Az elmúlt század első felének nemcsak legterjedelmesebb (654 oldalon 612 ábrával közzétett), de sokak szerint legtartalmasabb hazai grafológiai műve az 1943 decemberében, a karácsonyi könyvek kínálatában már megjelent: Ember, jellem, írás.
1943. december 16-án így írt róla az egyik napilap:
Az emberismeret könyve. Novák Rudolf és társa kiadásában 648 oldalon gazdag kiállításban és érdekes anyaggal jelenik meg az „Ember – jellem – írás” című könyv, amely a karakterológia és a grafológia elméleti és gyakorlati tankönyve. Ez a könyv az íráson keresztül sorol minden embert különböző csoportba. Az írás minden ember lelki tükre és elárulja egész valóját.
Ifjú Balázs Dezső ügyvéd és
Hajnal Richárd idegorvos írta ezt a könyvet. Szó van ebben a könyvben az írásértelmezésről, az írás plasztikusságáról, mesterkéltségéről, a tollhibákról és elírásokról, az elfojtott morálról, az írás titkairól és hazugságairól, a sexusról és az erosról és sok más olyan problémáról, amely az írás analizálója előtt felmerülhet.
A szakmai berkekben leginkább „Balázs-Hajnal” néven emlegetett könyv hivatalos címével gyakran vannak gondban a szerkesztők, hiszen a borítón a három szó egymás alatt szerepel csupa nagybetűvel. A könyv alcímeinek első sorában is három szót találunk:
Embermegismerés * írásértelmezés * lélektan
majd alattuk ez olvasható: A karakterológia és grafológia elméleti és gyakorlati tankönyve.
Írta:
Ifj. dr. Balázs Dezső ügyvéd és
dr. Hajnal Richárd idegorvos. A kiadó Novák Rudolf és Társa, Budapest.
A megjelenés évszáma azonban nem található meg a könyvben. Ennek az is magyarázata lehet, hogy nem lehetett tudni valóban elkészül-e még 1943-ban, vagy a későbbi kiadásokban is reménykedtek. A maga nemében páratlan szakmunka újabb megjelenéséig (2011) csaknem hét évtized telt el.