Ruth Zucker – múltidőben

Önéletrajzának borítóján

Ez év januárjában az izraeli Haifában elhunyt Ruth Zucker, aki júniusban lett volna kereken százéves. 1914-ben Bonnban született tehetős zsidó családba. Iskoláit Svájcban végezte, és kamaszkorától Gandhi eszméinek hatására, az indiai vallással és filozófiával kezdett foglalkozni. Majd pszichológia tanulmányokat folytatott Genfben. Aztán jött a szerelem, s a harmincas évek elején orvos vőlegényével emigrált (először Palesztinába, majd Izraelbe, ahol ezt követően élt), és a zsidó ellenálláshoz csatlakozott. Évekig illegalitásban ténykedett és kémkedett is.

Élete során dolgozott újságíróként, pszichológusként, asztrológusként és grafológusként. Kifejlesztett egy módszert a héber kézírás elemzésére. A 70-es években többször jár szülőhazájában, ahol a médiában gyakran szerepelt. Több jelentős személyiséggel is kapcsolatot tartott. 2000-ben Németországban megjelent önéletrajzának címe Hét életem.  

Adolf Henze aláírásáról

Adolf Henze aláírását annak érdekes paráfja kapcsán Jules Crépieux-Jamin is bemutatja egyik könyvében, és csigaházra emlékeztető elemeihez jelentést is társít.
A német Lang-Lüke szerzőpáros itthon is ismert Az aláírás grafológiája c. könyvében ezt írja a neves elődről: „Adolf Henze volt az első (…), aki egy újságban grafológiai jellemrajzokat közölt. Publikációiban szinte kizárólag megérzéseire alapozott, nem támaszkodhatott olyan tömegű rendszerezett ismeretanyagra, mint korunk grafológusai.” Majd az aláírását is szemügyre veszik, s annak paráfja kapcsán így vélekednek: „az a kellemes kacskaringó, amivel saját aláírását körbeveszi, egyfajta barokkos mánia. Az öntömjénezés felhőjébe burkolódzott Henze tanár úr? Bizony, az meglehet…”

Ha belülre nézünk, azt látjuk, hogy kötetlenül írta le a betűket. A kezdő nagybetűi csak éppen annyival jelentősebbek és megformáltabbak a többi betűnél, amennyi még teljesen elfogadható. Nevének utolsó betűjéből azonban előbb jobbra tartó ívelt szakaszt, majd egy aláhúzást indít visszafelé, amelyet aztán itt-ott hurkolva, lent, fent, majd lent a H betű aljához kunkorodva fejezi azt. E cirkalmas és igencsak méretes a paráffal metszi az f-betű valamint a z-betű alsózónás részét. Érdemes megfigyelni milyen gondosan „hímezi” a neve köré a paráfját, s hogy alsó zónás „nyúlványai” a paráfja alsó „redőibe” illeszkednek. Fent mintha csak burával védené magát, a cirkalmasabb elemek mind az alsó részekre jutottak. S ez sokat sejtet Adolf Henzéről!

Adolf Henze, a szorgos elemző

Adolf Henze portréja és kézjegye

Adolf Henze születésének feljegyzett dátuma 1814. június 24., Keresztelő Szent János napja. 200 évvel ezelőtt született a Németország szívében lévő kisvárosban, Volksmarsenben. Apja gazdálkodó volt. Henze már tanulmányai idején foglalkozott kézírások fejtegetésével. Később egy lipcsei újság kézírásokat elemző levelesládáját gondozta, és mintegy 6000 elemzést jelentetett meg. Egyes források 100 ezer körülire becsülik elemzéseinek számát.
Analízisei állítólag szenzációsan találóak voltak, bár mai szemmel tekintve kissé naivak. Henze az íráselemzés mellett a nyomdászat, könyvkiadás területén ténykedett. Negyvenes éveinek közepén már saját kiadója volt. Lipcse ismert és méltányolt üzletembereként hunyt el, 69 évesen, 1883. december 28-án. Kiadóját három fia örökölte. 
Henze fő műve az 1862-ben kiadott „Die Chirogrammatomantie”, melyben a tenyérelemzéssel együtt tárgyalja a kézírás vizsgálatát.

Michon abbé nyughelye

Jean-Hippolyte Michon abbé, akit a grafológia atyjának is nevezünk, 1881. május 8-án hunyt el tüdőgyulladás szővödményeinek következtében a kastélyában. Végső nyughelye a bájos délnyugat-franciaországi kisváros, Baignes-Sainte-Radegonde temetőjében található. Az egyszerű síron - mely jelenlegi formáját felújítás révén kb. 2-3 évtizeddel ezelőtt kapta - nagy kereszt fekszik, s a kőlapjára vésve ez áll:

ABBE J H MICHON

ECRIVAIN
ARCHEOLOGUE   GRAPHOLOGUE
1806 1881

 

Magyarítva: „J. H. Michon abbé író, régész, grafológus 1806-1881”.
A grafológiatörténet jeles alakjának sírjáról ezen a francia temetőkkel foglalkozó honlapon és ezen a múltidéző honlapon lelhetnek még képeket. (Ez utóbbi az itt bemutatott képek eredeti forrása is.) A közelmúltban annak kapcsán került fel bejegyzés Michon sírjáról a megalitokkal foglalkozó francia weboldalra, mert Michon régészként maga is kutatta e nagyon régi és nagyon nagy köveket.

Michon abbé sírja