Bendetz Móric tanulmánya Ady kézírásáról

Bendetz Móric grafológiai témájú művei sorában utolsóként került kiadásra a Grafológiai tanulmányok. Előbb számozott füzetenként, majd 1940-ben már egybekötve jelent meg. A 3. számú füzet tartalmazza Ady Endre jellemrajza kézírása alapján c. tanulmányát.

Ady Endre kézírásait eredetiben is volt alkalma megfigyelni Bendetznek, és a költőről szóló könyvekben is találhatók hasonmások. 11 írásminta került ebbe a tanulmányba. Akad köztük ifjúkori, versfogalmazvány, levélrészlet, és a betegséggel vívódó Ady írásos produktuma is.
Bendetz előbb általános jellemrajzot készített a kézírások alapján, majd az Adyról ismert tényekkel és vizsgálódásokkal vetette össze azt.
Az elfogulatlan és mértéktartó munka szerzője így vallott munkájának céljáról: „Nem is Adyt vizsgálom csupán. A grafológia erejét mérem, az íráslélektan tudományos értékét teszem próbára, hogy mennyit vagyunk képesek meglátni, tisztán a kézírásban való kifejeződését alapul véve mindabból, amit eddig Adyról kifürkésztek és ez alapon tudunk-e valamit hozzáadni ehhez a képhez. Erre a kísérletre pedig Ady titokzatos és sokat vitatott alakja különösen alkalmas.”
S milyen eredményre jutott? Íme: „De a rendkívüli költői nagyság végső magyarázatával a grafológia is, mint minden más kutatás, adós marad. Ady marad az, aminek magát vallotta: »Észak-fok, titok, idegenség.«”

Emlékezés dr. Bendetz Móricra

Éppen 75 évvel ezelőtt, 1943. január 29-én megjelenő számában vett búcsút címoldalán a Corvina (Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének Közlönye) a könyves szakma egyik jelesétől, a grafológiával is foglalkozó dr. Bendetz Mórictól. A megemlékezés teljes terjedelmében alább olvasható.

Dr. Bendetz Móric halálára.

A könyves társadalom dr. Bendetz elvesztésével ismét egy háborús halottját gyászolja. Fiatalon, alkotó erejének teljében hagyott itt bennünket és benne szakmánk egyik legtehetségesebb, felkészült és hivatástudattól eltelt tagját veszítettük el.

Egyetemi tanulmányait kitüntetéssel végezte és diplomája birtokában a könyvárusi pályára lépett. A Lantos-féle antiquáriumban tudományos igényű katalógusok szerkesztésével, a régi magyar és külföldi könyvek területén folytatott tevékenységével hamarosan magára vonta a szakkörök figyelmét. Szeretetreméltó egyénisége, emberi jó tulajdonságai mindenkit meghódítottak, aki valamely kapcsolatba került vele. Kortársai és az ifjú generáció igen sok tagjával őszinte barátságot tartott fent, és róla nyugodtan elmondhatjuk, hogy a könyvesek megbecsülésének osztatlan részese volt.

Dr. Bendetz a Csak Szorosan megalapításában és ezen keresztül a könyvárus alkalmazottak kulturális felemelésében hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. Ennek az egyesületnek hosszú ideig alelnöke, majd elnöke volt. Előadásai emlékezetesek maradnak népes hallgatósága előtt s mintaképéül állíthatjuk az eljövendő idők önképzésének. Midőn évekkel ezelőtt megnyitotta üzletét Egyesületünk sietett választmányába meghívni. A szakmai érdekeket itt is fáradhatatlanul és alapos hozzáértéssel szolgálta. Számtalan szakbizottságban tevékenykedett, eredményesen szolgálva a rábízott ügyeket. Példakép volt előttünk.

A magyar írástudomány egyik legeredményesebb művelőjét veszítette el. Grafológiai munkái országszerte ismertté tette a nevét, halálhíre széles körben kelt megdöbbenést.

A mai idők zivataros rohanó áradatában is meg kell egy pillanatra állanunk, amikor dr. Bendetz alakját felidézzük. Azok, akik közelebbről ismerhették, emlékét soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással őrzik majd. És minden könyves részvéttel fordul az özvegy és korán, nagyon korán árvaságra jutott gyermeke felé.

75 esztendeje hunyt el dr. Bendetz Móricz

illusztráció

A hivatalos nyomtatványokon halálának oka végelgyengülés, az időpont és hely 1942. XII. 27. Novi Gran Chrestiki. Ami a „rangját” illeti: kiseg. m. szolg.
A keleti frontra vezényelt munkaszolgálatosok között egyik sorstársa volt az eredetileg könyvelő Sallai Elemér (1910–1983), akinek sikerült átjutnia az ellenséges területre, és életben maradt. Hazatértét követően a honi fegyveres erőknél szolgált, s több könyvben felidézte emlékeit. Sallai Elemér Mozgó vesztőhely című könyvében saját történetét meséli a munkaszolgálat idejéről, de több ízben szó esik dr. Bendetzről is. (A könyvben egyébként Bendecz néven említi, de bizonyosan róla van szó.)  És csak miatta olvastam végig e könyvet, amely életem egyik legnyomasztóbb olvasmányélménye volt. Éppen ezért nem is ajánlom másoknak, ám mindazok, akik a történet Bendetzet érintő részeire kíváncsiak, a Grafológia folyóirat 2012/5 számában olvashatnak személyéről és életének utolsó napjairól.

