Ady Endre kézírásait eredetiben is volt alkalma megfigyelni Bendetznek, és a költőről szóló könyvekben is találhatók hasonmások. 11 írásminta került ebbe a tanulmányba. Akad köztük ifjúkori, versfogalmazvány, levélrészlet, és a betegséggel vívódó Ady írásos produktuma is.
Bendetz előbb általános jellemrajzot készített a kézírások alapján, majd az Adyról ismert tényekkel és vizsgálódásokkal vetette össze azt.
Az elfogulatlan és mértéktartó munka szerzője így vallott munkájának céljáról: „Nem is Adyt vizsgálom csupán. A grafológia erejét mérem, az íráslélektan tudományos értékét teszem próbára, hogy mennyit vagyunk képesek meglátni, tisztán a kézírásban való kifejeződését alapul véve mindabból, amit eddig Adyról kifürkésztek és ez alapon tudunk-e valamit hozzáadni ehhez a képhez. Erre a kísérletre pedig Ady titokzatos és sokat vitatott alakja különösen alkalmas.”
S milyen eredményre jutott? Íme: „De a rendkívüli költői nagyság végső magyarázatával a grafológia is, mint minden más kutatás, adós marad. Ady marad az, aminek magát vallotta: »Észak-fok, titok, idegenség.«”
Bendetz előbb általános jellemrajzot készített a kézírások alapján, majd az Adyról ismert tényekkel és vizsgálódásokkal vetette össze azt.
Az elfogulatlan és mértéktartó munka szerzője így vallott munkájának céljáról: „Nem is Adyt vizsgálom csupán. A grafológia erejét mérem, az íráslélektan tudományos értékét teszem próbára, hogy mennyit vagyunk képesek meglátni, tisztán a kézírásban való kifejeződését alapul véve mindabból, amit eddig Adyról kifürkésztek és ez alapon tudunk-e valamit hozzáadni ehhez a képhez. Erre a kísérletre pedig Ady titokzatos és sokat vitatott alakja különösen alkalmas.”
S milyen eredményre jutott? Íme: „De a rendkívüli költői nagyság végső magyarázatával a grafológia is, mint minden más kutatás, adós marad. Ady marad az, aminek magát vallotta: »Észak-fok, titok, idegenség.«”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése