Az interjúalany: Románné Goldzieher Klára

Alább azokból az interjúkból listázunk, amelyekben Románné Goldzieher Klára válaszolt a kérdésekre, és amelyek magyar nyelvű napilapokban kerültek publikálásra, anno...
1927
A grafológiával az egyéniség megismerése felé vezető uton találkoztam. Beszélgetés R. Goldzieher Klárával a grafológia első komoly magyar művelőjével. – Schulmann igazgató kisérletei. szerző: (Dr.). Nyírvidék, 1927. augusztus 17.

1929

A grafológia csodái. Megalakult a Magyar Irástudományi Társaság. szerző: B. Gy., Az Est, 1929. december 4.

1934

Géppel grafologizál az első magyar törvényszéki írásszakértőnő. Beszélgetés Románné Goldzieher Klárával, akit törvényszéki írásszakértővé neveztek ki

Magyar Hírlap 1934. január 16.
Háromezer gyermek írását vizsgálta meg a modern pszichológia módszereivel a budapesti íráskutató intézet. Az intézet vezetője szenzációs irásvizsgáló gépet szerkesztett – Ird le a neved és megmondom, ki vagy! – Látogatás a grafológiai intézetben. (A P. M. H. munkatársától.) Prágai Magyar Hírlap 1934. február 6.

Orvosi diagnózis – írásból. Rejtett betegségek első árulója: a kézírás. Artistaigazolvánnyal dolgoznak az álgrafológusok. szerző: J. A., Pesti Napló, 1934. július 27. 

1939
Érdekes előadás a balkézről, a ballábról és a balszemről. A balkezes embert nem szabad erőszakosan jobbkezessé nevelni. Magyarország, 1939. március 31. valamint Ellenzék, 1939. április 20. Az interjú csekély változtatással A balkéz, a balláb, a balszem címmel megjelent. Brassói Lapok, 1939. április 14. számában is megjelent.

Románné sógora: Körössy Albert Kálmán

Ma 150 esztendeje, tehát 1869. június 18.-án Szegeden született a jeles építész. Itt azért emlékezünk meg róla, mert Románné Goldzieher Klára sógora lett 1902-ben, amikor feleségül vette Román Aurél (1874–1944) húgát, Paulát. Hamarosan beköltöztek saját villájukba, melyet a férj maga tervezett. Két lányuk is született. Román Aurél és az építész rokon többféle vállalkozásban is együttműködött. Körössy Albert Kálmán túl a második világháborún, 1955-ben hunyt el Budapesten.

Körösi Albert
műépítész aláírással

Eredeti családneve Neumann. 1891-ben az építészi oklevelét már Kőrösi Albert Kálmánként kapta meg. 1903-ban Ferenc Józseftől nemcsak atyja (Neumann Miksa, izraelita terménykereskedő) hanem ő maga és törvényes utódjai is nemességet kaptak, és innentől a királyhalmi előnév viselése is megillette őt. 1911-ben kérelmezte vezetéknevének módosítását, ekkor lett Körössy Albert Kálmán: S ugyan már nem sok tervrajzára írt rá ezt, mégis a szakmai emlékezet ezen a néven tartja őt számon. Az I. világháború után már nem dolgozott építészként, s így ezen ténykedése alig nyúlt túl a két évtizeden mégis számon tartják őt. „A korszak egyik legeredetibb formavilágú építőművésze, … akinek nincs két hasonló épülete… Szinte minden régi és új irányzat hat rá.” – írja róla egyik méltatója.

Jelentősebb munkái közül itt kettőre hívom fel a figyelmet.
1899-1900 körül készült el családi otthona. A később irodaként is használt épületet a közelmúltban szépen felújítottak. Aki szeretné látni, a Kőrössy-villa címe: Budapest, Városligeti fasor 47.
És onnan alig tíz percnyi sétára van a Benczúr utca 26.-ban a Dayka-villa, Körössy utolsó épületté lett terve 1913-ból. Azt is érdemes szemügyre venni.

Románné Goldzieher Klára, az első nő a magyar bírósági szakértők sorában

Románné
Goldzieher Klára

A Budapesti Hírlap 1934. január 16-i számának hírei között olvashatták: Az igazságügyminiszter kinevezte Románné Goldzieher Klárát, a Magyar Írástanulmányi Társaság társelnökét és az Íráskutató Intézet vezetőjét a budapesti kir. büntetőtörvényszékhez az írás szakmájára bűnügyekben állandó szakértővé.

