75 éve született Gulyás Jenő István

Gulyás Jenő István

1943. december 28-án született Gulyás Jenő István. Grafológus és írásszakértő volt, és színes életútja sokféle más tevékenységet is hozott: volt segédszínész, mérnök-tanár, programfejlesztő-pedagógus, andragógus, bölcsész, újságíró is. A grafológiához a segítés szándéka vonzotta. E szakterületen tanulmányait Z. Gánti Péter négyéves grafológusképzőjén 1994-ben fejezte be. S már akkor a Grafológia Intézetnél dolgozott fontos pozícióban. Nem sokkal később felnőttképzési tapasztalatával saját oktatási intézetet alapított, mely 2000-től Grafodidakt Grafológusképző és Személyiségfejlesztő Központ néven működött. Folyóiratot indítottak és több szakmai kiadványt is megjelentettek.
Gulyás Jenő István nevét a rendszerszemléletű grafológia elterjesztőjeként, a holisztikus grafológia megalapozójaként, valamint a grafokontroll (öngrafoterápia) viselkedéstani módszer képviselőjeként ismerhetik.
Mindvégig aktívan részt vállalt a hazai grafológiai életben, ezért is lehetett a Magyar Írástanulmányi Társaság tiszteletbeli tagja. Már bő tíz esztendeje, hogy 2008 augusztusában távozott az élők sorából.

Grafológus-történetek – Karel Čapek tollából

Az épp 80 esztendeje elhunyt cseh író, Karel Čapek (1890–1938) kamaszkorától alkotott, ám legtermékenyebb időszaka életének az első világháború utáni két évtizedére datálható.
A múlt század húszas-harmincas éveiben újságíróként is ténykedett, s bizonyára találkozott akkoriban a hétköznapi életben grafológusokkal. Akkor is voltak, akik csodálattal, mások hitetlenkedve szemlélték az írásból a jellemet kiolvasókat. Önjelölt látnokok és kóklerek is grafologizáltak, sőt akkoriban mindennapos eset volt, hogy az íráselemzőt felkereső nem a saját, hanem valaki más kézírásának elemzésével tette próbára a grafológust.
Ezúttal, Karel Čapek magyar nyelven is elérhető irodalmi hagyatékából két olyan történetet ajánlok, melyben szerepel grafológus és valamely személy kézírása is. A látnok és Az írás titka című novellák az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárában hangoskönyvben is elérhetők. (Itt a címükre linkelve meghallgathatók.)

75 éve jelent meg az Ember, jellem, írás

Az elmúlt század első felének nemcsak legterjedelmesebb (654 oldalon 612 ábrával közzétett), de sokak szerint legtartalmasabb hazai grafológiai műve az 1943 decemberében, a karácsonyi könyvek kínálatában már megjelent: Ember, jellem, írás.

1943. december 16-án így írt róla az egyik napilap:
Az emberismeret könyve. Novák Rudolf és társa kiadásában 648 oldalon gazdag kiállításban és érdekes anyaggal jelenik meg az „Ember – jellem – írás” című könyv, amely a karakterológia és a grafológia elméleti és gyakorlati tankönyve. Ez a könyv az íráson keresztül sorol minden embert különböző csoportba. Az írás minden ember lelki tükre és elárulja egész valóját. Ifjú Balázs Dezső ügyvéd és Hajnal Richárd idegorvos írta ezt a könyvet. Szó van ebben a könyvben az írásértelmezésről, az írás plasztikusságáról, mesterkéltségéről, a tollhibákról és elírásokról, az elfojtott morálról, az írás titkairól és hazugságairól, a sexusról és az erosról és sok más olyan problémáról, amely az írás analizálója előtt felmerülhet.

A szakmai berkekben leginkább „Balázs-Hajnal” néven emlegetett könyv hivatalos címével gyakran vannak gondban a szerkesztők, hiszen a borítón a három szó egymás alatt szerepel csupa nagybetűvel. A könyv alcímeinek első sorában is három szót találunk:
Embermegismerés * írásértelmezés * lélektan
majd alattuk ez olvasható: A karakterológia és grafológia elméleti és gyakorlati tankönyve.
Írta: Ifj. dr. Balázs Dezső ügyvéd és dr. Hajnal Richárd idegorvos. A kiadó Novák Rudolf és Társa, Budapest.
A megjelenés évszáma azonban nem található meg a könyvben. Ennek az is magyarázata lehet, hogy nem lehetett tudni valóban elkészül-e még 1943-ban, vagy a későbbi kiadásokban is reménykedtek. A maga nemében páratlan szakmunka újabb megjelenéséig (2011) csaknem hét évtized telt el.

Két név egy könyvborító kapcsán

Az ifj. dr. Balázs Dezső és dr. Hajnal Richárd által készített Ember, jellem, írás c. könyv első kiadásának borítóját elnézve felmerült bennem, hogy a grafikája hozzáértő kezek munkája lehet.

A belső címlap hátoldalán feltüntetik, hogy „A címlapot Székely Péter és Harsányi Vera tervezte”. Az akkor még huszonéves alkotópáros később művészházaspár lett, s mindketten egyénileg váltak elismert művészekké határainkon túl is.

Ejtsünk néhány szót róluk!

Székely Péter (1923–2001) Budapesten született. S egyévesen már eljutott Párizsba. Húszéves lehetett, amikor ezt a könyvborítót tervezték, hivatalos képzésben származása miatt nem vehetett részt, de megtalálta a maga mestereit. Bár gyermekként is szívesen formázott, a kővel való munkát munkaszolgálatosként sajátította el. 1946-tól Franciaországban élt, pályája ott bontakozott ki. Pierre Székely ugyan építészettel és grafikával is foglalkozott, mégis a szobrászat egyik kiemelkedő alakja lett a huszadik században. Köztéri szobraival szerte a világban találkozhatunk, Magyarországon is több helyen, és Pécsett szabadtéri múzeuma van. 1972-ben francia állampolgár lett, és 75 esztendősen becsületrenddel is kitüntették. 

Székely Vera (1919–1994), lányként még Harsányi Vera, úszóreménységként az 1936-os olimpián indult, majd országos csúcsokat ért el gyorsúszásban. 1940-ben már tanult Párizsban, de visszatért Budapestre s itt folytatta művészeti tanulmányait. 1946-ban férjével együtt Párizsba kerültek, majd vidékre költöztek. Két gyermekük született. Vera Székely igazi művészi kibontakozása válásuk után indult el. Kerámiákat, szobrokat, festményeket, mozaikokat készített, textilművészettel, installációkkal foglalkozott. Magyarországon is több ízben bemutatták alkotásait.

Balázs Dezső dedikációja 1943-ból

Ifj. dr. Balázs Dezső és dr. Hajnal Richárd Ember, jellem, írás című könyvének egyik példányán található ez a 75 éve készült dedikáció. A lendülettel, ám jól formált betűkkel, nemes eleganciával írott ajánlás szövege: Igaz barátsággal  / 1943 dec. BalázsD

A nevének ismert előtagjainak elhagyása miatt azt vélelmezem, hogy személyesebb kapcsolat fűzte ahhoz, akinek ajánlotta. Bár a dr.-t akár még odaírhatta volna, az ifjabbat, amit szerzői nevénél nyomtatásban még feltüntettek, már nem kellett akkoriban használnia.  Tudni lehet, hogy ahogyan 1939-ben a főváros ügyvédi kamarája már közzétette: „dr. ifj. Balázs Dezső ügyvéd neve mellől az »ifj.« megkülönböztető jelző töröltetett”. Bár az ifjú megjelölés nem az életkorára vonatkozott, egy nála idősebb azonos nevű kollégájától különböztette meg, a könyv megjelenésekor már túl volt az ifjúságán. Bár az írásra aligha mondhatnánk, hogy öreges, készítője Balázs Dezső ekkor már 59 esztendős és nagypapa volt. A nemrégiben közzétett aláírás készülte (1918) és ennek létrejötte között negyedszázad telt el.