Románné Goldzieher Klára, az első nő a magyar bírósági szakértők sorában

Románné
Goldzieher Klára

A Budapesti Hírlap 1934. január 16-i számának hírei között olvashatták: Az igazságügyminiszter kinevezte Románné Goldzieher Klárát, a Magyar Írástanulmányi Társaság társelnökét és az Íráskutató Intézet vezetőjét a budapesti kir. büntetőtörvényszékhez az írás szakmájára bűnügyekben állandó szakértővé.

* 

Esküt tett ma az első magyar bírósági szakértőnő – adta hírül 85 esztendeje, 1934. január 16-án a Magyarország elnevezésű napilapunk. S bár a rövid hírben következetesen tévesztik az asszonynevét és lánykori nevét, ezúttal az elírást pontosítva közzétesszük a hírt: Érdekes aktus játszódott le ma délben Patay Istvánnak a törvényszék másodelnökének szobájában. Ma tett esküt az első női bírósági szakértő, Románné Goldzieher Klára.
Románné neve az írástudománnyal foglalkozók körében régóta ismeretes. Elnöke az írástudományi társaságnak, könyve jelent meg a grafológiáról és számos szakcikket is írt az írástudománnyal kapcsolatos kérdésekről. Az eskü letétele után Románné már meg is kezdi munkáját és rövidesen bűnügyben fog szerepelni, mint írásszakértő.

Emlékezés dr. Bendetz Móricra

Éppen 75 évvel ezelőtt, 1943. január 29-én megjelenő számában vett búcsút címoldalán a Corvina (Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének Közlönye) a könyves szakma egyik jelesétől, a grafológiával is foglalkozó dr. Bendetz Mórictól. A megemlékezés teljes terjedelmében alább olvasható.

Dr. Bendetz Móric halálára.

A könyves társadalom dr. Bendetz elvesztésével ismét egy háborús halottját gyászolja. Fiatalon, alkotó erejének teljében hagyott itt bennünket és benne szakmánk egyik legtehetségesebb, felkészült és hivatástudattól eltelt tagját veszítettük el.

Egyetemi tanulmányait kitüntetéssel végezte és diplomája birtokában a könyvárusi pályára lépett. A Lantos-féle antiquáriumban tudományos igényű katalógusok szerkesztésével, a régi magyar és külföldi könyvek területén folytatott tevékenységével hamarosan magára vonta a szakkörök figyelmét. Szeretetreméltó egyénisége, emberi jó tulajdonságai mindenkit meghódítottak, aki valamely kapcsolatba került vele. Kortársai és az ifjú generáció igen sok tagjával őszinte barátságot tartott fent, és róla nyugodtan elmondhatjuk, hogy a könyvesek megbecsülésének osztatlan részese volt.

Dr. Bendetz a Csak Szorosan megalapításában és ezen keresztül a könyvárus alkalmazottak kulturális felemelésében hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. Ennek az egyesületnek hosszú ideig alelnöke, majd elnöke volt. Előadásai emlékezetesek maradnak népes hallgatósága előtt s mintaképéül állíthatjuk az eljövendő idők önképzésének. Midőn évekkel ezelőtt megnyitotta üzletét Egyesületünk sietett választmányába meghívni. A szakmai érdekeket itt is fáradhatatlanul és alapos hozzáértéssel szolgálta. Számtalan szakbizottságban tevékenykedett, eredményesen szolgálva a rábízott ügyeket. Példakép volt előttünk.

A magyar írástudomány egyik legeredményesebb művelőjét veszítette el. Grafológiai munkái országszerte ismertté tette a nevét, halálhíre széles körben kelt megdöbbenést.

A mai idők zivataros rohanó áradatában is meg kell egy pillanatra állanunk, amikor dr. Bendetz alakját felidézzük. Azok, akik közelebbről ismerhették, emlékét soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással őrzik majd. És minden könyves részvéttel fordul az özvegy és korán, nagyon korán árvaságra jutott gyermeke felé.

1937: A MÍT képviselői a párizsi grafológiai kongresszuson

Illusztráció a világkiállítás kapcsán

1937-ben a világkiállítás kapcsán gyakrabban került szóba Párizs a hazai sajtóban. A Pesti Napló 1937. szeptember 16. csütörtöki száma – éppen nyolcvan évvel ezelőtt – adta hírül az alábbiakat:

Nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban. A III. nemzetközi grafológiai kongresszust Párizsban, Prof. Pierre Janet elnöklete alatt, szeptember 19–22. napjain tartják. Az előadások tárgysorozata felöleli az írástudomány és nevelés, az írástudomány és igazságszolgáltatás, az írástudomány és orvostudomány kapcsolatait és közös problémáit, amelyekről 17 nemzet írástudományi társaságainak kiküldöttei tartanak előadást. A Magyar Írástudományi Társaságot a kongresszuson a Társaság négy tagja Románné Goldzieher Klára vezetésével képviseli.

Grafológia és individuálpszichológia

A Magyar Országos Tudósító (Budapest, 1935. március 9.)  hírei között leltük:

illusztráció

„Grafológia és individuálpszichológia címmel tartott előadást Bokor-Nasch Berta, a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület ülésén. A nagy feltűnést keltő előadásban az előadó elsősorban azt a belső lelki fejlődést vázolta, ami őt íráskutatóvá tette, majd a grafológiai praxisból merített meglepő esetek elemzésével az írástudomány egész területét megvilágította. Rámutatott arra, hogy a grafológia tulajdonképpeni célja: segítséget nyújtani, útmutatást adni egy-egy kilátástalannak látszó helyzetben, nevelési kérdéseknél, vagy pályaválasztásnál. Hogy az írástudomány ezeket a feladatokat milyen sikeresen oldja meg, azt legjobban bizonyítja, hogy Angliában egyes iskolákban a grafológia a kötelező tantárgyak között szerepel. A grafológia valamennyi modern pszichológiai iránnyal számot vet, az individuálpszichológia értékes eredményeit azonban elsősorban veszi igénybe, hisz célkitűzésük: az ember összegyéniségének gyógyító, nevelő, s gyakorlati célból való felfedezése azonos. Befejezésül hangoztatta, hogy a grafológia individuálpszichológia nélkül halott tudomány volna.”