A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fischhof Gyula. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fischhof Gyula. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. november 6., szerda

1944-ben hunytak el

75 esztendeje a naplójával később híressé lett Anna Frank még életben volt, de már nem jegyzett le semmit napjairól. Európa történetének egyik legsötétebb időszakában sokakat ért el a vég. Most olyan grafológusokat említünk, akiknek élete 1944-ben fejeződött be.

Az írásszakértőként ismertté lett Fischhof Gyula (1881–1944) elhunytának körülményeiről nem tudni részleteket, ám az 1944-ben elhurcolt és még azon esztendőben életét vesztő dr. Goldziher Károlyné (1893–1944) sorsáról többet sejthetünk, még ha nyughelyéről bizonyosat aligha tudhatunk. Előbbiek mindketten budapesti lakosok voltak és a MÍT alapítói. S valószínűleg személyesen is találkoztak a harmincas évek második felében Budapesten a MÍT-nél előadást tartó külhoni fiatal grafológussal. A cseh Willy Schönfeld (1909–1944) sem tért vissza a munkatáborból. Őt Prágából deportálták 1943 végén fiatal feleségével együtt. Az asszony élte túl a megpróbáltatásokat.

Csak a rend kedvéért említem itt Elsbeth Ebertin (1880–1944) nevét, hiszen több szempontból sem illik a fentiek közé. Róla azt kell tudni, hogy ugyan foglalkozott grafológiával, de az asztrológiának lett az elkötelezettje, már az első világháború előtt is publikált e témában, s a következő évtizedekben nagy hírnévre tett szert asztrológusként. A hatvanas éveiben járó asszony 1944 novemberében egy bombatámadás áldozatává lett Freiburgban.

2019. szeptember 26., csütörtök

Írásszakértő a grafológia mellett: Fischhof Gyula

Fischhof Gyula (1881–1944) a múlt század első felének egyik legismertebb írásszakértője volt hazánkban, valamint a tudományos grafológiának is értő művelője.
Nyitrán született. Kereskedelmi akadémiát végzett majd a pénzügyi szektorban dolgozott. Már szülővárosában írásszakértőként is ténykedett 1909-től. Az I. világháborút követően Szeged lett életének és munkájának új színtere, majd idővel Budapestre tette át székhelyét.
Szakértői ténykedése mellett előadásokat tartott és cikkeket adott közre az írásszakértés és a grafológia kapcsán is. Így aligha meglepő, hogy 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a szervezet egyik társelnökévé választották őt.
Fischhof a kézíráselemzés egyik honi úttörője volt, ám Európa más országaiban is méltányolták tevékenységét, az írásszakértők nemzetközi egyesületének is vezetőségi tagja lett.
Törvényszéki hites írásszakértőként Budapesten előbb Erzsébetvárosban (Damjanich u.) majd 1939-től a Belvárosban működött Fischhof írásvizsgáló laboratóriuma. Gyermekei közül a szakmában lánya lett a követője.