2018. május 28., hétfő

Luttor Ignác az írásreformer

Luttor Ignác (1898–1958) szülővárosában, Székesfehérváron a ciszterci gimnáziumban 1916-ban érettségizett, s hamarosan bevonult a katonasághoz. Idővel a fővárosba került a képzőművészeti főiskolára. Luttor Ignác András iparművész 1920 nyarán egy tanítónőt vett feleségül. 1923-ban, tarsolyában a rajztanári oklevéllel, megkezdte a tanítást a Berzsenyi Gimnáziumban. 1929-ben már az intézmény igazgató helyettese, (1935-től igazgatója).
1930 tavaszán a gimnázium dísztermében íráskiállítást rendezett, s e rendezvény kapcsán Románné Goldzieher Klára is előadást tartott. 1931 áprilisában a MÍT első közgyűlésén Luttor Ignác titkári tisztséget vállalt és a közgyűlést követően előadást tartott az írásoktatás jövőjéről. Majd részt vett az Berzsenyi Gimnáziumban 1932-ban megnyíló Íráskutató Intézet (labor) létrehozásában.
Luttor Ignác az ún. zsinórírás apostolaként szerzett országos ismertséget. Ő dolgozta ki az élettani alapú reformírását, melyet 1932-től már tanítottak egyes iskolákban, majd jóideig az egész országban a hivatalos írássztenderd volt. Ám a Luttor-féle zsinórírást 1945 után egyre több kritikai érte, míg az 1956-os tantervben új sztenderdet vezettek be.
Luttort 52 évesen, 1950-ben nyugdíjazták, és még csak a 60. évét töltötte be, amikor elhunyt.
Az írásreformer Luttor Ignác nemcsak a tanításnak élt, a képzőművészettel sem hagyott fel. Két lánya pedig a filmes szakmában találta meg élethivatását.

2018. május 21., hétfő

Dolch Erzsébet rövid önéletrajza

Dolch Erzsébet (1906–2002) pedagógus volt, doktori disszertációjának témája is e tárgykörből való. Az Új Nevelés elméleti és gyakorlati megvalósulásai  című dolgozat 1938-as publikációjához hozzátette rövid szakmai önéletrajzát, melyben azt a korábbi tanulmányát is megemlíti, amely a grafológiával foglalkozik.

Curriculum vitae.
Kassán, – Abaúj-Torna megyében – születtem 1906-ban. Elemi és polgári iskolai tanulmányaimat a Temesvár-gyárvárosi Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek tanintézetében végeztem.
A Délvidék megszállása után szüleimmel Szegedre menekültem, ahol a Róm. Kath. Tanítóképző Intézetben tanítói kiképzésben részesültem s 1926-ban tanítónői oklevelet is nyertem.
Dolch Erzsébet 1937-ben
1928-ban beiratkoztam a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola magyar-német szakcsoportjára rendes hallgatónak s ezzel egyidejűleg a Ferencz József Tudományegyetem bölcsészeti karának rendkívüli hallgatója voltam, s 1932-ben polgáriiskolai tanári oklevele szereztem. Közben megszerzése után 1932-1936-ig a Ferencz József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetében gyakornoki teendőket végeztem. Ez idő alatt tanulmányom jelent meg az Intézet kiadásában: A gyakorlati grafológia elvei címen. 1936 óta a Lélektani Intézet kísérleti elemi iskoláját vezetem.
Tanári továbbképzésemet dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár úrnak köszönhetem, ki lehetővé tette, hogy az Intézetben pszichológiai és pedagógiai ismereteimet kibővíthessem és jelen értekezésemmel az egyetemen doktorátust szerezhessek. Irányításáért hálás köszönetemet fejezem ki.

2018. május 14., hétfő

Dolch Erzsébet tanulmánya a grafológiáról – digitalizálva

Dolch Erzsébet 1936-ban publikált tanulmányával írta be nevét a hazai grafológia történetébe. A gyakorlati grafológia elvei című munkája az akkoriban még Ferenc József nevét viselő szegedi tudományegyetem kiadványainak sorába került. S a grafológiával foglalkozó kis füzet ma már ritkaságnak számít a régi könyvek kínálatában. Ám akinek a gyűjteményébe még nem került bele, most digitalizált változatához hozzájuthat, s letöltheti.
A szegedi tudományegyetem digitális archívumában az egyetem kiadványait is elérhetővé teszi. S ezek között található Dolch Erzsébet A gyakorlati grafológia elvei című tanulmánya is.


Az 1936-ban közreadott kis füzet e példányának érdekessége még, hogy a szerzője dedikálta. A dedikációból itt Dolch Erzsébet aláírását mutatjuk.

2018. május 7., hétfő

Bálint Antalról, 1930-ból

Bálint Antal nevét elsősorban a grafodin egyik alkotójaként tartja számon a grafológusok többsége. Már korábban röviden bemutattuk őt, ám az alábbi leírás révén – mely egy 1930-as kiadású lexikonból való – bővíthetjük ismereteinket élete és munkássága további részleteivel.

Bálint Antal, az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Kaba községben született 1883-ban. Középiskoláit Debrecenben végezte, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt, ahol a fizika és matematika szakból oklevelet nyert. Előbb mint tanársegéd működött, a világháború kitörésekor pedig hadba vonult. Több évig hadifogságba sínylődött. 1921-ben tért haza és ekkor tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A szentpétervári lélektani intézetben tanársegédi működést folytatott és ezután ugyanebben a minőségben került a charlottenburgi egyetemre. 1924-ben a Munkásbiztosító Pénztár nyilvános technikai laboratóriumában, 1925-ben a pedagógiai szemináriumban nyert beosztást. 1929 óta az OTI képességvizsgáló állomásának vezetője. Ausztriában tanulmányok folytatása céljából másfél évig tartózkodott. A gyorsírás terén közhasznú tevékenységet fejt ki és számos munkát írt, amelyek közül a legjelentősebbek: A gyorsírástudomány alapvonalai, Magyarország gazdasági életének újabb fejlődése. Az irodai gyorsírókat és gépírókat vizsgáztató országos bizottság elnöke. Pedagógiai szaklapokban és a napisajtó hasábjain számos értékes cikke és tanulmánya jelent meg. Számos társadalmi és kultúregyesület tagja.