Néhány sorban Schermann kézírásáról

1929 elején, amikor Rafael Schermann ismét Budapesten járt, a népszerű íráselemzőtől több neves színész és színésznő kézírásának rövid analízisét is kérte és közölte a Színházi Élet. Mindezt megfejelték azzal, hogy valami módon kerítettek írásmintát Schermanntól is, és a néhány kézzel írt sort, mely aláírást nem tartalmazott, megmutatták hazai grafológusoknak, akik nem sejthették, kinek az írását vizsgálták.

A grafológusok egyike dr. Bendetz Móric volt, akinek véleményéből az alábbiakat közölte a lap:

„Az illetőnek leginkább szembetűnő jellemvonása, hogy rendkívül óvatos és mérlegelő. Talán egyetemi tanár, vagy ehhez hasonló foglalkozású, aki rendkívül intenzív szellemi munkát végez, vaslogikával gondolkodik, de nagyon óvatosan formulázza kísérleteinek, vagy kutatásainak eredményét. Ötven év körüli, erőteljes, egészséges ember, talán ideges, de azt nagyon jól tudja fékezni.”

Bendetz Móric nyughelye a Donnál

Történelmünk lapjaira fekete tintával került be a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája. A kisegítő munkaszolgálatosként hadrendbe állított, a keleti frontra vezényelt Bendetz Móric sem tért vissza. Élete a hivatalos dokumentumok alapján 1942. december 27-én ért véget. Utolsó állomáshelye Novij Gran Hresztiki, ott temették el még aznap. A helyi magyar katonai temetőbe összesen 415 személyt temettek (köztük 157 munkaszolgálatost).
Évtizedekkel később az ő maradványaik is a 2003-ban Rudkinoban felavatott katonai temetőbe kerültek. A II. világháborúban Oroszország területén elhunyt magyar katonák központi temetője Voronyezstől délre, onnan alig egyórányi autózással érhető el. Egyik határán a Don kanyarogva folyik. Méltó emlékhely lett a hatalmas katonai temető, ahol ma a 2. magyar hadsereg állományának majdnem negyede nyugszik.
Közel 1300 gránittáblán több mint hatvanezer név sorakozik, 12595 hősi halott és 49343 eltűnt katona neve.
Az egyik gránittáblán a Novij Gran Hresztikinél elhunytak névsorában ott találjuk.
„BENDETZ MÓRIC, dr. honv. 1901. 03. 09–1942. 12. 27”
A képet és az információk egy részét a http://www.hadisir.hu/hadisir/ oldalról vettük át.

 

Bendetz Móric grafológiai könyvei

Egy oldal A grafológia tankönyve
első füzetéből

Szorgos szerzőnek bizonyult Bendetz Móric, hiszen három könyve is elkészült kevesebb mint egy évtized alatt.
Az első 1935-ben jelent meg, s A grafológia tankönyve címet viselte. Ebben konkrét példákkal és írásmintákkal gazdagítva, remek didaktikai érzékkel vezeti be olvasóit a grafológia elméleti alapjainak megismerésébe. Az új ismeretek aktiválásához feladatokat is ad. (E könyve füzetekben is megjelent!)
1937-ben jelent meg a Grafológia a gyakorlatban. Bendetz a második könyvében rövid elméleti „ráhangolás” után 70 írásminta analízisét közli. A személyiségképeket magyarázatokkal bővíti, s ezáltal az íráselemzés „titkaiba” is bepillantást nyerhetnek az olvasók. A duktorok mind egyszerű emberek, nem hírességek. A többségük ún. normális személy, de akad közöttük patologikus és kriminális is.
„Első könyvem »A grafológia tankönyve« a tudományba való bevezetésül szolgált, annak alapvetését és rendszerezését nyujtotta, a »Grafológia a gyakorlatban« gyakorlati példák tömegével, teljesen kidolgozott és magyarázatokkal ellátott analizisekkel igyekezett az elméleti ismereteket demonstrálni.” írta dr. Bendetz Móric 1939 szeptemberében az akkor induló tanulmánysorozata első füzetének előszavába. A tanulmánysorozat hat füzetből állt, mely aztán egybekötve is kapható volt. A könyv alakban megjelent Grafológiai tanulmányok utószava 1940 júniusában íródott. Ebben Bendetz még két munkájának tervét említi. Mégis inkább A grafológia tankönyve átdolgozásával, második kiadásának előkészítésével foglalkozott. E könyve újabb megjelenését 1942-ben még megérhette.

Mit tudunk Bendetz Móricról?

Bendetz Móric 1901. március 9-én született Mádon. Édesapja szőlőbirtokos volt. Sárospatakon érettségizett 1920 nyarán, majd 1921-től a budapesti egyetemen bölcsészetet tanult, 1925-ben filozófiából doktorált. Egy jeles könyvárus és kiadó alkalmazottja lett, egy évtizeddel később pedig már saját könyveit adta ki. 1935 és 1942 között több grafológiai könyve is megjelent. Az Andrássy úti székhellyel működő Bendetz és Társa kiadó fő profilja Bendetz könyveinek megjelentetése volt. Valószínűsíthető, hogy boltjukban könyveket is árultak.
Bendetznek a könyvek és az irodalom iránti érdeklődésének is vannak nyomai. Fotót nem leltünk róla, így a könyvein többször látható aláírást mutatjuk meg.

Elek Artúr (1876–1944) írta róla egyik levelében 1942 elején: „Bendetz dr. igen jóravaló, intelligens és jóindulatú ember.”
A budapesti illetőségű 41 éves férfi feleségét és kislányát hagyta itthon, amikor 1942 nyarán munkaszolgálatosként a keleti frontra vezényelték. Onnan nem tért vissza, 1942 decemberében (hivatalosan végkimerülésben) elhunyt.