Beszámoló az 1937-es párizsi kongresszusról

A Pesti Napló külön tudósítója részletesen beszámolt lapjának, s a csupán szignóval jelölt szerző (aki vélhetően dr. Brachfeld Olivér!) a lapban 1937. október 31-én (vasárnap) megjelent cikkének címe: A kéznélküli írásról, a tudatalatti vágyakról és a szerelmi rendellenesség kérdéseiről tárgyalt a nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban.
Ebből megtudhatjuk azt is, hogy a kongresszust a Maison de la Chimie nagytermében tartották, ahol vetítő-gép is rendelkezésre áll. Továbbá, hogy, a legtöbb tudományos kongresszusra ingyenes volt a bejutás, ide drága napijegyet kellett venni.
E tudósítás a jelenlévők közül említi Max Pulver, Ania Mendelssohn (a későbbi Ania Teillard), Otto Fanta és Románné Goldzieher Klára nevét. Megtudjuk azt is, hogy a többnapos konferencia utolsó napján tartott előadást Ludwig Klages. A cikk részletetek is közül még Walter Hegar, Rose-Alsa Schuler, Pierre Najac valamint Werner Wolff előadásáról.

A Maison de la Chimie épülete,
mely manapság is kongresszusok helyszínéül szolgál

Rose-Alsa Schuler, a svájci grafológus

Valószínűleg az apja által készített
illusztráción Rose-Alsa Schuler
látható kislányként

Rose-Alsa Schuler a francia festő és illusztrátor Théophile Schuler (1821–1878) lányaként született 1872 szeptemberében. Apjának elzászi voltára és kötődésére utal az ő nevében az „Alsa” tag, a Rose pedig anyja keresztneve volt. Még kislány volt, amikor az apja elhunyt. Az anyjával élt, annak 1916-os haláláig. A svájci Neuchâtel lett a lakhelye, de valójában két hazája is volt: Elzász és Svájc. Párizshoz pedig a grafológiai élet kötötte. Tagja volt egy francia grafológiai társaságnak. Részt vett 1928-ban a második, majd előadást tartott 1937-ben a harmadik nemzetközi grafológiai kongresszuson Párizsban. Ekkor Aimée Rapin (1868–1956) karok nélkül élő svájci festőnőt mutatta be, aki nemcsak festett, hanem írt is lábával. Rose-Alsa Schuler a következő tavaszt már nem érhette meg, 1938 elején influenza vitte el 65 éves korában.
Aiméé Rapinről publikált könyvecskéje (1937) mellett még említendők a Moussolinit (1925) valamint Édouard Schuré elzászi illetőségű francia gondolkodót a kézírásuk által bemutató (1928) tanulmányai.