* 

Esküt tett ma az első magyar bírósági szakértőnő – adta hírül 85 esztendeje, 1934. január 16-án a Magyarország elnevezésű napilapunk. S bár a rövid hírben következetesen tévesztik az asszonynevét és lánykori nevét, ezúttal az elírást pontosítva közzétesszük a hírt: Érdekes aktus játszódott le ma délben Patay Istvánnak a törvényszék másodelnökének szobájában. Ma tett esküt az első női bírósági szakértő, Románné Goldzieher Klára.
Románné neve az írástudománnyal foglalkozók körében régóta ismeretes. Elnöke az írástudományi társaságnak, könyve jelent meg a grafológiáról és számos szakcikket is írt az írástudománnyal kapcsolatos kérdésekről. Az eskü letétele után Románné már meg is kezdi munkáját és rövidesen bűnügyben fog szerepelni, mint írásszakértő.

Románné fivére: dr. Goldzieher Miksa

Max A. Goldzieher

Fél évszázada 1969 januárjában New Yorkban hunyt el a 85 esztendős Max A. Goldzieher. A jeles belgyógyász Budapesten született 1883. október 5-én. Goldzieher Miksa 1906-ban lett doktorrá, kórházi orvosként dolgozott. Gyakran publikált is orvosi témákban éppúgy, ahogyan szemészorvosként ismert édesapja dr. Goldzieher Vilmos (1849–1916) is.
Egészségpolitikai kérdések is foglalkoztatták, s amikor lehetősége adódott részt vállalt a közegészségügyben. Nevezetesen járványügyi népbiztos volt a Tanácsköztársaság idején Madzsar József (1876–1940) közvetlen munkatársaként. Ennek folyománya lett, hogy itthon szakmai jövője bizonytalanná vált és jobbnak látta, hogy családjával – feleségével és három gyermekével együtt – Amerikában telepedjen le. Ott folytatta orvosi tevékenységét jórészt a patológia és az endokrinológia terén.
Románné Goldzieher Klárát és öccsét édesanyjuk elhunytát követően egy óceán választotta el. A 30-as években Románné ellátogatott az Államokba, majd özvegységét követően otthonra talált abban az országban, melyben fivére és annak családja élt. Nagyjából másfél évtizeden át újra honfitársak lehettek a testvérek. Románné Goldzieher Klára távozott korábban az élők sorából. A következő esztendőben, 1963 őszén Goldzieher Miksa Budapestre látogatott és endokrinológiai előadást tartott.
Miksa – azaz Maximilian Alexander Goldzieher – fia Joseph W. Goldzieher és lányunokája Michele Goldzieher Shedlin is az orvoslást választotta hivatásának. Utóbbi a közelmúltban több ízben járt Magyarországon, és általa is bővültek a honi kutatók ismeretei nagyapja nővérének, Románné Goldzieher Klárának, életéről és személyéről.

Emléktábla Románné Goldzieher Klára tiszteletére

A Magyar Írástanulmányi Társaság vezetősége – Pálmai Anna elnökletével – 2011 elején kezdeményezte emléktábla elhelyezését a Budapest XIII. kerületi önkormányzatnál Románné Goldzieher Klára tiszteletére, volt lakóhelyén. Az emléktábla-avatásra a Hegedűs Gyula u. 14. számú háznál 2011. szeptember 19-én került sor. S ez nemcsak a MÍT, hanem a magyar grafológiai élet ünnepe is lett. Hét esztendő telt el azóta, és ez alkalomból bemutatjuk az emléktáblát és közreadjuk szövegét.

Ebben a házban élt a magyar grafológia 

nemzetközi hírű alakja, a Magyar 

Írástanulmányi Társaság alapító tagja 

Románné Goldzieher Klára 

1881 – 1962 

„Ki vagy? 

Megmondja az írás!” 

Magyar Írástanulmányi Társaság 

XIII. Kerületi Önkormányzat 

2011

Párizs 1937: vélemények, tanulságok

illusztráció

A III. Nemzetközi Grafológiai Kongresszus hallgatósága körében dr. Werner Wolff előadása, az írásban kivetülő tudatalatti vágyakról, némi vihart keltett.
„Ez az érdekes, bár helyenként hihetetlenül túlzott előadás parázs vitára adott alkalmat. Anja Mendelssohn a pszichoanalitikus grafológusok nevében támadt neki az előadónak, a magyar hölgyek pedig temperamentumos felszólalásban egyenesen a grafológia őskorába való visszatérésnek nevezték az ilyen grafologizálást.” írta a Pesti Napló, 1937. okt. 31. számában e kongresszusról szóló beszámolójában.

