75 esztendeje hunyt el Biró József és édesapja

Mivel néhány esztendeje a halálának körülményeit már felidéztük, ezúttal Biró József édesapjára emlékezünk, aki nemcsak életében volt fia mellett, hanem végzetük pillanataiban is.

Biró Márk (1879–1945) Királyhelmecen született, az apja néptanító volt. Családnevük akkor még Braun. Biró Márk Kiskunfélegyházán érettségizett. Majd amikor a fővárosban elvégezte a polgári iskolai tanítóképzőt a nagyváradi ortodox zsidó közösség földrajz-történelem szaktanárt keresett. 1901-ben fiatal tanerőként érkezett Nagyváradra, s szállásadójának lányával szerelemre lobbantak. A vonzalomból házasság lett. Két fiúk született. Az elsőszülött, Biró Imre (1905–1999) később szemészorvos lett és Budapesten élt. Míg a kisebbik fiú, Biró József (1908–1945) művészettörténész és grafológus volt.

Biró Márk, aki fiainak születésekor még tanárként dolgozott, idővel a nagyváradi ortodox leánygimnázium, fiú és leány elemi iskolák igazgatója lett. A helyi közösség jelentős alakjának számított, aki a magyar ügyek mellett is kiállt.
Így jellemzi őt a ismertté lett közeli rokona, Hegedüs Géza az Előjáték egy önéletrajzhoz című művében:
„…igazi régi vágású, latinos kultúrájú humanista volt, igen széles körű mind humanisztikus, mind természettudományos ismeretekkel”.

Biró Márk pedagógiai cikkei szaklapokban is megjelentek, s az iparos tanoncoktatás terén szaktekintélynek számított. Azt is tudni lehet már róla, hogy az egyik nagyváradi szabadkőműves társaságnak vezető tisztségviselője volt.

Miután 1944 májusában elfoglalták a németek Nagyváradot, megkezdték a zsidók elhurcolását. Biró József a váradi gettóból Pestre menekítette szüleit. S ugyan megérhették Nagyvárad felszabadulását (1944. október 12.), ám Biróék nagyváradi otthonukba már nem tértek vissza többé. Apa és fia, Biró Márk és Biró József Budapesten töltötték utolsó heteiket s napjaikat.

Lyka Károly és Biró József kapcsolatáról

Lyka Károly

A görög gyökerű Lyka-család legismertebb tagja, Lyka Károly 150 esztendeje, 1869. január 4-én született Pesten. Nyitrán nőtt fel, tehetséges volt a rajzolásban, ám a könyveket is szívesen bújta. Németországi és olaszországi tanulmányai után hazatérve lett a honi művészettörténet-írás kiválósága. A szellemi élet több ágában műveltséget szerzett férfiú publicista, kritikus és tanár, sőt botanikus is volt.
A nagyváradi illetőségű Biró József (1907–1945), akit a hazai grafológia is számon tart, Lykához hasonlóan sokoldalú és olvasott fiatalember volt és ugyancsak jó tollú szerző. Annak idején Lyka éppúgy a festészettől csábult el a művészettörténethez, mint nála csaknem négy évtizeddel ifjabb pártfogoltja Biró József.
A festőnek készülő Biró a képzőművészeti főiskolán Réti István (1872–1945) osztályába került, akit korábban Nagybányáról már ismerhetett. Tudni lehet, hogy Réti szakmai barátságban és szövetségben volt Lyka Károllyal. Biró József és Lyka Károly is jó kapcsolatba került egymással, olyannyira, hogy a fiatal festőnövendék tanára hatására iratkozott be a budapesti tudományegyetemre – ami nem is volt túl egyszerű akkoriban izraelitaként –, hogy művészettörténész legyen. Biró 1932-ben doktorált művészettörténetből. Kettejük tiszteletteljes kapcsolata mindvégig megmaradt, bár ez nem tarthatott évtizedekig.
A 75. évét betöltő jeles művészettörténészt köszöntő Lyka Károly Emlékkönyv 1944-ben Biró József utolsó még életében megjelent tanulmányát közölte. Nem sokkal később 1945 januárjában Biró és Réti is távozott az élők sorából. S éppen mentora adta közre Biró József első nekrológját (Lyka Károly: Egy magyar tudós élete és halála. Új Idők 1947. aug.), amikor bizonyossá vált, hogy fiatal kollégájának életműve idejekorán lezárult.
A következő időkben Lyka Károly munkásságát két alkalommal is Kossuth-díjjal ismerték el, s a kiváló művészettörténész szép kort ért meg, 96 esztendősen 1965 tavaszán hunyt el.

