Liebermann Tódor kézjegye 1919-ből

Ebben a kézjegyben nem az a pláne, hogy százesztendős, fontosabb az, hogy ki vetette papírra.  Liebermann Tódor (1891–1973) aláírását nem nehéz kibetűzni, s az ő neve nem ismeretlen előttünk, hiszen 1913-ban még medikusként közreadott tanulmányával beírta a nevét a magyar grafológia történetébe. 1914 tavaszán lett doktorandusz. A világháború alatt Szerbiában, Galíciában, az olasz hadszíntéren és Munkácson is teljesített orvosi szolgálatot a legkülönbözőbb feladatkörökben. S közben szakvizsgáit is megejtette. 1918 decemberében lett a Budapesti Királyi Orvosi Egyesület rendes tagjává.

A háború alatt sem lankadt Liebermann alkotókedve: rajzolt és verseket is írt.

Az itt közreadott aláírás a „Ha megszólal a vér!...” címet kapott versének végére került. A vers és az aláírás eredetije oldalági rokonának birtokában van, aki készséggel bocsátotta rendelkezésünkre a közléshez.

Száz esztendeje, 1919 novemberében Liebermann Tódor 28 esztendős volt. A nőtlen orvos háborús „tapasztalásait” is beleszőtte abba a költeményébe, mely valójában férfiúi vágyakozását jeleníti meg.

125 éve született Liebermann Tódor

Tódor kétéves korában
édesanyjával

Liebermann Tódor 1891. október 11.-én Budapesten született, és a Liebermann Tódor Félix András név szerepel születési okiratán, valamint az is, hogy római katolikus vallású. Atyja dr. Liebermann Leó (1852–1926), anyja Baum Terézia (1858–1934) voltak. Két bátyja volt, ő lett a legkisebb fiú a családban. Ő is az orvosi hivatást választotta, és grafológiával is foglalkozott. (És a MÍT társelnöke lett annak alapításakor.)
Hivatalos iratokon, vagy német nyelvű kéziratain a Theo Liebermann vagy a Theodor Liebermann név olvasható, de olykor Liebermann Tivadar néven is találkozhatunk vele. A családban sokféleképpen becézték: a szülőknek Totó volt, a gyermekpajtásoknak Tivi, a nagynéniknek Toddy, első feleségének Tutó, a másodiknak Totyó.

Atyai ismeretség

dr. Goldzieher Vilmos

Okkal feltételezhetjük, hogy Románné Goldzieher Klára és Liebermann Tódor nemcsak a grafológia révén ismerhették egymást. Tudjuk, mindketten a MÍT alapítói, és a szervezet megalakulásakor annak társelnökei lettek.
Románné Goldziher Klára és a nála közel tíz évvel ifjabb dr. Liebermann Tódor atyáik révén már korábban is ismerhették egymást, ugyanis mindkettőjük atyja neves orvos volt, akik a szakmai ismeretségen túl jó kapcsolatot ápoltak egymással.
Románné Goldzieher Klára édesapja Goldzieher Vilmos (1849–1916) szemész volt.

dr. Liebermann Leó

Liebermann Leó (1852–1926), a jeles orvos, vegyész és egyetemi tanár három fiú atyja volt. Mindhárom az orvosi pályát választotta. Az ifjabb Liebermann Leó (1883–1938) – aki közel egyidős volt Klára öccsével – a szemészetet választotta szakterületének. Így lett Goldzieher Vilmos kollégája, majd „megörökölte” posztját annak halálát követően, s lett Klára apjának utóda, azaz a Szent Rókus kórház szemész-főorvosa. A legkisebb fiú pedig az a Liebermann Tódor, akit grafológiai ténykedése révén ismerünk.

Orvos a grafológiáról – Liebermann Tódor

Szentlőrinczi Liebermann Tódor (1891–1973) orvos lévén, szakmai munkája kapcsán lehetőségeket látott a grafológiában, ezt bizonyítja tanulmánya, amit fiatalon, legfeljebb 22 évesen publikált.  Bár a Magyar Írástanulmányi Társaság megalapításakor elnökségi tag lett, annak nincs nyoma, hogy a grafológiával később komolyan foglalkozott volna.

Az apja neves orvos volt. Tódor a harmadik és egyben legkisebb fiú volt a családban. A Szentlőrinczi előnevet 1905-től használhatta a család, ő körülbelül akkor tanulhatott írni. Nagyrészt magántanuló volt. Nem sokkal az első világháború kitörése előtt avatták orvossá. Szakterülete a fül-orr-gégészet lett. Babitsot is vizsgálta betegsége kapcsán. Szakmai publikációi mellett irodalmi próbálkozásai is voltak.

A Grafológia folyóirat aktuális számában részletes család- és életrajzot olvashatnak Liebermann Tódor személye kapcsán és néhány autográfot is mutatnak tőle.  

Magyar nyelvű grafológiai publikáció 1913-ból

Az első ismert magyar nyelvű teljes egészében grafológia témájú tanulmány a tárgya a most induló grafológiatörténeti blog első bejegyzésének.

Az 1913-mas publikáció szerzője dr. Szentlőrinczi Liebermann Tódor. A címe pedig: A GRAPHOLOGIA (AZ IRÁS—ANALYSIS TANA) ÉS HELYZETE AZ ORVOSI TUDOMÁNYOK KÖZÖTT. A témaválasztás nem véletlen, hiszen a szerző maga is orvos volt, de grafológiával is foglalkozott. Szerette volna felhívni a hazai orvosok figyelmét erre a tudományra. A hitetlenek meggyőzésére készítette el ezt a tanulmányt 1913. február 11-én tartott előadása nyomán.
Nos, az említett grafológiatörténeti dokumentum az OSZK digitális könyvtárában is fellelhető! Már jó ideje. Azonban a korábban letöltött file szövegét áttanulmányozva észrevettem, hogy bizony a szövegben valami hiányzik, legalább egy oldal kimaradhatott. Jelezve a könyvtár szakembereinek, ők néhány napon belül megkeresték az eredetit, azt újra digitalizálták, s mostmár a tanulmány teljes egészében elérhető és bárki hozzáférhet itt.