Románné Goldzieher Klára: »Grafológia 1937« (A párizsi grafológiai kongresszus tanulságai) címmel tartott előadást november 9-én a MÍT-ben. Az erről szóló újsághírben a következőket olvashatjuk: „A kongresszus igen élesen állást foglalt a laikus körökben nagyon divatos olcsó grafológiai szimbolizmussal szemben, amely egy szabó írásában mindenáron ollót keres és megrajzolva, leírva látni véli az emberek írásában vágyálmaikat. Ez a felfogás ma már teljesen túlhaladott s egy előadást, amely emellett tört lándzsát, a kongresszus tagjai egyhangúlag elutasították.” (Pesti Napló, 1937. nov. 10.)

Beszámoló az 1937-es párizsi kongresszusról

A Pesti Napló külön tudósítója részletesen beszámolt lapjának, s a csupán szignóval jelölt szerző (aki vélhetően dr. Brachfeld Olivér!) a lapban 1937. október 31-én (vasárnap) megjelent cikkének címe: A kéznélküli írásról, a tudatalatti vágyakról és a szerelmi rendellenesség kérdéseiről tárgyalt a nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban.
Ebből megtudhatjuk azt is, hogy a kongresszust a Maison de la Chimie nagytermében tartották, ahol vetítő-gép is rendelkezésre áll. Továbbá, hogy, a legtöbb tudományos kongresszusra ingyenes volt a bejutás, ide drága napijegyet kellett venni.
E tudósítás a jelenlévők közül említi Max Pulver, Ania Mendelssohn (a későbbi Ania Teillard), Otto Fanta és Románné Goldzieher Klára nevét. Megtudjuk azt is, hogy a többnapos konferencia utolsó napján tartott előadást Ludwig Klages. A cikk részletetek is közül még Walter Hegar, Rose-Alsa Schuler, Pierre Najac valamint Werner Wolff előadásáról.

A Maison de la Chimie épülete,
mely manapság is kongresszusok helyszínéül szolgál

1937: A MÍT képviselői a párizsi grafológiai kongresszuson

Illusztráció a világkiállítás kapcsán

1937-ben a világkiállítás kapcsán gyakrabban került szóba Párizs a hazai sajtóban. A Pesti Napló 1937. szeptember 16. csütörtöki száma – éppen nyolcvan évvel ezelőtt – adta hírül az alábbiakat:

Nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban. A III. nemzetközi grafológiai kongresszust Párizsban, Prof. Pierre Janet elnöklete alatt, szeptember 19–22. napjain tartják. Az előadások tárgysorozata felöleli az írástudomány és nevelés, az írástudomány és igazságszolgáltatás, az írástudomány és orvostudomány kapcsolatait és közös problémáit, amelyekről 17 nemzet írástudományi társaságainak kiküldöttei tartanak előadást. A Magyar Írástudományi Társaságot a kongresszuson a Társaság négy tagja Románné Goldzieher Klára vezetésével képviseli.

Klára nénik a magyar grafológiában

Augusztus 12. a Klára nevet viselők névnapja. E név eredetét a késő latin ’clarus’ melléknév nőnemű alakjához társítják. Jelentései között olyan szavakat találunk, mint világos, fényes, ragyogó, kitűnő, jeles, híres.

A hazai grafológia történetében több Klára ismertté tette magát. Érdekes, hogy a grafológiában való elmélyedésük előtt mindhárman a rajzolást vagy a festést gyakorolták. A Magyar Írástanulmányi Társaság tagjaiként részesei voltak annak történetének. Az is közös bennük, hogy koruk miatt a „Klára néni” megszólítást mindannyian kiérdemelték.

Románné Goldzieher Klára (1881–1962) festőnek készült, és iparművészettel foglalkozott, mielőtt a grafológiára rátalált volna. A tudományos grafológia hazai úttörője, a MÍT egyik alapítója. Neve nemzetközileg is ismertté lett.
Neki egyik tanítványa volt Rákosné Ács Klára (1899–1993), aki zenei tanulmányait hagyta abba a képzőművészetért, mégis idővel az írások vizsgálata lett munkásságának fő területe. Rákosné a 20. század 80-as éveitől a pszichografológia és az ún. történeti grafológia ismert alakja lett hazánkban.
Váczi Klára (1920–2007) képzett grafikus volt, akinek ugyancsak felkeltette érdeklődését az írásvizsgálat, el is mélyedt benne. Őt is az intuitív grafológia művelői közé sorolhatjuk.

