Roda Wieser előadásai Budapesten

Illusztráció

Az 1930-as években a bécsi egyetem kriminológiai intézetének asszisztenseként ténykedő dr. Roda Wieser két alkalommal is tartott előadást Budapesten a Magyar Írástanulmányi Társaság ülésén. Mindkét esetben a bűnözök kapcsán.
1932. március 7-én „Charakteorologische Studien auf Grund von Verbrecherhandschriften” (A bűnözők kéziratain alapuló karaktertani tanulmányok) volt Roda Wieser előadásának címe. Azon a hétfői estén  a Közgazdaságtudományi Egyetem Szerb utcai előadótermében ügyvédek, orvosok, oktatók és más érdeklődők közönségének tartott izgalmas előadást a társadalmi bűnözés grafológiai jellemzőiről. A MÍT elnökeként dr. Dorning Henrik rendőrtiszt mondott köszönetet az előadónak.
A következő alkalommal, 1934. november 6-án, kedden dr. Németh Péter bíró, a MÍT társelnöke elnökölt. Roda Wieser nagyszámú és előkelő közönség előtt Bűnözés és írás címen tartott előadást a Népegészségügyi Múzeum előadótermében.

Willy Schönfeld előadása Budapesten

A 28 esztendős prágai Willy Schönfeld, aki fiatal kora ellenére akkoriban már tekintélyes szakembere volt a tudományos grafológiának, a Magyar Írástanulmányi Társaság meghívására Budapestre látogatott, és előadást tartott a kézírás és a betegségek kapcsolatáról. Erről beszámolt az Újság 1937. december 8-i száma. Cikkük néhány részletét citáljuk: „Ismertette Willy Schönfeld a modern tudományos grafológia kialakulását, ami az 1920-as évekre esik. Mindenesetre akkoriban szinte egészen a komikumig túlhajtották egyesek a grafológusi buzgóságot. … Megrohanták az orvosokat, hogy tüdőbetegek, tífuszosok és más ápoltak kézírásához hozzájussanak. Az ilyenek kompromittálták a grafológiát!
Schönfeld, aki a betegek grafológiájának specialistája, félreértések elkerülése végett hangsúlyozza, hogy nem fontos az, hogy a grafológus a kézírásból felismerje a betegséget. Viszont kétségtelen, hogy a grafológus igen nagy segítségére lehet az orvosnak, mert hiszen minden betegség, még a legártalmatlanabb is, bizonyos lelki elváltozást hoz létre, ez az elváltozás kifejezésre jut a kézírásban, így tehát a grafológus a beteget lelki oldaláról közelítheti meg.”
A nyolc évtizede megjelent újságcikket a Grafológia folyóirat aktuális számában teljes egészében közreadtunk. E hír kapcsán Hornyák Ottília mutatja be az olvasóknak Schönfeld munkásságát.

Grafológia és individuálpszichológia

A Magyar Országos Tudósító (Budapest, 1935. március 9.)  hírei között leltük:

illusztráció

„Grafológia és individuálpszichológia címmel tartott előadást Bokor-Nasch Berta, a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület ülésén. A nagy feltűnést keltő előadásban az előadó elsősorban azt a belső lelki fejlődést vázolta, ami őt íráskutatóvá tette, majd a grafológiai praxisból merített meglepő esetek elemzésével az írástudomány egész területét megvilágította. Rámutatott arra, hogy a grafológia tulajdonképpeni célja: segítséget nyújtani, útmutatást adni egy-egy kilátástalannak látszó helyzetben, nevelési kérdéseknél, vagy pályaválasztásnál. Hogy az írástudomány ezeket a feladatokat milyen sikeresen oldja meg, azt legjobban bizonyítja, hogy Angliában egyes iskolákban a grafológia a kötelező tantárgyak között szerepel. A grafológia valamennyi modern pszichológiai iránnyal számot vet, az individuálpszichológia értékes eredményeit azonban elsősorban veszi igénybe, hisz célkitűzésük: az ember összegyéniségének gyógyító, nevelő, s gyakorlati célból való felfedezése azonos. Befejezésül hangoztatta, hogy a grafológia individuálpszichológia nélkül halott tudomány volna.”