150 éve született Pinterist Károly

Noha írásszakértő volt, mégpedig az első, aki hazánkban ezt tudományos alapon művelte, a grafológiához fűződő szimpátiájának köszönhetően az idei esztendő kiemelt grafológiatörténeti évfordulója szavazásának nyertese Pinterits Károly születésének szép kerek évfordulója lett.

Korábban már bemutattuk őt, s ebben az esztendőben tanári ténykedését ismertettük. Az évforduló alkalmából a Grafológia folyóirat aktuális számában Pinterits életének és ténykedésének összegzését olvashatják az érdeklődők. 

Korabeli lexikon szócikke

Jelen bejegyzésben magánéletének dokumentált eseményeit és szereplőit vesszük számba.
Ma 150 esztendeje 1869. október 4-én látta meg a napvilágot a mai Budapest egyik részén Pinterits Károly. Apja, idősebb Pinterits Károly hentes és mészáros volt, édesanyja Elbl Alojzia családjában ugyancsak voltak hentes-mesterek.
Már kezdő tanár volt Zomborban, amikor 1893-ban az apja elhunyt. Özvegy édesanyja azonban még nagymama lehetett. Pinterits Károly Pinterits Irmával kötött házasságot. Három gyermekük született, két fiú: Tibor és Sándor és egy leány: Mária. A lányos apák egyik nagy pillanata 1922 novemberében jött el az 53 esztendős Pinterits Károly számára, férjhez ment a lánya. Veje dr. Laehne Vilmos ügyvéd lett, aki egy jeles soproni iskolaalapító unokája volt. A következő esztendőben Pinterits Károly nagypapa lett, megszületett az unokája: Mariann.
Pinterist Károly életének 63. esztendejében 1931. december 3-án rövid szenvedés után hunyt el Budapesten. Sopronban temették el a Szt. Mihály katolikus temetőben.

Írásszakértő a grafológia mellett: Fischhof Gyula

Fischhof Gyula (1881–1944) a múlt század első felének egyik legismertebb írásszakértője volt hazánkban, valamint a tudományos grafológiának is értő művelője.
Nyitrán született. Kereskedelmi akadémiát végzett majd a pénzügyi szektorban dolgozott. Már szülővárosában írásszakértőként is ténykedett 1909-től. Az I. világháborút követően Szeged lett életének és munkájának új színtere, majd idővel Budapestre tette át székhelyét.
Szakértői ténykedése mellett előadásokat tartott és cikkeket adott közre az írásszakértés és a grafológia kapcsán is. Így aligha meglepő, hogy 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a szervezet egyik társelnökévé választották őt.
Fischhof a kézíráselemzés egyik honi úttörője volt, ám Európa más országaiban is méltányolták tevékenységét, az írásszakértők nemzetközi egyesületének is vezetőségi tagja lett.
Törvényszéki hites írásszakértőként Budapesten előbb Erzsébetvárosban (Damjanich u.) majd 1939-től a Belvárosban működött Fischhof írásvizsgáló laboratóriuma. Gyermekei közül a szakmában lánya lett a követője.

Roda Wieser tevékenysége és jelentősége a grafológiában

A német születésű, Ausztriában ténykedő Roda Wieser (1894–1986) a tudományos grafológia egyik úttörője volt. Klages egyik legkiemelkedőbb tanítványa, aki nemcsak továbbfejlesztette elődje tanait, hanem a grafológiai szemlélet megújulásához is hozzájárult. Roda Wieser kutatásain és publikációin keresztül jelentősen formálta a 20. századi grafológiát.

Roda Wieser politológiai tanulmányait követően 1926-ban kezdte látogatni Svájcban Ludwig Klages kifejezéstudományi szemináriumát. Néhány évvel később a bécsi bíróságok már írásszakértőként alkalmazták. 1929-33 között az egyetem kriminológiai intézetének asszisztenseként ténykedett.
A bűnözői magatartás jegyeit kutatta a kézírásban és a kriminálgrafológia számára is értékes eredményei révén jutott el az ún. grundritmus elméletéhez. Több könyvében is bemutatta rendszerét.
Roda Wieser elméletének kulcsfogalma a „grundrythmus” a nemzetközi terminológiába is bekerült. (Tudni lehet, hogy a világban sok helyen nem fordítják le, mert más nyelveken nem lehet visszaadni a német szó többrétegű jelentését. A magyar szakmai nyelvben az alapritmus terjedt el.)
Roda Wiesernél a grafikus jegyek értelmezését az ún. grundrythmus alapozza meg. S nála a ritmus a személyiség viszonyítási alapja, sőt ő továbbmenve a kézírás alapvető ritmusát kozmikus szempontból értelmezte.

Mivel Roda Wieser egyetlen közreadható fényképét már megmutattuk, illusztrációnak íme kézzel írott sorai 1978-ból. 

Édouard de Rougemont emlékezete

Édouard de Rougemont Párizsban született 1881 februárjában, s mire tízéves lett mindkét szülője meghalt. 1915 őszén, 34 évesen megházasodott. S ma ötven esztendeje, 1969. június 10-én hunyt el Párizsban. A francia író, grafológus és írásszakértő 88 évet élt.
A huszadik század első felének egyik legkiválóbb francia grafológusa volt. Hosszú évekig tevékenykedett a francia grafológusok társaságában. Több mint egy évtizeden át egy szabadiskola grafológia kollégiumának elnöke volt. Fontosnak tartotta a grafológia népszerűsítését. A századelőn neves személyek írását is elemezte a Mercure de France magazinban.
Írásvizsgálattal való foglalatosságaiba néhány publikációjának címe adhat némi betekintést. Egy tanulmányban Charles Baudelaire különböző éveiből származó kézírásaival követte a költő életútját (1922). Arthur Rimbaud pszichológiai fejlődését írásain keresztül vizsgálta (1936).
A Grafológia és orvoslás (1934) valamint a több kiadásban is megjelent Grafológia az új társadalomtudomány (1938) című könyve mellett az 1950-ben kiadott Örültek és pszichopaták írása c. tanulmánya is figyelemre méltó.

Pinterits Károly, a tanár

Pinterits Károly

Ma, a Pedagógusnap alkalmából olyan tanerőről szólunk, akinek némi köze a grafológiához is volt.
Az írásszakértőként ismertté lett Pinterits Károly (1869–1931) végzettségét és hétköznapi tevékenységét tekintve kereskedelmi iskolai tanár volt. Maga is kereskedelmi középiskolát végzett, majd egyetemi tanulmányai végeztével könyvvitelre, kereskedelmi ismerettanra és levelezésre szóló kereskedelmi középiskolai tanári képesítést szerzett.
1890-ben Zomborban kezdte meg tanári működését az ottani felsőkereskedelmi iskolában, 1895-től Aradon oktatott, néhány én múlva már a budapesti VI. kerületi felső kereskedelmi iskola tanára lett egészen a Nagymező utcai képzés megszűnéségig. Ezt követően a Tavaszmező utcai, majd a Vas utcai felsőkereskedelmi iskola tanáraként folytatta pályáját és onnan ment nyugdíjba harminc évi tanári munkássága után.
Szakcikkei már pályája elejétől rendszerességgel megjelentek. Pinterits Károly könyvviteli, kereskedelmi és kereskedelmi levelezési tankönyvek szerzője volt. És ezeket akkoriban az ország felsőkereskedelmi iskoláiban általánosan használtak.

Románné Goldzieher Klára, az első nő a magyar bírósági szakértők sorában

Románné
Goldzieher Klára

A Budapesti Hírlap 1934. január 16-i számának hírei között olvashatták: Az igazságügyminiszter kinevezte Románné Goldzieher Klárát, a Magyar Írástanulmányi Társaság társelnökét és az Íráskutató Intézet vezetőjét a budapesti kir. büntetőtörvényszékhez az írás szakmájára bűnügyekben állandó szakértővé.

* 

Esküt tett ma az első magyar bírósági szakértőnő – adta hírül 85 esztendeje, 1934. január 16-án a Magyarország elnevezésű napilapunk. S bár a rövid hírben következetesen tévesztik az asszonynevét és lánykori nevét, ezúttal az elírást pontosítva közzétesszük a hírt: Érdekes aktus játszódott le ma délben Patay Istvánnak a törvényszék másodelnökének szobájában. Ma tett esküt az első női bírósági szakértő, Románné Goldzieher Klára.
Románné neve az írástudománnyal foglalkozók körében régóta ismeretes. Elnöke az írástudományi társaságnak, könyve jelent meg a grafológiáról és számos szakcikket is írt az írástudománnyal kapcsolatos kérdésekről. Az eskü letétele után Románné már meg is kezdi munkáját és rövidesen bűnügyben fog szerepelni, mint írásszakértő.

150 éve született Ács Lipót

Maga is ténykedett írásszakértőként, ám elsősorban Rákosné Ács Klára édesapjaként tartjuk számon, a sokoldalú férfit, akit már röviden bemutattuk. Ezúttal születésének 150. évfordulóján személyes életének hivatalos és jelentős dátumait vesszük sorra.