Románnéról egy korabeli lexikonban

Az 1931-ben megjelent, s az OSZK webfelületén elérhető Magyar Asszonyok Lexikona így mutatja be Románné Goldzieher Klárát:

Román Aurélné, leánynéven Goldzieher Klára, született Budapesten. A felső leányiskolát és gimnáziumot Budapesten végezte. Tizennyolcéves korában férjhez ment. Leánykorában festőnőnek készült, s Bihari és Fényes növendéke volt. 1911-ben megalapította a Budapesti Textilművészeti műhelyt, melynek célja volt, hogy itthon készült egyházi dekoratív- és bútorszövetekkel lássa el az országot. A műhely tagjai voltak: Lakatos Arthur festő, Kozma Lajos és Menyhért Miklós műépítészek. Minden évben kiállítást rendeztek az Ernst-múzeumban, szőtt- és batikolt szövetekből. A műhelyt az állam is támogatta megrendeléseivel, amely külföldre is sokat szállított. A világháború azonban megbénította a munkát, mely 1919-ben megszünt. Ekkor kezdett foglalkozni grafológiával, melynek alapfeltételeit, a pszichológiai és a filozófiai, sőt kis mértékben természettudományi ismereteket kora fiatalságától kezdve szerezte meg. 1926-ban jelent meg az Irás és egyéniség című műve, amely az első és egyetlen magyar grafológiai munka. Ismerete fejlesztése céljából Sarbó és Ranschburg professzoroknál dolgozott. Számos értekezése jelent meg a bel- és külföldi orvosi lapokban. A berlini egyetem fonetikai osztályán és pszichológiai intézetben is dolgozott 1929-ben. Működő tagja a Magyar Pszichológiai és a Magyar Gyógypedagógiai Társaságnak. 1929-ben megalapította a Magyar Irástanulmányi Társaságot, amelynek azóta is társelnöke.

A sokoldalú Ács Lipót

Ács Lipót

Ács Lipót (1868–1945) Vizsolyban született. Apja zsidó terménykereskedő volt. Eredeti családneve Auerbach, 1903 őszén magyarosított, s lett Ács. Rajztanári és festészeti képzést is kapott. Házasságkötése után inkább a biztos megélhetést választotta a művészi pálya helyett. A Millennium évében nyitó szekszárdi főgimnázium rajztanára volt 16 esztendőn keresztül. Ezen időszak alatt született egyetlen lánya, Rákosné Ács Klára. És Ács Lipót ott fedezte fel a sárközi népművészetet, s kiemelkedő szerepe lett annak honi és nemzetközi megismertetésében. Mindeközben a helyi múzeum gyűjteményének egyik gondozója volt
Ötvös- és kerámiatárgyak készítésével is foglalkozott, iparművészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el.
Ács Lipót családjával 1912-től Budapesten élt. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa lett. Ezután is írt szakcikkeket, s igen sokrétű tevékenysége köréből említsük meg, hogy a Magyar Gyermektudományi Társaság igazgatótanácsának is tagja volt.
Ács Lipót művész, pedagógus, néprajzos és mondhatni afféle menedzser szemléletű tudós volt.
Tudjuk, ő vitte el a lányát Románné Goldzieher Klárához – s ezzel elindította sajátos életpályáján. És egy érdekes tényre is bukkantam: Ács Lipót a szekszárdi királyi törvényszék kinevezett hites írásszakértője lett 1900-ban.

Atyai ismeretség

dr. Goldzieher Vilmos

Okkal feltételezhetjük, hogy Románné Goldzieher Klára és Liebermann Tódor nemcsak a grafológia révén ismerhették egymást. Tudjuk, mindketten a MÍT alapítói, és a szervezet megalakulásakor annak társelnökei lettek.
Románné Goldziher Klára és a nála közel tíz évvel ifjabb dr. Liebermann Tódor atyáik révén már korábban is ismerhették egymást, ugyanis mindkettőjük atyja neves orvos volt, akik a szakmai ismeretségen túl jó kapcsolatot ápoltak egymással.
Románné Goldzieher Klára édesapja Goldzieher Vilmos (1849–1916) szemész volt.

dr. Liebermann Leó

Liebermann Leó (1852–1926), a jeles orvos, vegyész és egyetemi tanár három fiú atyja volt. Mindhárom az orvosi pályát választotta. Az ifjabb Liebermann Leó (1883–1938) – aki közel egyidős volt Klára öccsével – a szemészetet választotta szakterületének. Így lett Goldzieher Vilmos kollégája, majd „megörökölte” posztját annak halálát követően, s lett Klára apjának utóda, azaz a Szent Rókus kórház szemész-főorvosa. A legkisebb fiú pedig az a Liebermann Tódor, akit grafológiai ténykedése révén ismerünk.