90 éve született Füzes Mária

Füzes Mária írást elemez
könyvbemutatóján (2008)

Nagy Mária néven 1927. május 29-én született Budapesten. Iskoláit is ott végezte. 13 éves korában egy talált könyv – Giay Rudolf A grafológia tankönyve c. műve – keltette fel a figyelmét a grafológia iránt. S emellett Biró József A modern grafológia c. művét is forgatta. Ekkor már az 1940-es éveket számlálták, s mire igazán elmélyedt benne, már nem volt illendő ezzel foglalkozni. De neki az élete volt a grafológia, szeretett férje elhunyta után ez éltette. S bár Füzes Mária már túl volt élete javán, amikor megadatott a lehetőség, 80-as évektől kezdve sokat tett a grafológia népszerűsítéséért, megismertetéséért. Személyes írásvizsgálatok során sokaknak mutatott utat. Analízisei megjelentek a sajtóban is. Egy életmód magazin grafológiai rovatában az íráselemzés alapjaiba avatta be az olvasókat. Örömmel ment tanítani is, ahová csak hívták, hogy átadja tudását. Még egyetemen is oktatta a grafológiát. 1988-ban a MÍT megújulásakor csatlakozott az alapítókhoz.
Megadatott számára, hogy tudását és tapasztalatait egy könyvbe rendezhesse. 2008-ban jelent meg Az én grafológiám c. műve.
Mária néni, azaz Füzes Ivánné 81 évet élt, 2009 februárjában hunyt el.

Biró József különössége

Biró József 1930-ban

„Egész lényével különös, sokoldalú, gazdag lelki életű és nagyon vonzó modorú ember volt” – írta róla visszaemlékezésében a barát és unokatestvér, Hegedüs Géza. És hogy mi ez a különösség, ki is fejti. Biró József gyermekkorában mindkét fülére megsüketült. Egy későbbi, 1934-es orvosi bizonyítvány szerint a diagnózis: hallójárat-ideggyulladás és ezzel kapcsolatos süketség.
Hallóidege szerencsére akkor mondta fel a szolgálatot, amikor már jól tudott beszélni. Remekül megtanult szájról olvasni, így siketsége nem zavarta a kifejezőkészségét. Sőt, abban sem, hogy a verseket élvezze. „Racine-t és Baudelaire-t franciául, Goethét és Rilkét németül úgy olvasta némán magában, hogy a válla is hullámzott a verssorok dallamára. Éppen ezért tudott és szeretett táncolni is. A zenét nem hallotta, de látta, hogy a többiek hogyan mozognak átkarolva táncospárjukat, és ő maga is jól táncolt a látott ritmusra”.
Biró József ezen állapotának köszönhette, hogy sosem lett katona. A román hadseregben való katonai szolgálatra alkalmatlannak tekintették (1934), majd a visszatérés után, 1941-ben a magyar sorozóbizottság is munkaszolgálatra alkalmatlannak nyilvánította. 

(E bejegyzés aktualitása: szeptember utolsó vasárnapja a Hallássérültek Világnapja.)

Hegedüs Géza közel élt a grafológiához

Hegedüs Géza (1912-1999) író és tanár nagy tudású személyiség volt, aki szívesen mesélt. Így bátran kértem tőle interjút 1997-ben a Grafológia folyóirat számára. S e beszélgetés némi meglepetéssel is szolgált. Géza bácsi ugyan nem kedvelte a saját kézírását, mert csúnyának tartotta, ám kiderült, hogy a grafológia közel volt hozzá.

Románné Goldzieher Klára anyai oldalról állt vele rokonságban, Klára néni Hegedüs Géza édesanyjának másod-unokatestvére volt. Biró József közelebbi rokona, mégpedig apai részről az unokatestvére volt. A hasonló korú fiúk jó barátságban voltak.

És maga Hegedüs Géza is foglalkozott íráselemzéssel. Így mesélt az interjúban: „Gimnáziumi társaim elfogadtak grafológusnak. Nem értettem hozzá, de hirdettem és hittem. És volt sok grafológiai könyvem. Például A modern grafológiát, amit az unokabátyám írt, kívülről tudtam és a Klára néni írásait is ismertem. Tehát én tudtam mi a grafológia. Magam is szélhámoskodtam azzal, hogy írásokról véleményt mondtam.”

Dolch Erzsébet: A gyakorlati grafológia elvei

Dolch Erzsébet „A gyakorlati grafológia elvei” című tanulmánya 1936-ban jelent meg Közlemények a Ferencz József-Tudományegyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetéből sorozat 7. számú kiadványaként. 
Mivel Románné Goldzieher Klára egyes források alapján már a Magyar Pszichológia Szemle 1935. 1-2. számában bemutatta, így a tanulmány elkészülte korábbra tehető.
A szerző a grafológia népszerűsítését célzó összefoglaló munkájának előszavában írja: „Jelen kis füzetem betekintést akar nyújtani a grafológia tudományába. …Munkám megírásában Biró József: A modern grafológia c. könyve lebegett szemem előtt, amely a legkimerítőbb s egyben egyedülálló a magyar szakkönyvek között. … Biró egész munkáján végighúzódik a klagesi formanívó elmélet, s ezért a legteljesebb és egyúttal szigorúan tudományos munka.”
A csupán füzetnyi terjedelmű tanulmány aligha kerülhet a hazai grafológia alapművei közé, pedig érdekes adalék a huszadik század elejének grafológia-történetéhez. Kis terjedelme miatt egy másik művel társítva jelent meg 2000-ben. S mivel az újabb kiadásából néhány jelentéktelennek tűnő részlet kimaradt, érdemes fellapozni az első kiadást, melyből megtudjuk, hogy 1936. március havában írta az előszavát. A felhasznált szakkönyvek jegyzékét sem közli az újabb kiadás.

Biró József emléktáblája Nagyváradon

Biró József Nagyváradon egy Zárda utcai lakásban született 1907. július 8-án. Halálának 50. évfordulójára adott alkalmat a helybélieknek, hogy emléktáblával tisztelegjenek előtte. Már két évtizede emlékeztet rá a szülőházán e márványtábla, mely jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem épületében található. S ott áll rajta a számunkra is fontos szó: grafológus! Az emléktábláról itt bemutatott fotót Mátyás Attila készítette.

 
Az emléktábla felirata: Biró József
művészettörténész, festőművész, grafológus
1907. július 8. – 1945. január 6. 

mártírhalálának 50. évfordulóján szülőházánál emlékeztek 

az erdélyi közművelődési egyesületek.

Emlékezés Biró Józsefre

Biró József dedikációk

A közelmúltban az OSZK blogján Biró József (1907-1945) művészettörténész, könyvtáros halálának évfordulója kapcsán megemlékeztek személyéről. E tartalmas bejegyzéseket szívesen ajánlom az érdeklődők figyelmébe.
Az OSZK információszolgáltatási igazgatója, Elbe István méltó visszaemlékezésében nemzeti könyvtárunk gyűjteményének Biró József munkásságával kapcsolatos dokumentumait is bemutatja.
A visszaemlékezés első részében néhány dedikált példány fotóját is közlik. Hogy a grafológusok szemrevételezhessék Biró József kézírását is, ezen két dedikációt választottam jelen bejegyzés képmellékletének, és egyúttal ajánlom figyelmükbe ezek forrását is.
A második bejegyzésben Biró József grafológiai témájú könyvéről is szó esik.Valamint a bejegyzés végén egy érdekes felvetés olvasható.