Schermann – a gondolkodó

Ahogyan a legtöbb szakma képviselői esetében, nyilván a grafológusok fényképezésénél is kialakulnak azok a tipikus vagy kedvelt pozitúrák, melyeket a fotósok előnyben részesítenek. Ha magát a munkát nem lehet megjeleníteni, még szóba jöhetnek a munkaeszközök. Így a fényképezett grafológus gyakran írást, papírt vagy nagyítót fog a kezében. Esetleg éppen ír. 
Raphael Schermannról is gyakran készült olyan fotó, amelyen mintha éppen írna, vagy írások, netán levélborítékok vannak a keze ügyében. Azonban több olyan fénykép is fellelhető róla, amelyen gondolkodásra utaló kéztartással örökítették meg. Nem tudni, jellemző volt-e rá ez a mozdulat, vagy csak a fotósok kedvére tett vele. Most olyan fényképekből mutatunk néhányat, melyeken Schermann éppen fejéhez támasztva egyik kezét, gondolkodik.

Rafael Schermann a híres pszichografológus

Rafael Schermann Krakkóban született 1874-ben (bár több forrás az 1879-es évet adja meg), a születésnapja bizonyos: március 18. Az apjának bélyegkereskedése volt, s ő kisfiúként már a borítékokon lévő írásokat kezdte nézegetni, vizsgálgatni. Még olvasni sem tudott, amikor már nagy érdeklődést mutatott a kézírások iránt.

Rafael Schermann
1923-ban készült fotón

Különleges képességei révén íráselemzői ténykedése túlmutatott a grafológia körén, ezért is tekintjük őt metagrafológusnak vagy pszichografológusnak.
Schermann fiatalkorában a munkája kapcsán költözött Bécsbe, így aztán később mint bécsi grafológus lett ismert. A 20. század elején valóságos sztárnak számított. Bejárta a nagyvilágot, hiszen mindenütt kíváncsiak voltak rá. Magyarországon is több ízben megfordult.
Schermann számára nemcsak megelevenedtek a személyek írásuk alapján, de egy adott személyre hangolódva képes volt annak kézírásához meglepő hasonlóságú írásmintát produkálni. Mindez a szakemberek figyelmét is felkeltette, többen vizsgálták módszereit és közöltek róla tanulmányt. Schermann maga is írt egy könyvet érdekes eseteiről.
A harmincas évek második felében visszaköltözött szülőhazájába, Krakkóban lakott. Schermann végnapjairól, halálának helyéről és körülményeiről nem tudni bizonyosat, csupán annyit: halálát „1940 után”-ra tehetjük.

Robert Heiss grafológiát tanít

Több német digitális képgyűjteményben, archívumban elérhető az a hat fotó, mely Willy Pragher (1908–1992) német fotós és fotóriporter munkáiból való, s ezeken Robert Heiss a freiburgi egyetemen a különböző kötésmódokat mutatja be a táblánál. A képek 1965. június 21-én készültek. A hat képből készült összeállítás itt megtekinthető.

A képek külön-külön is fellelhetők rákeresve a „Freiburg: Universität; Prof. Heiß; graphologische Studien” szavakra.

Robert Heiss és a grafológia

1903 elején Münchenben született Robert Heiss (németesen Heiß) német filozófus, pszichológus és grafológus. 1926-ban doktorált filozófiából, két év múlva habilitált a Kölni egyetemen. 1938-ban lett a filozófia professzora. Néhány éven át pszichológusi munkát végzett a haderőknél. Ezt követően közel három évtizeden át (1943-1971) vezette a Freiburgi egyetem pszichológiai és karakterológiai tanszékét. Heiss professzor a nyugdíjazását követően néhány év múlva, 71 évesen hunyt el 1974-ben.

Robert Heiss 1965-ben

Filozófiai és pszichológiai témájú publikációi mellett grafológiai műveket is találunk, ezek közül a legjelentősebb 1966-ban jelent meg. A grafológiával Klages tanítványaként ismerkedett meg, de Robert Heiss saját kutatási irányokat talált és elméleteket dolgozott ki. Foglalkozott a ritmus vizsgálatával, grafológiai munkásságából elsősorban ritmuselméletét (a ritmus három megjelenési formáját és ezek értelmezését) emeljük ki. A kézírás vizsgálatának menetére is kidolgozta módszerét, valamint felhívta a figyelmet az állandó és a változó írásjegyek fontosságára az elemző munkában. Robert Heiss a személyiség dinamikus megközelítését tartotta helyesnek.