Goldzieher és Goldziher

Románné Goldzieher Klára és dr. Goldziher Károlyné a MÍT alapítói voltak. A két grafológusnő nevében lévő hasonlóság, ezúttal valóban némi kapcsolatot sejtet. Bár kettejük neve egyazon családfára kerülhet, ők maguk nem voltak vér szerinti rokonok. 
Azonban utóbbi férje, dr. Goldziher Károly és Románné Goldzieher Klára másodfokú unokatestvérek voltak. Klára édesapja, Goldzieher Vilmos (1949–1916) és Károly apja Goldziher Ignác (1850–1921) unokafivérek voltak. Klára apai nagyapja Goldzieher Izsák és Károly apai nagyapja Goldziher Adolf voltak testvérek. Az ő apjuk, azaz Goldzieher Vitus volt Károly és Klára közös dédapja.

Decemberben születtek

Decembertől (és az évtől) ezen összeállítással búcsúzunk.
Mivel feltűnt, hogy a grafológia több neves személye is december hónap szülötte volt, következik most tíz név a grafológiatörténetből születésnapjuk említésével.
S mindjárt két nagy név az elején! Max Pulver (1889–1952) december 6-án, Ludwig Klages (1872–1956) pedig december 10-én született. Alfred Gernat (1894–1949) születésnapja december 11. Ugyancsak decemberben született Marco Marchesan (1899–1991) ő 14-én, míg Georg Schneidemühl (1853–1928) 15-én. Ursula Ave-Lallemant (1913–2004) születésnapja december 18. Az év utolsó hónapjának 23. napján érkezett e világra Wilhelm Langenbruch (1860–1932), míg Románné Goldzieher Klára (1881–1962) december 24-ét tette igazán kivételes ünneppé családjának.
Bár sohasem találkozhattak, születésnapjuk mégis közös: Jules Crépieux-Jamin (1858–1940) és Gulyás Jenő István (1943–2008) egyaránt december 28-án született.

Románné Goldzieher Klára nyughelye Bécsben

Neves elődünk Románné Goldzieher Klára életútját és munkásságát kutatta Urbán József, s 2012-ben a Grafológia folyóiratban eredményeit bemutató cikkét így zárta: „végül is visszatért Európába, hogy elérhető közelünkben nyugodhasson.” 

A kutatás sok érdekességgel szolgált, de szinte szenzációnak tekinthető felfedezése, hogy az USÁ-ba emigráló magyar szakember halála előtt nem sokkal Európában tartózkodott, s a 80 éves betegeskedő asszony egy Bécs közeli kórházban hunyt el 1962. augusztus 8-án. Ez követően „Goldzieher Klára hamvait 1962-ben a bécsi Feuerhalle Simmering temető ML 169/1-es kolumbáriumhelyén helyezték örök nyugalomra.” A kutatás során előkerült a Románné haláláról szóló jegyzőkönyv is. Urbán József ellátogatott Bécs délkeleti városrészének azon temetőjébe, amelyben felkereshette Románné Goldzieher Klára nyughelyét. (A bemutatott fotót is ő bocsátotta rendelkezésünkre.) Az urnahely árkádos fedőlapján ez áll: KLARA GOLDZIEHER-ROMAN 1881–1962

Bálint Antal munkásságáról

Bálint Antal (1883–1964) már gimnazistaként a gyorsírók egyletének tagja. Matematika-fizika szakos tanárként végez az egyetemen (1906). Már akkor kezdeményezője a Gyorsírástudományi Társaságnak, később a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének (1925) alapítója. Ekkor pszichotechnikai laboratóriumot vezet, hazánkban elsőként foglalkozik pszichotechnikai képességvizsgálatokkal. (Ebbéli tapasztalatait Péterváron és Berlinben szerezte). Később az OTI Pszichotechnikai laboratóriumának vezetője lett (1929–1944).
Írásszakértőként is ténykedett. A Magyar Írástanulmányi Társaság (MÍT) egyik alapítója tagja. Majd Románné Goldzieher Klárával együttműködve a grafodin megalkotója (1931). Melyhez korábban a gyorsírás időmérési gyakorlata szolgált alapul. Ezen vizsgálati eredményei továbbá megalapozták az egyszerű gyorsírás hazai kidolgozását.
Bálint Antal gyorsírástudós, a magyar gyorsírástudomány elveinek írásba foglalója 81 évet élt.