Szép kort értek meg

Az Idősek Világnapján szóljunk azokról, akik szép kort értek meg és a hazai grafológia történetében nevüket számon tartjuk.
A hétköznapi szóhasználat szerint szépkorúak lehetnek az idősebbek vagy öregek. Most mégis a hivatalosan is szép kort megért személyeket vegyük sorra. Jogszabály rendelkezik arról, hogy hazánkban szépkorú az, aki a 90. életévét betöltötte.
Dombrádi Erzsébet, aki 1906 januárjában született még megünnepelhette 92. születésnapját. A 2002-ben elhunyt nő élete javát fő hivatásának, a pedagógiának szentelte. Ám harmincéves korában még Dolch Erzsébet néven közreadott grafológiai tanulmányával beírta nevét a honi grafológiai munkák szerzői közé.
Rákosné Ács Klára (1899–1993) még a 19. század szülötte, 93 esztendőt élt meg, ám a 94. születésnapján már csak emléke volt közöttünk. A pszichografológia valamint a történelmi grafológia révén ismertté lesz asszony az itt említettek közül valóban élethivatásának tekintette a grafológiát.
Gömöri Géza a 96. születésnapját is megérte. Javarészt nyugdíjas éveiben lett a grafológia pártolója, az idő előrehaladtával a szakma legidősebbje. 1921-ben született és 2018 első hónapjában távozott közülünk.
Szepes Mária (1908–2007) nemcsak a szépkorúság tekintetében a leg az itt említettek között. A 98 teljes esztendőt megélt, s néhány hónappal a 99. születésnapja előtt elhunyt írónő és spirituális tanító nagy ismertségnek és tiszteletnek örvend széles körökben. Pszichografológia című könyve csak egy a sok közül, gazdag életművének egyik szeletét mutatja.

Dolch Erzsébet rövid önéletrajza

Dolch Erzsébet (1906–2002) pedagógus volt, doktori disszertációjának témája is e tárgykörből való. Az Új Nevelés elméleti és gyakorlati megvalósulásai  című dolgozat 1938-as publikációjához hozzátette rövid szakmai önéletrajzát, melyben azt a korábbi tanulmányát is megemlíti, amely a grafológiával foglalkozik.

Curriculum vitae.
Kassán, – Abaúj-Torna megyében – születtem 1906-ban. Elemi és polgári iskolai tanulmányaimat a Temesvár-gyárvárosi Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek tanintézetében végeztem.
A Délvidék megszállása után szüleimmel Szegedre menekültem, ahol a Róm. Kath. Tanítóképző Intézetben tanítói kiképzésben részesültem s 1926-ban tanítónői oklevelet is nyertem.

Dolch Erzsébet 1937-ben

1928-ban beiratkoztam a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola magyar-német szakcsoportjára rendes hallgatónak s ezzel egyidejűleg a Ferencz József Tudományegyetem bölcsészeti karának rendkívüli hallgatója voltam, s 1932-ben polgáriiskolai tanári oklevele szereztem. Közben megszerzése után 1932-1936-ig a Ferencz József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetében gyakornoki teendőket végeztem. Ez idő alatt tanulmányom jelent meg az Intézet kiadásában: A gyakorlati grafológia elvei címen. 1936 óta a Lélektani Intézet kísérleti elemi iskoláját vezetem.
Tanári továbbképzésemet dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár úrnak köszönhetem, ki lehetővé tette, hogy az Intézetben pszichológiai és pedagógiai ismereteimet kibővíthessem és jelen értekezésemmel az egyetemen doktorátust szerezhessek. Irányításáért hálás köszönetemet fejezem ki.

Dolch Erzsébet tanulmánya a grafológiáról – digitalizálva

Dolch Erzsébet 1936-ban publikált tanulmányával írta be nevét a hazai grafológia történetébe. A gyakorlati grafológia elvei című munkája az akkoriban még Ferenc József nevét viselő szegedi tudományegyetem kiadványainak sorába került. S a grafológiával foglalkozó kis füzet ma már ritkaságnak számít a régi könyvek kínálatában. Ám akinek a gyűjteményébe még nem került bele, most digitalizált változatához hozzájuthat, s letöltheti.
A szegedi tudományegyetem digitális archívumában az egyetem kiadványait is elérhetővé teszi. S ezek között található Dolch Erzsébet A gyakorlati grafológia elvei című tanulmánya is.

Az 1936-ban közreadott kis füzet e példányának érdekessége még, hogy a szerzője dedikálta. A dedikációból itt Dolch Erzsébet aláírását mutatjuk.

Dolch Erzsébet: A gyakorlati grafológia elvei

Dolch Erzsébet „A gyakorlati grafológia elvei” című tanulmánya 1936-ban jelent meg Közlemények a Ferencz József-Tudományegyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetéből sorozat 7. számú kiadványaként. 
Mivel Románné Goldzieher Klára egyes források alapján már a Magyar Pszichológia Szemle 1935. 1-2. számában bemutatta, így a tanulmány elkészülte korábbra tehető.
A szerző a grafológia népszerűsítését célzó összefoglaló munkájának előszavában írja: „Jelen kis füzetem betekintést akar nyújtani a grafológia tudományába. …Munkám megírásában Biró József: A modern grafológia c. könyve lebegett szemem előtt, amely a legkimerítőbb s egyben egyedülálló a magyar szakkönyvek között. … Biró egész munkáján végighúzódik a klagesi formanívó elmélet, s ezért a legteljesebb és egyúttal szigorúan tudományos munka.”
A csupán füzetnyi terjedelmű tanulmány aligha kerülhet a hazai grafológia alapművei közé, pedig érdekes adalék a huszadik század elejének grafológia-történetéhez. Kis terjedelme miatt egy másik művel társítva jelent meg 2000-ben. S mivel az újabb kiadásából néhány jelentéktelennek tűnő részlet kimaradt, érdemes fellapozni az első kiadást, melyből megtudjuk, hogy 1936. március havában írta az előszavát. A felhasznált szakkönyvek jegyzékét sem közli az újabb kiadás.

Dolch Erzsébet és a grafológia

Dolch Erzsébet (1906–2002) neve nem ismeretlen a grafológiával foglalkozók körében, hiszen e tárgykörben a múlt század első felében megjelent tanulmányát 2000-ben egy szegedi könyvkiadó újra kiadta, ugyan egy másik szerző művéhez társítva. 
Dolch (később Dombrádi) Erzsébet pedagógus volt, egész életét a tanításnak szentelte. Kassán született 1906 januárjában, s már nagylányként került Szegedre, ahol a tanítóképzőre járt, és ún. áthallgató volt, azaz egyúttal egyetemre is járt. Oklevelének megszerzését követően gyakornok lett, és a pszichológiai ismeretekbe mélyedve találkozhatott a grafológiával. 1936-ban egy reformiskolában kezdett ténykedni. Ugyanebben az esztendőben a szegedi egyetem pedagógiai-lélektani intézetének közleményei sorában publikálta „A gyakorlati grafológia elvei” című tanulmányát. Két évvel később Dolch Erzsébet bölcsész doktori értekezése került már e közlemények sorába. Ezt követően különböző városokban leánypolgári és tanítóképző intézetekben oktatott. Végül Kiskunfélegyházán tanított bő két évtizeden át. Nyugdíjba vonulása után, 1970-ben visszaköltözött Szegedre. 2002-ben még a 92. születésnapján felkereshették tanítványai.