Giay Rudolf grafológiai tankönyvéről

Bár az első néhány magyar nyelvű grafológiai könyv közé számít az 1926-ban megjelent mű, ám reprint kiadásainak (1992, 2012) köszönhetően nem lehetetlen hozzájutni.

Giay Rudolf A grafológia tankönyve c. könyve megírásához német és francia nyelvű forrásmunkákat használt. Előbb az írásjellemzőket vette sorra és azok felismerését ábrákkal is segítette, valamint értelmezést is adott a jelekhez. A gyakorlati rész elején az emberi tulajdonságokhoz társít felsorolásszerűen írásjellemzőket, majd a jellemrajzkészítés menetét ismerteti. Bár a metódusát már meghaladta ez idő, de azon túl, hogy ez elsők között publikált hazánkban, Giay további érdeme, hogy e könyvében alaposan áttekintette a grafológia történetét, valamint listázta a fellelhető grafológiai műveket és folyóiratokat.

A könyv utolsó írásmintája vállaltan a szerző kézírása, melyben üzen is az olvasónak. Ezt az autográfot mutatjuk be kuriózumként.

Roda Wieser tevékenysége és jelentősége a grafológiában

A német születésű, Ausztriában ténykedő Roda Wieser (1894–1986) a tudományos grafológia egyik úttörője volt. Klages egyik legkiemelkedőbb tanítványa, aki nemcsak továbbfejlesztette elődje tanait, hanem a grafológiai szemlélet megújulásához is hozzájárult. Roda Wieser kutatásain és publikációin keresztül jelentősen formálta a 20. századi grafológiát.

Roda Wieser politológiai tanulmányait követően 1926-ban kezdte látogatni Svájcban Ludwig Klages kifejezéstudományi szemináriumát. Néhány évvel később a bécsi bíróságok már írásszakértőként alkalmazták. 1929-33 között az egyetem kriminológiai intézetének asszisztenseként ténykedett.
A bűnözői magatartás jegyeit kutatta a kézírásban és a kriminálgrafológia számára is értékes eredményei révén jutott el az ún. grundritmus elméletéhez. Több könyvében is bemutatta rendszerét.
Roda Wieser elméletének kulcsfogalma a „grundrythmus” a nemzetközi terminológiába is bekerült. (Tudni lehet, hogy a világban sok helyen nem fordítják le, mert más nyelveken nem lehet visszaadni a német szó többrétegű jelentését. A magyar szakmai nyelvben az alapritmus terjedt el.)
Roda Wiesernél a grafikus jegyek értelmezését az ún. grundrythmus alapozza meg. S nála a ritmus a személyiség viszonyítási alapja, sőt ő továbbmenve a kézírás alapvető ritmusát kozmikus szempontból értelmezte.

Mivel Roda Wieser egyetlen közreadható fényképét már megmutattuk, illusztrációnak íme kézzel írott sorai 1978-ból. 

Jeles kollégák írásmintái

Wilhelm Langenbruch legismertebb könyvének címlapjáról már szóltunk. De belül is találkozhatunk grafológiatörténeti érdekességgel.
A német nyelv ismerete nélkül is lehet nézegetni, szemügyre venni az illusztrációkat. A több mint 400 magyarázó minta között neves személyek kézírása is akad, ezekről külön jegyzéket ad közre a könyv elején. Az ismert nevek között két olyan személyé is feltűnik, akik a kézírásvizsgálat tudományában tevékenyen részt vállaltak. A jegyzék szerint „Erlenmeyer, Albert” autográfját a könyv 64. oldalán, „Preyer, Prof. W.” írásmintáját a 115.oldalán találjuk. Lássuk hát ezeket!

Albrecht Erlenmeyer 1886 márciusában vetette papírra az itt közölt sorokat, 37 esztendős korában.

1891 elején írta az akkor 49 esztendős Wilhelm Preyer azt a levelet, melynek egy részletét korábban már megmutattuk és bele is olvastunk.

Erlenmeyer kézírása

Preyer kézírása

Egy kis költészet...

A Költészet Napján hadd citáljak egy verset! Nem is akármilyent!