Auerbach Lipót 1868. augusztus 6-án Vizsolyban született. Atyja Auerbach Károly izraelita terménykereskedő, anyja Stern Katalin.
Auerbach Lipót sümegi közs. reáliskolai rajztanárt a szegzárdi áll. gymnasiumhoz rendes rajtanárrá (1896. jul. 31.) nevezték ki.
1898 májusában Auerbach Lipót, a szegzárdi főgimnázium rendes rajztanára, eljegyezte Gunsberg Szeréna kisasszonyt, Gunsberg Adolf bájos leányát Budapesten. 1898 augusztusában tartották esküvőjüket a Dohány-utcai izraelita templomban.
Anyakönyvi bejegyzés: Az újszülött: Klára. Születésének ideje 1899. május 15. Atyja Auerbach Lipót / Vizsoly, Anyja Günsberg Szerén / Duna-Adony. A lánygyermek elnevezésének napja. május 28.
1900 január: A szegzárdi kir. törvényszék kinevezte a kir. törvényszékhez állandó írásszakértőül Auerbach Lipót főgimn. tanárt.
1903 októbere „Névmagyarosítás. Auerbach Lipót szekszárdi állami főgimnáziumi tanár és kiskorú Klára leánya családi nevüket »Ács« ra változtattak belügyminiszteri engedéllyel.”
1912/13. tanév: Ács Lipót, a rajzoló mértan és szabadkézi rajz okl. rendes tanára szolgálattételre a budapesti magyar nemzeti múzeumhoz osztatott be.
Anyakönyvi bejegyzés: Ács Lipót nyugalmazott főgimnáziumi tanár, 76 éves, 1945. július 9-én du. 6 órakor elhalálozott, a halál oka szívizom elfajulás.

Apja nyomdokain: Hans Langenbruch

Hans Langenbruch
festett önportréján

Hans Langenbruch (1889–1964) Németország keleti részén született, de még tipegő lehetett, amikor apja Wilhelm Langenbruch a neves írásszakértő és grafológus munkája érdekében Berlinbe költözött családjával.
Hans 1909-től Münchenben a képzőművészeti akadémián tanult, fiatalkorában a tájképfestészet és az expresszionista színhasználat érdekelte. Foglalkozott festészettel és grafikával is.
Az írásvizsgálat pedig családi öröksége lett. 1929-ben már Hans Langenbruch szerkesztésében jelent apja fő művének (Praktische Menschenkenntnis auf Grund der Handschrift / Gyakorlati emberismeret a kézírás alapján) harmadik kiadása. Majd az apja által 1890-ben létrehozott Graphologischen Institutes Langenbruch vezetését vette át apja elhunytát (1932) követően. Elismert kéz- és gépírásszakértő lett. A technikai vizsgálatok, hamisítványok kapcsán is publikált. Tagja volt a tudományos grafológusok szövetségének.
74 esztendőt ért meg, Berlinben hunyt el 1964 májusában. Házasságából két lánygyermek (Gerda és Renate) született.
Ezidáig fotót nem leltem fel róla, ám ugyancsak képzőművészettel foglalkozó lánya honlapjának beköszöntő oldalán minden bizonnyal Hans Langenbruch festett önportréja látható.

Josephine Dilloo és a grafológia

Josephine Dilloo (1845–1935) előkelő német család sarjaként Berlinben született. Josephine Klara Eugenie von Hackewitz néven keresztelték. Miután 16 évesen apját, 18 esztendősen anyját is elveszítette, már fiatalon dolgoznia kellett. Tanítással is foglalkozott.

Josephine 24 évesen Friedrich Wilhelm Jakob Dilloo (1841–1892) segédlelkész felesége lett. 1870-től az anyaság a fő szerepköre, hiszen 16 esztendő alatt 11 gyermeket szült (közülük kettő csecsemőként halt.) Protestáns férje egy amszterdami egyetemen tanított sémi nyelveket 1880-85 között. A professzor elnevezés a férjet illeti. A család is vele tartott, 1885-ben települtek vissza Németországba. A férje 1891-től betegeskedett. 1892 nyarán a 48 esztendős Josephine Dilloo özvegyen maradt,  kilenc gyermekkel.

Öt évvel később már a berlini bíróság írásszakértője volt. Számos a kézírás jelentőségét taglaló cikk szerzője, folyóiratokban publikált, előadásokat és tanfolyamokat is tartott.

Több könyve megjelent a témában. Egyet mutatunk meg, mégpedig tetszetős borítója miatt, melynek címe Geheimnisse des menslichen Seelenlebens auf Grundlade der Graphologie (Az ember lelki életének titkai a grafológia alapján).
Josephine Dilloo megérte a 90. évét. Németország északi részén fekvő városban hunyt el 1935 júliusában.

Pinterits Károly és a grafológia

A múlt század elején írásszakértőként ténykedett, de 1909-ban megjelent Írásvizsgálat című könyvében teret adott a grafológiának is, s ezzel Pinterits Károly neve a grafológiáról elsők közt publikáló magyarok közé került. Szülővárosa (ma) Budapest. Néhány évnyi vidéki (akkor a monarchiához tartozó, ma már határainkon kívüli településeken) tanítástól eltekintve fővárosunkban élt és dolgozott. 
Pinterits Károly 1869 októberében született és kereskedelmi iskolai tanár lett. 1890-ben kezdte tanári ténykedését. Már ifjú tanerőként számos tankönyv és a tantárgyaival kapcsolatos cikk szerzője. S már akkor vizsgálgathatta a kézírásokat, de csak 1906 utánra tehető rendszeres írásszakértői ténykedése.
Kevéssé ismert publikációja egy kis füzet „A bajai milliós nyeremény ügyének grafológiája” címmel 1909-ből.
A tanítás és az írásvizsgálat mellett munkatársa lett a Révai Lexikonnak, és könyvtáros volt iskolájában, valamint nyomdát is alapított. Pinterits 1931 végén hunyt el, ezt követően nem sokkal a nyomda is megszűnt.

A sokoldalú Ács Lipót

Ács Lipót

Ács Lipót (1868–1945) Vizsolyban született. Apja zsidó terménykereskedő volt. Eredeti családneve Auerbach, 1903 őszén magyarosított, s lett Ács. Rajztanári és festészeti képzést is kapott. Házasságkötése után inkább a biztos megélhetést választotta a művészi pálya helyett. A Millennium évében nyitó szekszárdi főgimnázium rajztanára volt 16 esztendőn keresztül. Ezen időszak alatt született egyetlen lánya, Rákosné Ács Klára. És Ács Lipót ott fedezte fel a sárközi népművészetet, s kiemelkedő szerepe lett annak honi és nemzetközi megismertetésében. Mindeközben a helyi múzeum gyűjteményének egyik gondozója volt
Ötvös- és kerámiatárgyak készítésével is foglalkozott, iparművészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el.
Ács Lipót családjával 1912-től Budapesten élt. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa lett. Ezután is írt szakcikkeket, s igen sokrétű tevékenysége köréből említsük meg, hogy a Magyar Gyermektudományi Társaság igazgatótanácsának is tagja volt.
Ács Lipót művész, pedagógus, néprajzos és mondhatni afféle menedzser szemléletű tudós volt.
Tudjuk, ő vitte el a lányát Románné Goldzieher Klárához – s ezzel elindította sajátos életpályáján. És egy érdekes tényre is bukkantam: Ács Lipót a szekszárdi királyi törvényszék kinevezett hites írásszakértője lett 1900-ban.

Wilhelm Langenbruch és a grafológia

Wilhelm Langenbruch

A német grafológus 1860. december 23-án született. Középiskoláit követően eleinte kétkezi munkákkal és könyveléssel kereste kenyerét, majd egy folyóirathoz került. Huszonévesen találkozott a grafológiával Michon és Crépieux-Jamin művei által, majd tanárra és támogatóra talált Eugen Schwiedland (1863–1936) személyében. Wilhelm Langenbruch előbb Bonnba költözött – megnősült, fia született – majd 1891-tól Berlinben éltek. Ott nyitotta meg grafológiai irodáját. A következő évben (1892) letette hivatali esküjét írásszakértőként. Később ezen ténykedése révén is ismertté lett. Saját értekezései mellett szerkesztője lett az első német grafológiai folyóiratnak (1895), később könyveket is írt a grafológiáról.
Gyakran említik, hogy Langenbruch munkásságának szerepe volt abban, hogy „druszája” Wilhelm Preyer (1841–1897) fiziológia professzor érdeklődése a grafológia felé terelődött. Ugyancsak hatással volt még Ludwig Klagesre abban, hogy a grafológia tudományos vizsgálatába kezdett.
Langenbruch élete végéig folytatta írásszakértői ténykedését. Nem sokkal a 71. születésnapját követően 1932 elején hunyt el Berlinben.

