Michon és a grafológia – avagy emléktábla egy párizsi házon

Bár ez az emléktábla aligha kerülhetne Párizs, de még a francia főváros 7. kerületének legjelentősebb látványosságai közé sem, ám a grafológia történetéből ne hagyjuk ki!

Egy hatemeletes párizsi ház homlokzatán lévő emléktábla ugyanis azt tudatja velünk, hogy J. H. Michon itt jelentette be 1875. február 18-án a kézírás és a jellem közötti összefüggéseket, megajándékozván ezzel a világot egy új tudománnyal, a grafológiával.

S aki megállna Michon abbé egykori lakhelyénél (5 rue de Chanaleilles 75007 Paris), akár csak azért, hogy eredeti helyén szemrevételezze ezt az emléktáblát, ha eljut a többemeletes épülethez, annak homlokzatán éppen az 5-ös házszám fölött másfél-két méterrel megpillanthatja.

Michon portré

Émilie de Vars utáni kutakodás során, az egyik művének közzététele kapcsán bukkant elő Jean-Hippolyte Michon e portréja. Mely azért izgalmas, hiszen néhány képet ismerhettünk Michonról, azonban ezt eddig aligha.
A kép alá került felirat (L'abbé Jean-Hippolyte Michon (1806-1881) type de l'abbé de Romilly, et de Paul Sardan) arra utal, hogy Vars kisasszony műveiben Romilly abbé és Paul Sardan alakját is Michonról mintázta.
A fent jelzett weboldalra nemcsak Michon ezen portréja, hanem szülőházának rajza is felkerült.

Émilie de Vars és a grafológia története

Émilie de Vars francia szerző 1810 szeptemberében született Charente megye Saint-Preuil településén. 1832-es megismerkedésüket követően nagyon közel került a grafológia atyjának tekintett Michon abbéhoz. Plátói kapcsolatukat mindketten kölcsönösen regénybe írták. (Akit mélyebben érdekel mindez, annak a Grafológia folyóirat 2014/2 számában megjelent cikket ajánlom figyelmébe.)

Émilie de Vars kisasszony a La Graphologie folyóirat készítésében is részt vállalt, és – valószínűleg elsőként – adott közre grafológiatörténeti tanulmányt 1874-ben (címlapját itt mutatjuk). A Historie de la graphologie elsősorban Michon munkásságára fókuszál, bemutatja annak grafológiai rendszerét, de a jeles elődökre is kitér. 

1879-ben már harmadízben jelentették meg Mlle de Vars történeti munkáját, de ő azt nem érhette meg, ugyanis 1877 áprilisának végén otthonában elhunyt. De ezen kiadás címlapján a szerző neve alatt több művét és tevékenységét is feltüntették.

Ki volt Flandrin abbé?

A közismert hivatkozások alapján Michon abbé elődjének tartjuk Flandrin abbét, s hihetnénk, hogy korban is bőven előtte járt. Nos, inkább kortársaknak tekinthetők, hiszen Flandrin csupán 3,5 évvel volt idősebb Michonnál.
Julien Flandrin 1803. május 8-án született. Teológiai tanulmányait követően pedagógiai és papi tevékenységei váltották, illetve egészítették ki egymást. Michon még nem volt harminc esztendős, amikor egy iskolát alapított, amelynek néhány évig Flandrin abbé volt a filozófia tanára.
Flandrin a kézírások alapján frappáns elemzéseket készített az iskola diákjairól, ami felkeltette Michon érdeklődését az íráselemzés iránt. Hamarosan együtt kezdték tanulmányozni a tanítványok írásképeit.
Idővel az egyház Flandrint Párizsba küldte. Lelkészként kezdte, majd az ott töltött három évtized után végül 63 évesen kanonok lett. Nem sokáig élvezhette ezt a magas tisztséget és szép feladatot, mert 1867. március 13-án elhunyt. Éppen ma 150 esztendeje!
Ez alkalomból Flandrin abbéról és Michonnal való kapcsolatáról szóló cikket közölt a Grafológia folyóirat aktuális száma, mégpedig a francia grafológia hazai pártolói közül W. Barna Erika és Demeter Anikó munkájaként. Írásukból megtudhatjuk azt is, hogy Flandrin milyen jellemzőkre figyelt kiemelten a kézíráselemzések során. A szerzőpáros kuriózumként bemutatja Flandrin kézírását Michon értelmezésében.

Nagy valószínűséggel e kastélyban működött az iskola,
ahol Flandrin és Michon abbé összeismerkedett

Maison de la Graphologie

Franciaország térképének közepe táján, nagyjából épp Lyon és Limoges között van Laroche-près-Feyt. E település jelentősége a grafológia kapcsán, hogy itt jegyezték be hivatalosan Michon abbé (a grafológia atyja) születését, aki onnan nem messze jött világra.

A történelem előtti időkben is lakott településen manapság már százan sem élnek. Ám hírességüket mégis számon tartják.

Rá emlékeztet az a messziről állomásépületre hasonlító ház, melynek falán a „Maison de la Graphologie” (A grafológia háza) felirat látható, fémből készült, kecses betűkkel. Étkezde is működik benne, melynek falfelületét úgy alakították ki, hogy régi időkből származó papírra emlékeztet. Rajta többféle kézírás is díszeleg, ott van köztük Michon kézírásának mása is. És olyan jellemző „típusok” grafikumának utánzatát is megszemlélhetjük rajta, mint például „a hamiskodó”, „a jóindulatú” vagy „a nemes lélek”.

Michon szülőhelye

A grafológia atyja születésekor édesapja után a Jean Michon nevet kapta, édesanyja neve Françoise Redon volt.
Jean Michon – immáron 210 esztendeje – 1806. november 21-én született egy parányi franciaországi településen, melynek neve Fressange (vagy La Roche Fressange), ez Michon valós születési helye. Azonban a közeli Laroche-près-Feyt település anyakönyvébe jegyezték be a Michon kisfiú születését. Eképpen hivatalos szülőhelyként utóbbi is jogot tarthat arra, hogy Jean-Hippolyte Michon abbé szülőhelye legyen, és honlapján bemutassa Michon munkásságát és szülőházát is.

Itt mutatjuk a képet.

Mégsem Michon kézírása

Szepes Mária Pszichografológia című könyvében bemutat egy írást, melyet a grafológia atyjának, Michon abbénak tulajdonít.
A néhány határozott kézvonást is tartalmazó minta tényleg érdekes, és valóban kiolvasható belőle a Michon név.

Forrás: Szepes Mária: Pszichografológia,
Édesvíz Kiadó, Budapest 1997. 125. oldal

Michon Systéme de Graphologie című könyvében kísértetiesen hasonló mintát közöl. A minta alatt a következő felirat „ÉCRITURE D’ARSÉNE HOUSSAYE.” (Orgueil excentrique). 

Forrás: Jean-Hyppolite Michon: Systéme de Graphologie, 

Paris 1884. septiéme edition, Charriere-Michon. 230. oldal

Eszerint ez Arsène Houssaye (1815–1896) francia irodalmár kézírása lehet, akit nyugodtan tekinthetünk Michon (1806–1881) kortársának, bő hat évtized közös életidő alapján. S ha most jól megnézzük ezen mintát, valóban az alsó sorában a Houssaye név betűit is felfedezhetjük. Talán Michonnak címzett valamit, ő pedig gondosan eltette az érdekes írást.

Michon kézírását már korábban bemutattuk, nemrégiben pedig egy kézjegyével ellátott portréját is.

Michon és Schwiedland

A grafológia atyjának elhunytakor Eugen Schwiedland még 18 éves sem volt. Húszévesen pedig maga is egy a grafológiát bemutató könyvecske szerzője lett. S ha fellapozzuk azt, aligha kétséges Schwiedland kit tekintett mesterének. A Die Graphologie (1883) elején ugyanis Jean-Hippolyte Michon egész oldalas portréját és kézjegyét közlik (lásd. a képet). Mindemellett a szövegből is kitűnik, hogy jól ismerte és méltányolta Michon munkásságát.

Az ifjú Eugen Schwiedland, aki Pesten nőtt fel, és többféle tudomány érdekelte, tudott franciául. Egy francia forrás szerint levelezésben állt Michonnal is.

Némi személyes Michonról

Egy vidéki napilapunk színes hírei között leltem ezt a szöveget, mely érdekes személyes részleteket közöl Jean-Hippolyte Michon és az 1871-es év egyik jelentős eseménye kapcsán. (Illusztrációnk Michon abbé egyik olyan képe, melyen a leginkább fellelhetők a róla itt írottak.)

1871. november 24-e van. A 65 éves Michon abbé vörös és arany előadótermet bérelt ki, hogy bejelentse a csodálkozó embereknek, új tudomány született: a grafológia.

Az abbé vastag szemöldöke alatt huncut szemek ragyognak, romantikus ifjúkorából megőrizte csigákba bomló hosszú haját. Lelkesen és ékesszólóan beszél arról az újságról, melyet nemrég indított meg: a „Kéziratos Újság”-ról. A következő magyarázatot adja: „Negyven év óta megőrzöm híveim és barátaim leveleit, és addig elemzem mindenkinek az írását, amíg feltárom jellemét.”

A fenti idézetet innen vettük: Szolnok megyei Néplap. 1971. július 16. 4. oldala (Tarka-barka). Ám ott a szöveg eredeti forrásához támpontot nem találunk.

Az első grafológia lap fejléce

A grafológia szó felbukkanását az első grafológiai témájú folyóirat megjelenéséhez kötjük. Az évszám 1871. E lap lelke, a grafológia szó kiötlője pedig nem más, mint Jean-Hippolyte Michon.
Most e grafológiatörténeti mérföldkőnek tekinthető periodika első számának fejlécét nézzük meg közelebbről.

Ami leginkább figyelmet követel, azaz legnagyobb méretű a főcímből az az „autographes”. Ez lenne a lényeg! Az „autográfok” szó „sajátkezű írások” jelentéssel bír.
E szó alatt találjuk a „l'art de juger les hommes par leur écriture” szöveget, melyet úgy magyaríthatnánk „az emberek megítélése az írás által”. Ez alatt pedig a „feuille hebdomadaire consacrée aux curieuses révélations de la graphologie” olvasható, azaz „hetilap melyet különösen a grafológia kinyilatkoztatásainak szentelnek”.
(Megjegyezzük, hogy alig telt el fél esztendő, s már „La Graphologie” felirat volt a legékesebb és legnagyobb a fejlécen!)

Ha valaki a megjelenés napjára kíváncsi, ne a bal felső sarokban lévő dátumot böngéssze. Ugyanis ez egy felülnyomott dátum lehet. Hiszen november 4-ére tervezett megjelenés csak két héttel később 1871. november 18-ára valósult meg. (Ez az oka, hogy a különböző források eltérően említik a lap megjelenését!)

Crépieux-Jamin életéről és munkásságáról

Crépieux-Jamin
korabeli rajzon

A grafológiatörténet Michon utáni nemzedékének egyik legismertebb francia személyisége Crépieux-Jamin. A Grafológia folyóirat legfrissebb számában megjelent cikkben az ő szellemi hagyatékát mutatja be W. Barna Erika. Nemcsak érdekes részleteket közöl a híres grafológus életéről és tevékenységéről, hanem grafológiai munkásságát is több szempontból elemzi és értékeli. Mindez nagyban hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy árnyaltabb képet kaphassunk Crépieux-Jamin személyiségéről, munkásságáról és annak jelentőségéről. E cikk legvisszafogottabb jelzője is az lehet, hogy hiánypótló. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, akit érdekel a grafológia.

Michon abbé növénygyűjteményéből

Jean-Hippolyte Michon, aki botanikával is foglalkozott, 1851 márciusának elején Palesztinában a Jordán folyó völgyének nyugati partján járhatott, s ott gyűjthette ezt a növényt, melyet ma Párizs Füvészkertjében lévő Természettudományi Múzeumban őriznek. A lapján lévő pecsét tanúsága szerint bizonyos Dr. E Duran adományozta a múzeumnak. A gyűjtőlapot a maga teljességében itt tekinthetik meg.   

A növény nevét és az alapvető gyűjtési adatokat az akkor negyvenes évei közepén járó Michon abbé kézírásával láthatjuk a lap alsó részén.