„De hát én mindig is
hittem a grafológiában.
A kéz iramló üzenetei,
a szaggatott füzér, a horgok,
a dőlésszög, a zárt, nyitott ivek,
az ékezetek elmaradozó, vagy
előrelobbant zászlai
őszintébbek, személyesebbek,
mint a tekintet,
mint a beszéd.”

Fodor András

Levelek című versében írta e sorokat Fodor András (1929–1997), aki nemcsak költő és esszéíró volt, de elmélyülten foglalkozott zenével és képzőművészettel is, könyvtárosi és szerkesztői tevékenységei mellett.

Ha az idézet sorokat grafológiatörténethez kapcsolnánk, arról lenne érdemes szólni, hogy a Levelek című vers – mely teljes egészében olvasható a költői életmű digitalizált gyűjteményében, még autográfként is – az 1985-ben megjelent Reményfutam c. kötetéből való. S keletkezése a 20. század végének arra az időszakára tehető, amikor több évtizedes mellőzöttség után a grafológia újra teret kaphatott.

Kézzel írott sorok Wilhelm Preyertől

Egy német nyelvű grafológiai témájú honlapon lelhető fel ez a néhány sornyi szöveg Wilhelm Preyer kézírásával. Nemcsak nézni, netán íráselemző szemmel vizsgálgatni, még elolvasni is érdemes.

Bár nem könnyen olvasható az írás, ám németül jól beszélő kollégám kisilabizálta és neki köszönhetően a szöveg magyar fordítását is közreadhatom. Íme:
„Számomra a grafológia rejtély. Az agy bizonyos pontjáról kiinduló impulzusok a mozgatóidegeken keresztül eljutnak a karizmokba és mozgásba hozzák az ujjakat. Mi köze a tollat tartó ujjak által létrehozott írásbeli formáknak a személyes tulajdonságokhoz?”

Az 1891. 1. 31.-én keltezett és W. Preyer által szignált mondatok attól érdekesek, hogy az akkor még csak a kérdést feltevő Preyer néhány év múlva már a grafológia elkötelezettje lett, sőt ténykedésével beírta nevét a grafológia történetébe is.

Az első grafológia lap fejléce

A grafológia szó felbukkanását az első grafológiai témájú folyóirat megjelenéséhez kötjük. Az évszám 1871. E lap lelke, a grafológia szó kiötlője pedig nem más, mint Jean-Hippolyte Michon.
Most e grafológiatörténeti mérföldkőnek tekinthető periodika első számának fejlécét nézzük meg közelebbről.

Ami leginkább figyelmet követel, azaz legnagyobb méretű a főcímből az az „autographes”. Ez lenne a lényeg! Az „autográfok” szó „sajátkezű írások” jelentéssel bír.
E szó alatt találjuk a „l'art de juger les hommes par leur écriture” szöveget, melyet úgy magyaríthatnánk „az emberek megítélése az írás által”. Ez alatt pedig a „feuille hebdomadaire consacrée aux curieuses révélations de la graphologie” olvasható, azaz „hetilap melyet különösen a grafológia kinyilatkoztatásainak szentelnek”.
(Megjegyezzük, hogy alig telt el fél esztendő, s már „La Graphologie” felirat volt a legékesebb és legnagyobb a fejlécen!)

Ha valaki a megjelenés napjára kíváncsi, ne a bal felső sarokban lévő dátumot böngéssze. Ugyanis ez egy felülnyomott dátum lehet. Hiszen november 4-ére tervezett megjelenés csak két héttel később 1871. november 18-ára valósult meg. (Ez az oka, hogy a különböző források eltérően említik a lap megjelenését!)

250 éve született Isaac D’Israeli

Isaac D’Israeli (1766–1848) angol földbirtokos volt, aki íróként, főleg irodalmi és történelmi tanulmányai révén ismert. Az angol irodalomtörténeti kutatások egyik úttörője. Jómódú zsidó volt, aki 1817-ben mégis megkereszteltette gyermekeit. Enélkül, legidősebb fia, Benjamin Disraeli (1804–1881) aligha futhatott volna be fényes pályát. Mint tudjuk, miniszterelnök lett és Viktória királynő bizalmasa is.

