagyváradi otthonukba már nem tértek vissza többé. Apa és fia, Biró Márk és Biró József Budapesten töltötték utolsó heteiket s napjaikat.

Soltész István és Esztergom

A Losoncon érettségiző Soltész István teológiai tanulmányait az esztergomi papi szemináriumban folytatta és 1917. május 13-án Esztergomban szentelték pappá.
Főbb állomáshelyein, mint pl. az Esztergom vármegyei Bajnán vagy a szomszédos megyében lévő Nagybörzsönyön, sem került messzire a Dunakanyar vallási és kulturális központjától, mely aztán életének utolsó színtere lett.

Esztergom látképe, anno

Soltész István Esztergomban a Simor János (1813–1891) bíborosról elnevezett papi otthonban lakott az 1960-as nyugdíjazását követően. És ma ötven esztendeje, hogy életének 76. évében, 1969. november 18-án örökre lehunyta szemét e helyen. A nyugalmazott esperes plébánost a római katolikus vallás szertartása szerint november 22-én délután helyezték végső nyugalomra Esztergom városban a Duna mellett elhelyezkedő szentgyörgymezői temetőben, ahol a Bazilikára néző dombocskán, a papi sírok között fellelhető Soltész István nyughelye.

1944-ben hunytak el

75 esztendeje a naplójával később híressé lett Anna Frank még életben volt, de már nem jegyzett le semmit napjairól. Európa történetének egyik legsötétebb időszakában sokakat ért el a vég. Most olyan grafológusokat említünk, akiknek élete 1944-ben fejeződött be.

Az írásszakértőként ismertté lett Fischhof Gyula (1881–1944) elhunytának körülményeiről nem tudni részleteket, ám az 1944-ben elhurcolt és még azon esztendőben életét vesztő dr. Goldziher Károlyné (1893–1944) sorsáról többet sejthetünk, még ha nyughelyéről bizonyosat aligha tudhatunk. Előbbiek mindketten budapesti lakosok voltak és a MÍT alapítói. S valószínűleg személyesen is találkoztak a harmincas évek második felében Budapesten a MÍT-nél előadást tartó külhoni fiatal grafológussal. A cseh Willy Schönfeld (1909–1944) sem tért vissza a munkatáborból. Őt Prágából deportálták 1943 végén fiatal feleségével együtt. Az asszony élte túl a megpróbáltatásokat.

Csak a rend kedvéért említem itt Elsbeth Ebertin (1880–1944) nevét, hiszen több szempontból sem illik a fentiek közé. Róla azt kell tudni, hogy ugyan foglalkozott grafológiával, de az asztrológiának lett az elkötelezettje, már az első világháború előtt is publikált e témában, s a következő évtizedekben nagy hírnévre tett szert asztrológusként. A hatvanas éveiben járó asszony 1944 novemberében egy bombatámadás áldozatává lett Freiburgban.

Kisfaludy Sándor és a grafológia

Kisfaludy Sándor

A hazai grafológia történetét feldolgozó különböző forrásmunkákban a kezdetek kapcsán gyakorta tűnik fel Kisfaludy Sándor (1772–1844) neve.  A 19. század elejének bálványozott költőjéről megemlítik, hogy azok közé tartozott, akik külföldi utazásaik során találkoztak ezzel és játék jelleggel foglalkozni kezdtek vele.
Másutt ezt olvashatjuk róla: „az első, aki említi a grafológiát Magyarországon”. Ám azzal, hogy a jeles költőnk hol, mikor és milyen formában említi a kézírásból a jellemre való következtetésnek a lehetőségét, konkrétummal eddig még nem találkoztam. Fellapoztam Kisfaludy néhány művét, de a betűk tengerébe nem volt indíttatásom annyira belemerülni, hogy sorról-sorra végigolvassam, hátha előbukkan ez a bizonyos említés.
Már csak azért is, mert abból kell kiindulnunk, hogy magát a grafológia szót aligha találhatjuk meg Kisfaludy bármely művében, valamely levelében, netán útinaplójában, hiszen az majd három évtizeddel a költő halálát követően terjedhetett el, a grafológia atyjának aposztrofált, Michon abbé (1806–1881) révén.

Kisfaludy Sándor ma 175 esztendeje hunyt el Sümegen, éppen abban a házban ahol megszületett. Jeles lírikusunk születésének 250. évfordulója 2022 őszén lesz. Talán addigra valamiképpen kiderülhet az is, milyen kapcsolat fűzte Kisfaludy Sándort a grafológiához.

150 éve született Pinterist Károly

Noha írásszakértő volt, mégpedig az első, aki hazánkban ezt tudományos alapon művelte, a grafológiához fűződő szimpátiájának köszönhetően az idei esztendő kiemelt grafológiatörténeti évfordulója szavazásának nyertese Pinterits Károly születésének szép kerek évfordulója lett.

Korábban már bemutattuk őt, s ebben az esztendőben tanári ténykedését ismertettük. Az évforduló alkalmából a Grafológia folyóirat aktuális számában Pinterits életének és ténykedésének összegzését olvashatják az érdeklődők. 

Korabeli lexikon szócikke

Jelen bejegyzésben magánéletének dokumentált eseményeit és szereplőit vesszük számba.
Ma 150 esztendeje 1869. október 4-én látta meg a napvilágot a mai Budapest egyik részén Pinterits Károly. Apja, idősebb Pinterits Károly hentes és mészáros volt, édesanyja Elbl Alojzia családjában ugyancsak voltak hentes-mesterek.
Már kezdő tanár volt Zomborban, amikor 1893-ban az apja elhunyt. Özvegy édesanyja azonban még nagymama lehetett. Pinterits Károly Pinterits Irmával kötött házasságot. Három gyermekük született, két fiú: Tibor és Sándor és egy leány: Mária. A lányos apák egyik nagy pillanata 1922 novemberében jött el az 53 esztendős Pinterits Károly számára, férjhez ment a lánya. Veje dr. Laehne Vilmos ügyvéd lett, aki egy jeles soproni iskolaalapító unokája volt. A következő esztendőben Pinterits Károly nagypapa lett, megszületett az unokája: Mariann.
Pinterist Károly életének 63. esztendejében 1931. december 3-án rövid szenvedés után hunyt el Budapesten. Sopronban temették el a Szt. Mihály katolikus temetőben.

125 esztendeje született Roda Wieser

Egy internetes genealógia adattár adatai alapján Roda Wieser ma 125 esztendeje, 1894. augusztus 25-én született Berlinben.
Ez alkalomból magánéletének főbb eseményei kapcsán adunk közre adatokat.

Roda Wieser

Születési neve: Roda Agnes Eva Gladys von Noorden.
Apja, Carl Harko von Noorden, neves belgyógyász volt. Az édesanyja lánykori neve Agnes Julie Binz, és harmincéves volt negyedik gyermeke születésekor. Roda maradt a legkisebb testvér, nővére 8 évvel volt idősebb nála, és két fivére is volt.
Édesanyja 1917-ben hunyt el, amikor Roda már fiatal felnőttkorban járt.
A következő regisztrált esemény az életében a házasságkötése. 27 évesen ment férjhez Frankfurtban 1922. május 3.-án. Házastársa a nála 7 évvel idősebb Friedrich Anton Wieser, bécsi születésű mérnök volt. Gyermekről nincs adat.
Az édesapját 1944-ben, három testvérét 1960–75 között vesztette el.
Roda Wieser élete 1986-ban ért véget, 92. évében járva.

Pinterits is említi Grohmannt

Szőkeség a 18. század
második feléből

Két évfordulós személy egyazon bejegyzésben, és némi kétely az egyikükben – vezethetnénk fel eképpen a következőket. 

Johann Christian August Grohmann (1769–1847) után száz esztendővel született Pinterits Károly (1869–1931), aki Írásvizsgálat című könyvében a grafológia történetét áttekintő részben megemlíti a német filozófust s citálja is néhány gondolatát.

Lavater egyik kortársa – Grohmann A. – is foglalkozik a kézírással és ő is a következőket mondja: «Kritikusok, történészek és matematikusok kézírását akár 1000 kézírás közül a legnagyobb biztonsággal felismerem.

