|
R. M. Rilke |
A 20. század lírájának egyik legjelentősebb alakja volt az osztrák költő, Rainer Maria Rilke (1875–1926). Akkoriban nyílt alkalma találkozni
Rafael Schermann-nal, amikor híressé lett kortársa már ritkán fogadott látogatókat. Ám Rilkének volt egy barátja, aki jóban volt a neves pszichografológussal, és akinek sikerült elérnie, hogy vessen néhány pillantást egy kézírásra. Magával vitte Rilkét, aki a szoba sarkában megállt, s akire Schermann nem is figyelt. Az írásról megállapította, hogy egy rendkívüli szellem írása, költőé, filozófusé, művészé, majd olyan félelmetes pontossággal jellemezte Rilkét, hogy az önkéntelenül közeledni kezdett az asztalhoz, ahol Schermann ült, és amikor az íráselemző felnézett rá, bemutatkozott neki és azt mondta elismerően:
„Ön eltalálta legtitkosabb bensőmet, amit eddig senki sem ismert.” Mindezek alapján az sem meglepő, hogy Rilke így nyilatkozott róla:
„Schermann a kor legnagyobb fenoménje”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése