Szép kort értek meg

Az Idősek Világnapján szóljunk azokról, akik szép kort értek meg és a hazai grafológia történetében nevüket számon tartjuk.
A hétköznapi szóhasználat szerint szépkorúak lehetnek az idősebbek vagy öregek. Most mégis a hivatalosan is szép kort megért személyeket vegyük sorra. Jogszabály rendelkezik arról, hogy hazánkban szépkorú az, aki a 90. életévét betöltötte.
Dombrádi Erzsébet, aki 1906 januárjában született még megünnepelhette 92. születésnapját. A 2002-ben elhunyt nő élete javát fő hivatásának, a pedagógiának szentelte. Ám harmincéves korában még Dolch Erzsébet néven közreadott grafológiai tanulmányával beírta nevét a honi grafológiai munkák szerzői közé.
Rákosné Ács Klára (1899–1993) még a 19. század szülötte, 93 esztendőt élt meg, ám a 94. születésnapján már csak emléke volt közöttünk. A pszichografológia valamint a történelmi grafológia révén ismertté lesz asszony az itt említettek közül valóban élethivatásának tekintette a grafológiát.
Gömöri Géza a 96. születésnapját is megérte. Javarészt nyugdíjas éveiben lett a grafológia pártolója, az idő előrehaladtával a szakma legidősebbje. 1921-ben született és 2018 első hónapjában távozott közülünk.
Szepes Mária (1908–2007) nemcsak a szépkorúság tekintetében a leg az itt említettek között. A 98 teljes esztendőt megélt, s néhány hónappal a 99. születésnapja előtt elhunyt írónő és spirituális tanító nagy ismertségnek és tiszteletnek örvend széles körökben. Pszichografológia című könyve csak egy a sok közül, gazdag életművének egyik szeletét mutatja.

Mégsem Michon kézírása

Szepes Mária Pszichografológia című könyvében bemutat egy írást, melyet a grafológia atyjának, Michon abbénak tulajdonít.
A néhány határozott kézvonást is tartalmazó minta tényleg érdekes, és valóban kiolvasható belőle a Michon név.

Forrás: Szepes Mária: Pszichografológia,
Édesvíz Kiadó, Budapest 1997. 125. oldal

Michon Systéme de Graphologie című könyvében kísértetiesen hasonló mintát közöl. A minta alatt a következő felirat „ÉCRITURE D’ARSÉNE HOUSSAYE.” (Orgueil excentrique). 

Forrás: Jean-Hyppolite Michon: Systéme de Graphologie, 

Paris 1884. septiéme edition, Charriere-Michon. 230. oldal

Eszerint ez Arsène Houssaye (1815–1896) francia irodalmár kézírása lehet, akit nyugodtan tekinthetünk Michon (1806–1881) kortársának, bő hat évtized közös életidő alapján. S ha most jól megnézzük ezen mintát, valóban az alsó sorában a Houssaye név betűit is felfedezhetjük. Talán Michonnak címzett valamit, ő pedig gondosan eltette az érdekes írást.

Michon kézírását már korábban bemutattuk, nemrégiben pedig egy kézjegyével ellátott portréját is.

Szepes Mária és a Pszichografológia

Nemcsak hosszú életet, de gazdag életművet is magáénak tudhat Szepes Mária (1908-2007). Gyerekkönyveket, filmforgatókönyveket, tudományos-fantasztikus könyveket is írt, ám neve elsősorban ezoterikus műveiről ismert.
A spirituális tanítóként is számon tartott szerzőnek „a rendszerváltás után számos, korábban kéziratban fekvő ezoterikus könyve jelent meg.” – írja a wikipedia. Vélhetően ezek egyike a Pszichografológia, mely első ízben 1990-ben jelent meg, majd 1997-ben ismét kiadásra került.
Az első kiadás alcíme „az erővonalak metafizikája; az írásban rejlő jelképek olvasásának tankönyve”, a másodiké röviden: „Jellemkották”.

Az első és a második kiadás borítóján hasonló képi elemeket is láthatunk.

Aki szeretne elmélyedni a grafológiában, annak sajátos szemlélete miatt, érdemes áttanulmányoznia vagy könyvtárába begyűjtenie. Aki a titokzatosat vagy a különöset keresi az írásban, netán a bűn, a hatalom, a szexualitás, devianciák vagy személyiségzavarok kutatója, annak is ajánlható. E könyv érdekes mozzanatokkal, meglátásokkal segítheti az íráselemzők munkáját, ám az nem várható tőle, hogy tankönyvszerűen betekintést adjon abba, hogyan lehet a kézírásból a személyiséget a maga egészében feltárni.