Az emberek alapos megfigyelőjének, ha az különösen antropologus, könnyü lesz a testalkatra, a hangra és nem egyszer a haj színére is következtetni. Szőke haj, kék szem és viruló orcák a lányoknál – sohasem találtam a kézírásban fel őket ott, ahol nem voltak és mindig megismertem, ahol ezen sajátságok léteztek. » Grohmann ezen állítását ma legalább is kételkedve fogadjuk. (Pinterits: Írásvizsgálat, 1909. 15. oldal)

Grohmann gondolata

E bejegyzés aktualitását az adja, hogy Johann Christian August Grohmann ma 250 évvel ezelőtt, 1769. augusztus 7-én jött világra. A német teológus, filozófus és szerző egy Lipcsétől nem túl távoli településen született. Az atyja evangélikus lelkész volt. Ő maga is a teológiában kezdett elmélyülni, de filozófiából doktorált 1790-ben. A wittenbergi egyetemen 1792-től oktatott. A filozófia mellett tanított logikát, foglalkozott retorikával és könyvtárosi munkát is végzett. 1810-től Hamburgban tanított. 1833-ban ment nyugdíjba, és akkorra már másodízben özvegységre jutott. Ezt követően Drezdába költözött. Ott hunyt el életének 78. esztendejében 1847 nyarán.

Grohmann tevékeny élete során sokfelé publikált. (Csak érdekességként említendő: Nasse lapjában is!) Ráadásul többféle témában is közzétette gondolatait, még – a később tudománnyá váló – pszichológiai területén is akadtak meglátásai. Korának gondolkodói közül Grohmann neve azért került a grafológia történetébe, mert megfogalmazott olyasmit, amely valamiképpen a grafológia létjogosultságát alátámasztja.
Albert E. Hughes magyar nyelven is megjelent Mit ​rejt a kézírásunk? c. könyvében közli az alábbiakat:

J. Ch. Grohmann, a wittenbergi egyetem teológia és filozófia tanára 1792-ben értekezést adott ki „Kísérletek a jellem vizsgálatára a kézírás alapján” címmel. E kis könyvben a következő megállapításokat teszi: „Éppoly nehéz a kézírás színlelése, akár az arcvonásoké. Miképp arcvonásaink is többnyire állandóak, s ugyanazokat az izmokat mozgatjuk belső érzéseink kifejezésére, a kézírás jellege is alapvetően változatlan, még ha tudatosan, megtévesztő szándékkal is próbáljuk alakítani. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kézírás színlelése a jellem és a viselkedés álcázásához hasonlatos”.

Bár Grohmann jelentősebb műveinek listájában nem leljük a hivatkozott értekezést, forráskutatásunk egy afféle önismereti magazinhoz vezetett:
Johann Christian August Grohmann, Untersuchung der Möglichkeit einer Charakterzeichnung aus der Handschrift (1792), ΓΝΩΘΙ ΣΑΥΤΟΝ oder Magazin zur Erfahrungsseelenkunde.

100 éve született Amado J. Ballandras

Amado J. Ballandras a múlt században Argentínában az egyik legjelentősebb grafológus volt. Munkásságát már összefoglaltuk, most születésének centenáriuma kapcsán magánéletének fő eseményeit és szereplőit vesszük sorra.
1919. március 17-én Buenos Airesben született Amado Juan Ballandras. Nevét már csak azért is illik ismernünk, mert az édesanyja magyar volt és filológusként ténykedett. Apja francia filozófus volt. Ballandras szülőhazája mégis Argentína lett. Ám több nyelven is kommunikált, a spanyol mellett franciául, magyarul és angolul is.

Amado J. Ballandras feleségével

Klasszikus zenész akart lenni, ám a sors eltérítette ettől. Előbb jogot tanult, majd pszichológiából doktorált. Idővel dr. Ballandras a grafológia mellett is elkötelezte magát.

Felesége Graciela Ballandras ugyancsak grafológus, ma is részese Argentína grafológiai életének. Egyetlen lányuk, Annie Ballandras más területen ténykedik.
Dr. Amado J. Ballandras 80. születésnapját már nem érhette meg, hosszú betegség után 1999. január 13-án szülővárosában, Buenos Airesben hunyt el meg.

Mi legyen 2019 kiemelt grafológiatörténeti évfordulója?

Az elmúlt év végén tíz napon át lehetett szavazni a listán megjelölt 9 jeles személy és kerek évfordulója valamelyikére egy alkalommal a Grafológiai Hírközlő közreműködésével zajlott internetes szavazáson. A végeredmény már ismert.

Az év kiemelt grafológiatörténeti évfordulója 2019-ben 

Pinterits Károly születésének 150. évfordulója.

Azért vegyünk sorra minden jelöltet!

150 éve

1869. július 9-én született Broder Christiansen német filozófus és nyelvész. A grafológia terén is ténykedett, és nevét Elisabeth Carnappal közös munkáik révén tartjuk számon.

1869. október 4. született Budapesten Pinterits Károly tanár, aki írásszakértőként lett ismert. 1909-ben megjelent Írásvizsgálat című könyvében az elsők között publikált hazánkban a grafológiáról, teret és hitelt adva e szakterületnek.
125 éve
A másik magyar a szavazáson Soltész István, aki a papi hivatás mellett gyakorolta a kézírások tanulmányozását, s egy könyvet is közreadott e témakörben. 1894. január 23-án Losoncon született, és nemcsak születésének lesz hamarosan a kerek évfordulója, elhunytának 50. évfordulója idén novemberben lesz.

S következzen két neves grafológus a szomszédos Ausztriából!
Roda Wieser 1894. augusztus 27-én. született. Grafológusként és írásszakértőként is ténykedett Bécsben. A bűnözői magatartás jegyeit kutatta a kézírásban, és annak révén jutott el az alapritmus elméletéhez. (Az ő évfordulója lett a második a szavazáson!)

1894. december 11. Alfred Gernat születése napja. Az osztrák író és grafológus az íráselemezés gyakorlatával és elméletével foglalkozó könyveket is közreadott. Továbbá ő volt az, aki Goldziher Károlyné tanulmányához ismeretlen személyként Arany János kézírását vizsgálta.
100 éve
A jeles argentínai pszichológus és grafológus Amado J. Ballandras születésének centenáriuma lesz idén. 1919. március 17-én született Buenos Aires-ben, magyar és francia szülőktől.
(Érdekes hogy a szavazáskor csak születésnapokra érkezett voks. Mégis felsoroljuk azokat, akikre elhunytuk kerek évfordulója kapcsán emlékezhetünk ebben az esztendőben.)

50 éve 

Matilde Ras a spanyolnyelvű grafológia kiemelkedő személyisége 1969. április 2-án hunyt el. Edouard de Rougemont francia író, írásszakértő és a grafológia ismert képviselője 1969. június 10-én távozott az élők sorából.

25 éve

1994. július 26-án az USA egyik jeles grafológusa, Felix Klein hunyt el. Ő Bécsben született és 13 évesen kezdett elmélyedni a grafológiában.

125 éve született Pophal

Idén nem bővelkedünk a grafológiához kapcsolható jelentős személyek kerek évfordulóiban. (Majd jövőre!) Ám mégis van egy évforduló, amelyről aligha feledkezhetünk meg. Ma 125 esztendeje, 1893. szeptember 5-én, kedden született Rudolf Pophal.
Keresztnevei: Rudolf Adolf Julius. Születésekor az evangélikus hit kötelékébe került és később is istenhívő volt. Az apjáról annyit lehet tudni, hogy iskolaigazgató volt, azaz „valaki” volt a közösségben.

A német neurológus és grafológus szülőhelye Filehne, Poznan tartomány egyik városa Poroszországban. Mivel Poroszország már a múlté, Pophal szülővárosa, melynek mai neve Wieleń, már Lengyelországban található. Akkoriban a helység lakosainak zöme protestáns, két evangélikus templom is volt a városkában.
Ha csupa P kezdőbetűkkel akarnánk néhány alapinfót róla közölni, azt mondhatnánk: Pophal poroszországi protestáns.

Filehne hangulatos látképe

150 éve született Ács Lipót

Maga is ténykedett írásszakértőként, ám elsősorban Rákosné Ács Klára édesapjaként tartjuk számon, a sokoldalú férfit, akit már röviden bemutattuk. Ezúttal születésének 150. évfordulóján személyes életének hivatalos és jelentős dátumait vesszük sorra.