Ezt azonban apja már nem érhette meg, pedig 81 évet élt. Utolsó évtizedét már vakon.
Isaac D’Israeli nevét a grafológiatörténet is számon tartja, hiszen az írásvizsgálat iránt érdeklődött. Anekdotikus gyűjteményei közül Az irodalom furcsaságai (Curiosities of Literature) érdemes figyelmünkre, hiszen ez tartalmazza az Autographs című tanulmányát, melyben a kézírás és a jellem összevethetőségéről ír, valamint néhány történelmi személyiség írását mutatja be.

200 éve született Charles Chabot

A francia ősökkel is rendelkező Charles Chabot 1815 elején született London déli részén. A keresztelésének napja bizonyos: 1815. március 19. Felnőve, apja szakmáját követve, ő is litográfus lett. Megnősült, családot alapított. Úgy negyvenévesen kezdett érdeklődni a kézírások iránt, s egyre nagyobb gyakorlatra tett szert azok vizsgálatában. Hivatalos felkéréseket is kapott. Egy névtelen röpirat ismeretlen készítőjének azonosítása kapcsán publikációja is fennmaradt. Valószínűsíthető, hogy autográfok adás-vételével is foglalkozott.
1882 őszén hunyt el 67 éves korában Londonban. S bár Chabot még megérhette a grafológia tudományának hivatalos születését jeles kortársa Michon (1806-1881) ténykedése és névadása révén. Charles Chabot mégis az írásazonosítók közé sorolható.

Klages kézzel írt sorai

Nemrégiben egy autográfokat értékesítő weboldalon bukkantam Ludwig Klages (1872-1956) egyik kéziratára. Az 1929. június 3-án Kilchbergben keltezett sorokat, az akkor 56 éves filozófus, pszichológus és grafológus ceruzával vetette papírra, és az utolsóba nevét is leírta.
Íme az értékes dokumentum:

 

Michon autográfok

Ha valaki Michon kézírását szeretné látni – legalább képen – nem kell attól tartania, hogy lehetetlent kíván. A francia grafológustól több írásminta ismeretes. Ezek közül két igen jó minőségűre hívnám fel a figyelmet, melyek a világhálón fellelhetők, és ha nem is tapinthatóak, látványban közel olyan élményt adnak, mintha csak eredetiben nézhetnénk.
A német wikipedia képgalériájában egy 1875-ben datált kéziratos Michon-levél részlete található.
A másik szép minta, a néhány éve hazánkban is járt izraeli grafológus Shaike Landau angol nyelvű, Michonról írt összefoglaló tanulmányának vége felé, annak 13. oldalán található. S a fotón a szerző birtokában lévő eredeti írás látható.
S bizony nemcsak a felfelé menő sorokat érdemes megfigyelni Michon abbé kézírásában!

Orvos a grafológiáról – Liebermann Tódor

Szentlőrinczi Liebermann Tódor (1891–1973) orvos lévén, szakmai munkája kapcsán lehetőségeket látott a grafológiában, ezt bizonyítja tanulmánya, amit fiatalon, legfeljebb 22 évesen publikált.  Bár a Magyar Írástanulmányi Társaság megalapításakor elnökségi tag lett, annak nincs nyoma, hogy a grafológiával később komolyan foglalkozott volna.

Az apja neves orvos volt. Tódor a harmadik és egyben legkisebb fiú volt a családban. A Szentlőrinczi előnevet 1905-től használhatta a család, ő körülbelül akkor tanulhatott írni. Nagyrészt magántanuló volt. Nem sokkal az első világháború kitörése előtt avatták orvossá. Szakterülete a fül-orr-gégészet lett. Babitsot is vizsgálta betegsége kapcsán. Szakmai publikációi mellett irodalmi próbálkozásai is voltak.

A Grafológia folyóirat aktuális számában részletes család- és életrajzot olvashatnak Liebermann Tódor személye kapcsán és néhány autográfot is mutatnak tőle.