Grafológus és méhész

A méhek világnapján – melyet az ENSZ jóváhagyása után harmadszor ünnepelhet a világ – a méhészet egyik művelőjét hoznám szóba. De lehetne ez akár rejtvény! Talán éppen ő lehetne a legnevesebb méhész a grafológusok között vagy a legnevesebb grafológus a méhészek között.

Annyi bizonyos, hogy a legjelentősebb grafológusok között említhetjük a nevét, s mint ismeretes, kedvelt időtöltése volt a méhészkedés. Abból pedig, hogy a korabeli méhészeti szaklapokban itt-ott megjelent a neve, úgy véljük mozgolódhatott a méhészek társaságában is. Ha a méhészeti folyóirat nevét, amelynél ténykedett, megadnánk, túl könnyű lenne a feladvány. Segítségnek úgyis itt van egy közel százesztendős fotó róla, amely eredetileg egy amerikai méhészeti lapban bukkant fel, és amelyet itt a méhek képe mögé rejtve teszünk közzé.
Sejti már, kiről lehet szó?

Íme, itt a korábbi bemutatása!

Magyar nyelvű grafológiai könyvek a 20. század első feléből

Románné Goldzieher Klára az Írás és egyéniség c. könyve 1925 decemberében hagyta el a nyomdát, s ezzel az első hazai grafológiai művek közé került. Giay Rudolf A grafológia tankönyve című munkája 1926-ban jelent meg.
Tehát, az egy esztendeje bemutatott, 1929-ből való könyvkiadási javaslat nem egészen megalapozott, hiszen létezett már grafológia munka, s ezekben magyar szövegű írásminták is akadnak.

illusztráció

A 30-as évek grafológiai könyvtermése gazdagabb. Abban az évtizedben elsőként Biró József grafológiai munkája jelent meg, később Soltész István és Bánáti Fischer Árpád jelentkezett egy-egy szakkönyvvel, míg Bendetz Móric több művével is a magyar nyelvű grafológia könyvek tárát bővítette.

Dolch Erzsébet tanulmánya 1936-ban jelent meg. Majd 1938-ban egy 40 oldalt nem meghaladó kiadványt Zsombok Zoltán jelentetett meg a grafológiáról. (Az előző kettő valójában nem is tekinthető könyvnek, csak azért említem, nehogy valaki hiányolja ezeket a felsorolásból!) Kendi Miklós Grafológus automata c. összeállítása (1939) sem tekinthető hagyományosan könyvnek, de érdekes próbálkozás volt. Csányi Sándor terjedelmesebb munkájának második kiadása 1941-ben jött ki a nyomdából.

A negyvenes évek első felében jelent meg két alapmű. Balázs–Hajnal-féle Ember, jellem, írás  című munkája 1943-ban, s azzal közel egyidőben Románné Goldzieher Klára második és egyben utolsó hazai kiadású könyve került ki a nyomdából, melynek címe: Ki vagy? megmondja az írás.
Aztán – mint tudjuk – évtizedekig semmi esélye nem volt grafológiai témájú könyvek megjelenésének hazánkban.

25 éve jelent meg a Grafológia folyóirat

Itt tehát a jubileum, s ez alkalomból be mutatjuk a 25 esztendeje megjelent, tehát a legelső lapszám borítóját! S egyben magyarázattal szolgálunk, hogy az első két évfolyam címlapjain miért is találkozhattak  – kissé szokatlan módon  – fejre állított képpel az olvasók. Tudniillik a lap az újságárusoknál is megjelent, és éppen ezzel kívánta magára vonni a figyelmet a többi sajtótermék között.

1995 május áll az első lapszám borítójának bal felső sarkában, hátul az impresszumban pedig az áll: megjelenik havonta. Kiadó a Grafológiai Intézet, Budapest. Ez utóbbi ugyan nem változott, ám 2006 óta az eredetihez képest dupla terjedelemmel és kéthavonta jelentkezik a magyar grafológia élet egyetlen nyomtatott folyóirata.

25 esztendő nagy idő egy folyóirat életében is, ezért csak néhány momentumot említünk a lap történetéből. A sorrendben századik lapszám 2003 őszén jelent meg. A kétszázadik 2014 márciusában, s az a lapszám a Grafológia folyóirat addigi húsz esztendejét is részletesen tárgyalta, kiemelt témájának a grafológiatörténet választotta. Ez alkalomból melléklettel jelent meg a lap, a nyomtatott füzet, egy hazánkban született néhai grafológus (Eugen Schwiedland) eredetileg német nyelven publikált művének magyar nyelvű kiadása volt.