Julie Flanderkováról közelebbről

Talán szakmai berkekben ismert, hogy a Grafológia folyóiratban szorgosan publikáló Hornyák Ottília – aki nem mellesleg a Szlovákiai Magyar Grafológusok Szövetségének alapító-elnöke – is felvidéki magyar, így gyakorlatilag honfitársa volt Julie Flanderkovának. Amikor olvasta a Flanderkovát röviden bemutató blogbejegyzést, saját ismereteit is megosztotta velünk.
Íme:

Julie Flanderková a cseh grafológia oszlopos tagja volt. Egész életét ennek a tudománynak szentelte.  Még olvasni sem tudott, amikor a betűk alakja alapján már következtetéseket vont le az ismerősök s a családtagok jellemét illetően.​ Szilárd meggyőződése volt, hogy az úgynevezett negatív írásjelek tudatos „korrigálása” pozitív hatással lehet az egyén jellemére.

Csehországban ő volt a grafoterápia megalapítója. 1937-től írásszakértőként is működött. Itt megemlíteném, hogy mivel ezen a területen senki sem akadt, aki kellőképpen minősíthette volna szaktudását, a bíráló bizottság elnöke feleségének kézíráselemzését kapta feladatul, amelyet az illetékes urak nagy meglepetésére „élethűen” analizált.  Mire azzal vádolták, hogy a tökéletes jellemrajz mögött bizonyára titkos nyomozó közreműködése rejtőzik... 

Flanderková élete végéig publikált és oktatta a grafológiát.  
Hornyák Ottília elárulta azt is, hogy polcán ott van Flanderková könyve a Grafologie pro každého – Grafológia mindenkinek, mely a škola do kapsy, azaz a „zsebiskola” alcímet viseli, és mérete alapján valóban zsebre tehető, hiszen mindössze 10 x 14 cm-es.

Mindezt örömmel tettem közzé!

Bálint Antal munkásságáról

Bálint Antal (1883–1964) már gimnazistaként a gyorsírók egyletének tagja. Matematika-fizika szakos tanárként végez az egyetemen (1906). Már akkor kezdeményezője a Gyorsírástudományi Társaságnak, később a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének (1925) alapítója. Ekkor pszichotechnikai laboratóriumot vezet, hazánkban elsőként foglalkozik pszichotechnikai képességvizsgálatokkal. (Ebbéli tapasztalatait Péterváron és Berlinben szerezte). Később az OTI Pszichotechnikai laboratóriumának vezetője lett (1929–1944).
Írásszakértőként is ténykedett. A Magyar Írástanulmányi Társaság (MÍT) egyik alapítója tagja. Majd Románné Goldzieher Klárával együttműködve a grafodin megalkotója (1931). Melyhez korábban a gyorsírás időmérési gyakorlata szolgált alapul. Ezen vizsgálati eredményei továbbá megalapozták az egyszerű gyorsírás hazai kidolgozását.
Bálint Antal gyorsírástudós, a magyar gyorsírástudomány elveinek írásba foglalója 81 évet élt.

150 éve született Rudolphine Poppée

Az osztrák-magyar monarchia legismertebb női grafológusa és írásszakértője volt. A sírját felderítő kutatónak köszönhetően tudjuk: 1865. szeptember 8-án született. Szülőhelye egy dél-csehországi település a Monarchia területén. Sokadik gyermekként érkezett egy földműves családba. Tanár lett, majd a kézírások vizsgálatával kezdett foglalkozni. 25 évesen már egy párizsi grafológiai társaság tagja volt.
Hazájában első előadását 1894-ben még betiltották, ám valamivel később nyomozások segítője lett, s Csehországban elsőként grafológiai intézetet alakíthatott. Bécs is felfigyelt képességeire, így ott is teret kapott, majd 1897-ben letette a hivatali esküt, mint írásszakértő a bécsi tartományi bíróságon, az első nőként.
Bécsben 41 éves korában férjhez ment, a házassági anyakönyvbe Rudolfine Popper (születési) néven jegyezték be. De hamar elvált. A következő évben, 1908-ban jelent meg első grafológiai könyve Lipcsében német nyelven. Rudolphine Poppée néven publikálta, s e néven tartja őt számon a nemzetközi grafológiai.
Több nyelven beszélt, köztük magyarul is. A grafológiának szentelte egész életét, előadásokat tartott, tudományos kongresszusokon vett részt Európa szerte. 1922-ben cseh nyelvű grafológiai tankönyvet adott közre Adolf Zelinkával közösen, ezen a Dolfina Poppéeova név szerepel. 68 évesen vesebetegség következtében hunyt el 1934. március 8-án Prágában, ahol ma sírja található, melyre a Dolfine Poppée név került. Életrajza kéziratban várja kiadóját.