Biró József különössége

Biró József 1930-ban

„Egész lényével különös, sokoldalú, gazdag lelki életű és nagyon vonzó modorú ember volt” – írta róla visszaemlékezésében a barát és unokatestvér, Hegedüs Géza. És hogy mi ez a különösség, ki is fejti. Biró József gyermekkorában mindkét fülére megsüketült. Egy későbbi, 1934-es orvosi bizonyítvány szerint a diagnózis: hallójárat-ideggyulladás és ezzel kapcsolatos süketség.
Hallóidege szerencsére akkor mondta fel a szolgálatot, amikor már jól tudott beszélni. Remekül megtanult szájról olvasni, így siketsége nem zavarta a kifejezőkészségét. Sőt, abban sem, hogy a verseket élvezze. „Racine-t és Baudelaire-t franciául, Goethét és Rilkét németül úgy olvasta némán magában, hogy a válla is hullámzott a verssorok dallamára. Éppen ezért tudott és szeretett táncolni is. A zenét nem hallotta, de látta, hogy a többiek hogyan mozognak átkarolva táncospárjukat, és ő maga is jól táncolt a látott ritmusra”.
Biró József ezen állapotának köszönhette, hogy sosem lett katona. A román hadseregben való katonai szolgálatra alkalmatlannak tekintették (1934), majd a visszatérés után, 1941-ben a magyar sorozóbizottság is munkaszolgálatra alkalmatlannak nyilvánította. 

(E bejegyzés aktualitása: szeptember utolsó vasárnapja a Hallássérültek Világnapja.)