Dr. Németh Péter és a MÍT

dr. Németh Péter

Atyja a köztiszteletben álló Németh Péter (1851–1915) bíró és jogi író volt, aki kúriai bíróként ment nyugdíjba. Fiai is követték a jogi pályán.
Németh Péter az elsőszülött volt, 1883 októberében jött világra. A váci piaristáknál tanult. Apja elhunytakor, alig múlt harminc és már albíró volt.
A budapesti királyi törvényszék egyik tanácselnöke volt, amikor 1929-ben a Magyar Írástanulmányi Társaság első választmányának tagja lett. Tevékenysége később sem maradt észrevétlen. Néhány év múlva már elnökölt a rendezvényeken, a harmincas évek közepétől a szervezet vezetőjeként említik, 1945 után a MÍT elnöke.
Dr. Németh Péter a múlt századelő egyik leghíresebb hazai bírája volt, egész munkássága alatt a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása érdekében ténykedett, ezért gyakran gyermekbírónak titulálták. A tartózkodó, ám jóeszű és érző lelkű férfi több volt, mint hivatalnok. Munkájának elkötelezettjeként szívén viselte a bűnözővé lett gyermekek sorsát. Az idegen nyelveket is beszélő, a gyermekvédelem terén munkálkodó szakembert Európa-szerte elismerték.
65. évében járt, amikor 1948 nyarán  kinevezték a fiatalkorúak törvényszékének elnökének. 1950-ben vonult nyugdíjba.

MÍT: 28 alapító neve 1929-ből

90 éve történt egy keddi napon: a Magyar Írástanulmányi Társaság 1929. december 3.-án tartotta alakuló gyűlését, s megválasztották a tisztségviselőit is. A korabeli hírekben 28 személyt neveznek meg az alapítók közül. Lássuk hát az egyik híradást a tisztségviselők névsorával!

„(A Magyar Írástanulmányi Társaság,) melynek célja a tudományos írásvizsgálatnak és rokontudományainak elméleti és gyakorlati fejlesztése, most tartotta alakuló közgyűlését. Elnök lett: Dorning Henrik dr. Társelnökök: Románné Goldzieher Klára, Liebermann Tódor dr., Fischhof Gyula. Főtitkár-ügyész: Balázs Dezső dr. Titkár: Gartner Pál dr. Jegyzők: Amar Renée dr., Fischer Árpád dr., Schmiedl Imre dr. Pénztáros: Szalmás Piroska. Ellenőrök: Goldziher Károlyné dr.-né, Haas Ödön. Számvizsgálók: Léderer Ede, Schulmann Adolf, Radnai Ernő dr., Molnár Zoltán. Választmány: Bálint Antal, Décsi Imre dr., Feldmann Sándor dr., Kaufmann Irén, Magyary Kossa Aladárné, Mokry Aladár, Németh Péter dr., Polányi Cecilia, Rényi Arthur, Schnell János dr., Sebestyén Jenő dr., Tóth Zoltán dr.”

(Forrás: Budapesti Hírlap 1929. dec. 5.) 

Írásszakértő a grafológia mellett: Fischhof Gyula

Fischhof Gyula (1881–1944) a múlt század első felének egyik legismertebb írásszakértője volt hazánkban, valamint a tudományos grafológiának is értő művelője.
Nyitrán született. Kereskedelmi akadémiát végzett majd a pénzügyi szektorban dolgozott. Már szülővárosában írásszakértőként is ténykedett 1909-től. Az I. világháborút követően Szeged lett életének és munkájának új színtere, majd idővel Budapestre tette át székhelyét.
Szakértői ténykedése mellett előadásokat tartott és cikkeket adott közre az írásszakértés és a grafológia kapcsán is. Így aligha meglepő, hogy 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a szervezet egyik társelnökévé választották őt.
Fischhof a kézíráselemzés egyik honi úttörője volt, ám Európa más országaiban is méltányolták tevékenységét, az írásszakértők nemzetközi egyesületének is vezetőségi tagja lett.
Törvényszéki hites írásszakértőként Budapesten előbb Erzsébetvárosban (Damjanich u.) majd 1939-től a Belvárosban működött Fischhof írásvizsgáló laboratóriuma. Gyermekei közül a szakmában lánya lett a követője.

1893 szülöttei a MÍT alapítói között

A Magyar Írástanulmányi Társaság 1929 decemberi alakuló ülésén megválasztották a tisztviselőket. A hírekben közzétett 28 fős névsorból négyen az 1893-as esztendő szülöttei, azaz idén 125 éve születtek.

illusztráció

Az év elején már megemlékeztünk dr. Goldziher Károlyné születésnapjáról. A MÍT alapítóinak névsorában találjuk az ugyancsak 1893-ban Budapesten született Amar Renée nevű hölgyet, aki 1917-ben doktorált és később ideg- és elmeorvosként tevékenykedett.
A két férfiú, akik még a MÍT alapító közül az 1893-as esztendő szülöttei, ugyancsak orvosok. A Debrecenben született Radnai Ernő, akit 1916-ban avatták orvosdoktorrá, bőrgyógyászként és urológusként praktizált. Kortársa Schnell János Magyarszéken született. Mivel előbb tanító lett, majd gyógypedagógus, és azt követően kezdte meg orvosi tanulmányait, így ő az oklevelét 1923-ban kapta meg.

Románnéról egy korabeli lexikonban

Az 1931-ben megjelent, s az OSZK webfelületén elérhető Magyar Asszonyok Lexikona így mutatja be Románné Goldzieher Klárát:

Román Aurélné, leánynéven Goldzieher Klára, született Budapesten. A felső leányiskolát és gimnáziumot Budapesten végezte. Tizennyolcéves korában férjhez ment. Leánykorában festőnőnek készült, s Bihari és Fényes növendéke volt. 1911-ben megalapította a Budapesti Textilművészeti műhelyt, melynek célja volt, hogy itthon készült egyházi dekoratív- és bútorszövetekkel lássa el az országot. A műhely tagjai voltak: Lakatos Arthur festő, Kozma Lajos és Menyhért Miklós műépítészek. Minden évben kiállítást rendeztek az Ernst-múzeumban, szőtt- és batikolt szövetekből. A műhelyt az állam is támogatta megrendeléseivel, amely külföldre is sokat szállított. A világháború azonban megbénította a munkát, mely 1919-ben megszünt. Ekkor kezdett foglalkozni grafológiával, melynek alapfeltételeit, a pszichológiai és a filozófiai, sőt kis mértékben természettudományi ismereteket kora fiatalságától kezdve szerezte meg. 1926-ban jelent meg az Irás és egyéniség című műve, amely az első és egyetlen magyar grafológiai munka. Ismerete fejlesztése céljából Sarbó és Ranschburg professzoroknál dolgozott. Számos értekezése jelent meg a bel- és külföldi orvosi lapokban. A berlini egyetem fonetikai osztályán és pszichológiai intézetben is dolgozott 1929-ben. Működő tagja a Magyar Pszichológiai és a Magyar Gyógypedagógiai Társaságnak. 1929-ben megalapította a Magyar Irástanulmányi Társaságot, amelynek azóta is társelnöke.