A Michon által Palesztinában gyűjtött növény adatai

A megadott név (Phelipaea aegyptiaca Walp.) alapján a Michon által gyűjtött növény a vajvirágfélék (régebben: szádorfélék) családjába tartozik és parazitaként él. A Pallas Nagylexikon szerint a dinnyésekben szokott kárt okozni, de a tökfélék és a káposztafélék környezetét sem veti meg.

Michon abbé nyughelye

Jean-Hippolyte Michon abbé, akit a grafológia atyjának is nevezünk, 1881. május 8-án hunyt el tüdőgyulladás szővödményeinek következtében a kastélyában. Végső nyughelye a bájos délnyugat-franciaországi kisváros, Baignes-Sainte-Radegonde temetőjében található. Az egyszerű síron - mely jelenlegi formáját felújítás révén kb. 2-3 évtizeddel ezelőtt kapta - nagy kereszt fekszik, s a kőlapjára vésve ez áll:

ABBE J H MICHON

ECRIVAIN
ARCHEOLOGUE   GRAPHOLOGUE
1806 1881

 

Magyarítva: „J. H. Michon abbé író, régész, grafológus 1806-1881”.
A grafológiatörténet jeles alakjának sírjáról ezen a francia temetőkkel foglalkozó honlapon és ezen a múltidéző honlapon lelhetnek még képeket. (Ez utóbbi az itt bemutatott képek eredeti forrása is.) A közelmúltban annak kapcsán került fel bejegyzés Michon sírjáról a megalitokkal foglalkozó francia weboldalra, mert Michon régészként maga is kutatta e nagyon régi és nagyon nagy köveket.

Michon abbé sírja

Michon autográfok

Ha valaki Michon kézírását szeretné látni – legalább képen – nem kell attól tartania, hogy lehetetlent kíván. A francia grafológustól több írásminta ismeretes. Ezek közül két igen jó minőségűre hívnám fel a figyelmet, melyek a világhálón fellelhetők, és ha nem is tapinthatóak, látványban közel olyan élményt adnak, mintha csak eredetiben nézhetnénk.
A német wikipedia képgalériájában egy 1875-ben datált kéziratos Michon-levél részlete található.
A másik szép minta, a néhány éve hazánkban is járt izraeli grafológus Shaike Landau angol nyelvű, Michonról írt összefoglaló tanulmányának vége felé, annak 13. oldalán található. S a fotón a szerző birtokában lévő eredeti írás látható.
S bizony nemcsak a felfelé menő sorokat érdemes megfigyelni Michon abbé kézírásában!

Jean-Hippolyte Michon abbéról

Jean-Hippolyte Michon a grafológia névadója, őt tekintik a grafológia atyjának.
1806 novemberében egy kicsiny franciaországi faluban született, melyben még anyakönyvi hivatal sem volt. Apja szabómester volt. A kis Jean Michon elsőszülöttje lett az ötgyermekes családnak. Örökség révén lettek tehetősebbek, ami lehetőséget nyújtott a gyermekek iskoláztatására. Születéskori nevét később Jean-Hippolyte Michonra módosította.
Michon papi pályára lépett, de egyúttal pedagógusként is munkálkodott, több iskolát alapított. Julien Flandrin abbé kollégája hatására kezdett elmélyedni a kézírás és a jellem összefüggéseibe, aminek eredményeként megalapozta a tudományos igényű grafológiát. Sokoldalúsága folytán a botanika, az ásványtan, a régészet, a numizmatika is érdekelte, de életébe még az újságkiadás, kastélyépítés és regényírás is belefért.  Nagysikerű életrajzi regényét L’abbé *** álnéven írta. 

A La graphologie című lapot  1871-ben alapította, ami  mind a mai napig rendszeresen megjelenik. 1875-ben jelent meg A grafológia rendszere című könyve, amely új korszakot nyitott a kézíráselemzés tudományos megközelítésében. Előadásokat tartott, rendezvényeket szervezett, köztük az első Grafológiai kongresszust 1879-ben. Michon 1881-ben hunyt el.

E rövid ismertető W. Barna Erika és Demeter Anikó Michon abbé többdimenziós életútját bemutató cikke alapján készült, melyet a Grafológia folyóirat 200. számában adtak közre 2014 márciusában.