Auerbach Lipót 1868. augusztus 6-án Vizsolyban született. Atyja Auerbach Károly izraelita terménykereskedő, anyja Stern Katalin.
Auerbach Lipót sümegi közs. reáliskolai rajztanárt a szegzárdi áll. gymnasiumhoz rendes rajtanárrá (1896. jul. 31.) nevezték ki.
1898 májusában Auerbach Lipót, a szegzárdi főgimnázium rendes rajztanára, eljegyezte Gunsberg Szeréna kisasszonyt, Gunsberg Adolf bájos leányát Budapesten. 1898 augusztusában tartották esküvőjüket a Dohány-utcai izraelita templomban.
Anyakönyvi bejegyzés: Az újszülött: Klára. Születésének ideje 1899. május 15. Atyja Auerbach Lipót / Vizsoly, Anyja Günsberg Szerén / Duna-Adony. A lánygyermek elnevezésének napja. május 28.
1900 január: A szegzárdi kir. törvényszék kinevezte a kir. törvényszékhez állandó írásszakértőül Auerbach Lipót főgimn. tanárt.
1903 októbere „Névmagyarosítás. Auerbach Lipót szekszárdi állami főgimnáziumi tanár és kiskorú Klára leánya családi nevüket »Ács« ra változtattak belügyminiszteri engedéllyel.”
1912/13. tanév: Ács Lipót, a rajzoló mértan és szabadkézi rajz okl. rendes tanára szolgálattételre a budapesti magyar nemzeti múzeumhoz osztatott be.
Anyakönyvi bejegyzés: Ács Lipót nyugalmazott főgimnáziumi tanár, 76 éves, 1945. július 9-én du. 6 órakor elhalálozott, a halál oka szívizom elfajulás.

Ki volt Flandrin abbé?

A közismert hivatkozások alapján Michon abbé elődjének tartjuk Flandrin abbét, s hihetnénk, hogy korban is bőven előtte járt. Nos, inkább kortársaknak tekinthetők, hiszen Flandrin csupán 3,5 évvel volt idősebb Michonnál.
Julien Flandrin 1803. május 8-án született. Teológiai tanulmányait követően pedagógiai és papi tevékenységei váltották, illetve egészítették ki egymást. Michon még nem volt harminc esztendős, amikor egy iskolát alapított, amelynek néhány évig Flandrin abbé volt a filozófia tanára.
Flandrin a kézírások alapján frappáns elemzéseket készített az iskola diákjairól, ami felkeltette Michon érdeklődését az íráselemzés iránt. Hamarosan együtt kezdték tanulmányozni a tanítványok írásképeit.
Idővel az egyház Flandrint Párizsba küldte. Lelkészként kezdte, majd az ott töltött három évtized után végül 63 évesen kanonok lett. Nem sokáig élvezhette ezt a magas tisztséget és szép feladatot, mert 1867. március 13-án elhunyt. Éppen ma 150 esztendeje!
Ez alkalomból Flandrin abbéról és Michonnal való kapcsolatáról szóló cikket közölt a Grafológia folyóirat aktuális száma, mégpedig a francia grafológia hazai pártolói közül W. Barna Erika és Demeter Anikó munkájaként. Írásukból megtudhatjuk azt is, hogy Flandrin milyen jellemzőkre figyelt kiemelten a kézíráselemzések során. A szerzőpáros kuriózumként bemutatja Flandrin kézírását Michon értelmezésében.

Nagy valószínűséggel e kastélyban működött az iskola,
ahol Flandrin és Michon abbé összeismerkedett

Emlékezés Biró Józsefre

Biró József dedikációk

A közelmúltban az OSZK blogján Biró József (1907-1945) művészettörténész, könyvtáros halálának évfordulója kapcsán megemlékeztek személyéről. E tartalmas bejegyzéseket szívesen ajánlom az érdeklődők figyelmébe.
Az OSZK információszolgáltatási igazgatója, Elbe István méltó visszaemlékezésében nemzeti könyvtárunk gyűjteményének Biró József munkásságával kapcsolatos dokumentumait is bemutatja.
A visszaemlékezés első részében néhány dedikált példány fotóját is közlik. Hogy a grafológusok szemrevételezhessék Biró József kézírását is, ezen két dedikációt választottam jelen bejegyzés képmellékletének, és egyúttal ajánlom figyelmükbe ezek forrását is.
A második bejegyzésben Biró József grafológiai témájú könyvéről is szó esik.Valamint a bejegyzés végén egy érdekes felvetés olvasható.