Az interjúalany: Románné Goldzieher Klára

Alább azokból az interjúkból listázunk, amelyekben Románné Goldzieher Klára válaszolt a kérdésekre, és amelyek magyar nyelvű napilapokban kerültek publikálásra, anno...
1927
A grafológiával az egyéniség megismerése felé vezető uton találkoztam. Beszélgetés R. Goldzieher Klárával a grafológia első komoly magyar művelőjével. – Schulmann igazgató kisérletei. szerző: (Dr.). Nyírvidék, 1927. augusztus 17.

1929

A grafológia csodái. Megalakult a Magyar Irástudományi Társaság. szerző: B. Gy., Az Est, 1929. december 4.

1934

Géppel grafologizál az első magyar törvényszéki írásszakértőnő. Beszélgetés Románné Goldzieher Klárával, akit törvényszéki írásszakértővé neveztek ki

Magyar Hírlap 1934. január 16.
Háromezer gyermek írását vizsgálta meg a modern pszichológia módszereivel a budapesti íráskutató intézet. Az intézet vezetője szenzációs irásvizsgáló gépet szerkesztett – Ird le a neved és megmondom, ki vagy! – Látogatás a grafológiai intézetben. (A P. M. H. munkatársától.) Prágai Magyar Hírlap 1934. február 6.

Orvosi diagnózis – írásból. Rejtett betegségek első árulója: a kézírás. Artistaigazolvánnyal dolgoznak az álgrafológusok. szerző: J. A., Pesti Napló, 1934. július 27. 

1939
Érdekes előadás a balkézről, a ballábról és a balszemről. A balkezes embert nem szabad erőszakosan jobbkezessé nevelni. Magyarország, 1939. március 31. valamint Ellenzék, 1939. április 20. Az interjú csekély változtatással A balkéz, a balláb, a balszem címmel megjelent. Brassói Lapok, 1939. április 14. számában is megjelent.

Románné sógora: Körössy Albert Kálmán

Ma 150 esztendeje, tehát 1869. június 18.-án Szegeden született a jeles építész. Itt azért emlékezünk meg róla, mert Románné Goldzieher Klára sógora lett 1902-ben, amikor feleségül vette Román Aurél (1874–1944) húgát, Paulát. Hamarosan beköltöztek saját villájukba, melyet a férj maga tervezett. Két lányuk is született. Román Aurél és az építész rokon többféle vállalkozásban is együttműködött. Körössy Albert Kálmán túl a második világháborún, 1955-ben hunyt el Budapesten.

Körösi Albert
műépítész aláírással

Eredeti családneve Neumann. 1891-ben az építészi oklevelét már Kőrösi Albert Kálmánként kapta meg. 1903-ban Ferenc Józseftől nemcsak atyja (Neumann Miksa, izraelita terménykereskedő) hanem ő maga és törvényes utódjai is nemességet kaptak, és innentől a királyhalmi előnév viselése is megillette őt. 1911-ben kérelmezte vezetéknevének módosítását, ekkor lett Körössy Albert Kálmán: S ugyan már nem sok tervrajzára írt rá ezt, mégis a szakmai emlékezet ezen a néven tartja őt számon. Az I. világháború után már nem dolgozott építészként, s így ezen ténykedése alig nyúlt túl a két évtizeden mégis számon tartják őt. „A korszak egyik legeredetibb formavilágú építőművésze, … akinek nincs két hasonló épülete… Szinte minden régi és új irányzat hat rá.” – írja róla egyik méltatója.

Jelentősebb munkái közül itt kettőre hívom fel a figyelmet.
1899-1900 körül készült el családi otthona. A később irodaként is használt épületet a közelmúltban szépen felújítottak. Aki szeretné látni, a Kőrössy-villa címe: Budapest, Városligeti fasor 47.
És onnan alig tíz percnyi sétára van a Benczúr utca 26.-ban a Dayka-villa, Körössy utolsó épületté lett terve 1913-ból. Azt is érdemes szemügyre venni.

Édouard de Rougemont emlékezete

Édouard de Rougemont Párizsban született 1881 februárjában, s mire tízéves lett mindkét szülője meghalt. 1915 őszén, 34 évesen megházasodott. S ma ötven esztendeje, 1969. június 10-én hunyt el Párizsban. A francia író, grafológus és írásszakértő 88 évet élt.
A huszadik század első felének egyik legkiválóbb francia grafológusa volt. Hosszú évekig tevékenykedett a francia grafológusok társaságában. Több mint egy évtizeden át egy szabadiskola grafológia kollégiumának elnöke volt. Fontosnak tartotta a grafológia népszerűsítését. A századelőn neves személyek írását is elemezte a Mercure de France magazinban.
Írásvizsgálattal való foglalatosságaiba néhány publikációjának címe adhat némi betekintést. Egy tanulmányban Charles Baudelaire különböző éveiből származó kézírásaival követte a költő életútját (1922). Arthur Rimbaud pszichológiai fejlődését írásain keresztül vizsgálta (1936).
A Grafológia és orvoslás (1934) valamint a több kiadásban is megjelent Grafológia az új társadalomtudomány (1938) című könyve mellett az 1950-ben kiadott Örültek és pszichopaták írása c. tanulmánya is figyelemre méltó.

Pinterits Károly, a tanár

Pinterits Károly

Ma, a Pedagógusnap alkalmából olyan tanerőről szólunk, akinek némi köze a grafológiához is volt.
Az írásszakértőként ismertté lett Pinterits Károly (1869–1931) végzettségét és hétköznapi tevékenységét tekintve kereskedelmi iskolai tanár volt. Maga is kereskedelmi középiskolát végzett, majd egyetemi tanulmányai végeztével könyvvitelre, kereskedelmi ismerettanra és levelezésre szóló kereskedelmi középiskolai tanári képesítést szerzett.
1890-ben Zomborban kezdte meg tanári működését az ottani felsőkereskedelmi iskolában, 1895-től Aradon oktatott, néhány én múlva már a budapesti VI. kerületi felső kereskedelmi iskola tanára lett egészen a Nagymező utcai képzés megszűnéségig. Ezt követően a Tavaszmező utcai, majd a Vas utcai felsőkereskedelmi iskola tanáraként folytatta pályáját és onnan ment nyugdíjba harminc évi tanári munkássága után.
Szakcikkei már pályája elejétől rendszerességgel megjelentek. Pinterits Károly könyvviteli, kereskedelmi és kereskedelmi levelezési tankönyvek szerzője volt. És ezeket akkoriban az ország felsőkereskedelmi iskoláiban általánosan használtak.