Ki volt dr. Hajnal Richárd?

dr. Hajnal Richárd

Hajnal Richárd 1898-ban született. Szerény körülmények között nevelkedett. Már diákkorában részt vett a munkásmozgalomban. Belépett a KMP-be is, majd ténykedett az Antialkoholista Mun­kásegyletben és a Gyermekbarát Egyesületben.
Túravezetőként is aktív volt. 1924-ben közreadott egy tanulmányt A turistaság egészségtana címmel a Természetbarát Könyvtár sorozatban.
Az idegorvosként praktizáló dr. Hajnal csatlakozott Stekel hazai követőihez, és 1929-ben alapító tagja lett az Aktív-Analitikus Pszichoterapeuták Egyesületének. (Itt közölt fényképét honlapjukról vettük át.) Ténykedett a Magyar Individuálpszichológiai Egyesületben. Hivatása kapcsán is voltak jelentősebb publikációi.
A harmincas évek elejétől felbukkan neve a Magyar Írástanulmányi Társaság tagjai között is. 1931-ben titkárként, valamint több alkalommal tartott előadást. 1947-ben a MÍT főtitkára volt.
Dr. Hajnal Richárd nevét a magyar grafológiatörténet elsősorban, a 20. század első felének – ha nem az egész évszázad – legnagyszerűbb grafológiai könyvének egyik szerzőjeként tartja számon. A szakmai berkekben csak „Balázs-Hajnal”-ként emlegetett Ember, jellem, írás ifj. dr Balázs Dezső és dr. Hajnal Richárd tudását és munkáját dicséri és 1943 végén jelent meg.
Dr. Hajnal 1945 után az OTI-nál vezetőként ténykedett. A 40-es évek végén a neurológiai és pszichoterápiás rendelést vezette Újpesten. Amikor 1959 februárjában egy mozgalmi összejövetelen hirtelen érte a halál, a Trefort utcai rendelőintézet főorvosaként dolgozott.

Szalmás Piroska grafológiával is foglalkozott

Szalmás Piroska (1898–1941) neve a múlt század húszas éveiben, mint tehetséges zongoristáé, a jövő reménységéé tűnik fel. Zongoraművészként indul, és zongoratanári oklevelet is szerez. 1925-ben köt házasságot Fischer Antallal.
A következő évben az egyik folyóirat így mutatja be: „ismert zeneszerző, zongoraművésznő, írónő és grafológus”. 
A MÍT megalakulásakor Szalmás Piroska a pénztárosi tisztséget vállalja, ám az első közgyűlésen már egyszerű választmányi tag. Ami érthető is, hiszen akkor ő már egy másik társaság lelke.
Szalmás Piroska 1930 nyarán fiatalokból népdalkórust szervez, mely később egyre bővül, népszerűbb lesz és még több teendőt ad számára. Idővel még a magántanítása is háttérbe kerül, bár szűkös körülmények között élnek. A kórus első tíz esztendejében ebben teljesedik ki Szalmás Piroska élete. A kórusvezetés mellett alkot: hol zenét ír, hol pedig magyar szöveget az előadásra szánt idegen dallamokhoz. Általa lettek népszerűek hazánkban a néger spirituálék, és ő zenésített meg elsőként József Attila verseket. A Szalmás-kórus fogalommá lett a munkások körében.
Szalmás Piroskát 43 évesen hirtelen ragadta el a halál, temetése munkásmozgalmi esemény lett.