A hazai grafológiatörténet Szeder Fábián nevét az 1828-ban a chirographognomiáról szóló magyar nyelven közölt értekezése kapcsán jegyezheti. Az akkor 44 esztendős szerzetes tanár az esztergomi bencés gimnázium igazgatója volt. Később Pannonhalmán is ténykedett, a főapátsági könyvtárban és a kertben is fellelhetjük keze munkájának nyomait.
A 19. századi szerzetes egy személyben volt tanár, kertész, gazdász, a magyar nyelv művelője és néprajzkutató. Levéltárosként, könyvtárosként is dolgozott. A tudós pap és tanár költészettel, irodalommal is foglalkozott. Szerkesztett folyóiratot, és annak okán is sokat levelezett. Tudni lehet róla, hogy szorgalmazta a kéziratgyűjtést. Az ő kéziratait elsősorban a Pannonhalmi főapátság gyűjteménye őrzi.
Szeder Fábián korának jelentős tudósa és polihisztora volt, akinek terjedelmes és sokszínű munkásságából a magyar nyelv alapszabályainak lefektetését, tisztaságának őrzését és ápolását; a palócság kutatását valamint a kertészet terén elért eredményeit emelik ki a méltatói.
