Hegedüs Géza közel élt a grafológiához

Hegedüs Géza (1912-1999) író és tanár nagy tudású személyiség volt, aki szívesen mesélt. Így bátran kértem tőle interjút 1997-ben a Grafológia folyóirat számára. S e beszélgetés némi meglepetéssel is szolgált. Géza bácsi ugyan nem kedvelte a saját kézírását, mert csúnyának tartotta, ám kiderült, hogy a grafológia közel volt hozzá.

Románné Goldzieher Klára anyai oldalról állt vele rokonságban, Klára néni Hegedüs Géza édesanyjának másod-unokatestvére volt. Biró József közelebbi rokona, mégpedig apai részről az unokatestvére volt. A hasonló korú fiúk jó barátságban voltak.

És maga Hegedüs Géza is foglalkozott íráselemzéssel. Így mesélt az interjúban: „Gimnáziumi társaim elfogadtak grafológusnak. Nem értettem hozzá, de hirdettem és hittem. És volt sok grafológiai könyvem. Például A modern grafológiát, amit az unokabátyám írt, kívülről tudtam és a Klára néni írásait is ismertem. Tehát én tudtam mi a grafológia. Magam is szélhámoskodtam azzal, hogy írásokról véleményt mondtam.”

Tatay Sándor esete a grafológiával

Több helyen felbukkan az az információ, hogy Tatay Sándor (1910-1991), a neves író grafológusként is ténykedett. Lődörgések kora c. összegyűjtött önéletrajzi írásainak egyikében, a „Léleklátó”-ban elmeséli, hogy az 1930-as évek elején grafológus irodát működtetett Kőszegen. Az olvasmányos történetből azonban kiderül, hogy az ifjú Tatay nem a legnemesebb módon művelte a grafológiát. Ugyanis maga nem hitt benne, és praxisában az íráselemzés keveredett a tenyérjóslással. (Mentségére szólhat talán, hogy akkoriban mások is tettek hasonlóan, miközben már a tudományos igényű grafológia is létezett hazánkban.) A Grafológia folyóirat friss számában bővebben olvashatnak erről.

Illusztráció: Tatay Sándor aláírása idős korából

Ács Klára portrék Rippl-Rónai ecsetvonásaival

Rippl-Rónai József (1861-1927) több híres képét és portréját ismerjük. Rippl-Rónai bejáratos volt Ács Lipótékhoz. Ács Klára számára a jeles festő már bácsi volt, hiszen közel negyven évvel volt idősebb őnála. Ács Klára öt ízben volt Rippl-Rónainál, aki minden alkalommal egy-egy portrét készített róla. A karneolos gyűrű és a Vörös hajú lány is ezek közül való. Ez utóbbinak fotóját mutatjuk most be. „Amikor a Vörös hajú lány-t megfestette rólam, apám kicsit ijedten hümmögött, és azt kérdezte: ez az én kislányom? Mert, úgy látszik, festő létére nem tudta, hogy minden kép legelőször az alkotóját tükrözi.” – emlékezett vissza Rákosné Ács Klára. 

Rippl-Rónai József: A vöröshajú lány

Rákosné Ács Klára könyvei

„Hinni valamit tudás nélkül: babona; de nem hinni valamit tudás nélkül: szintén babona.” ez a szerzői mottója Rákosné Ács Klára 1985-ben megjelent Vallanak a betűk c. könyvének. Alcíme: Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése. Szerkesztője Rákosné korábbi analíziseit gyűjtötte egybe, és a személy vagy téma szakértőinek véleményét összevetette az írást elemző véleményével. Rákosné történelmi személyek írásképét vizsgálta (ismeretlen személyként) s tett olykor meglepetésszámba menő megállapításokat is. E könyvbe került elhunyt hírességek kerültek, egy kivételével, ugyanis a kamasz Rubik Ernő írását látva Rákosné korábban azt mondta: „Hatalmas pályát fog befutni a tehetsége révén”. S mikor e könyv készült, addigra a „jóslata” beteljesült.

Rákosné tevékenységére e könyv kapcsán figyelt fel rá Loósz Mária, aki azzal kereste meg az idős pszichografológust, hogy neves kortársai írását vizsgálja meg. Ehhez Rákosné kézírást is kért: hét szót, egy felötlő gondolatot, 1-13-ig a számsort, és négy hozzá közel álló személy keresztnevét írja le. Ezek alapján készült analízissel Loósz Mária interjúban szembesítette a hírességet. E munka eredménye az 1993-ban megjelent Rákosné Ács Klára – Loósz Mária: A lélek rajza c. könyv. Ennek címlapján (lásd az illusztrációt) annak a tíz ismert személynek az aláírása látható, akiknek analízise és gondolatai e kötetbe kerültek.

Az élete vége felé készülő könyvéről is tudomást szereztünk. Ugyanis Rákos Pálné Életem parallel a grafológiával c. könyve készítéséhez a Soros Alapítványtól 1991-ben kapott támogatást.

Rákosné Ács Klára és a pszichografológia

Rákosné Ács Klára

A pszichografológia és az ún. történeti grafológia ismert alakja volt hazánkban Rákosné Ács Klára (1899-1993). Szekszárdon született és ott cseperedett, ahol apja Ács Lipót (1868-1945) festő, iparművész és etnográfus akkoriban a gimnázium tanára volt. (A családi nevük 1903 őszéig Auerbach). Kisgyerekként kiválóan zongorázott, ám idővel inkább a rajzolás vonzotta. Klára családjával kamaszkorában költözött Budapestre. Képzőművészeti és iparművészeti tanulmányai mellett korán megismerkedett a grafológiával is. Igazán komolyan fiatalasszonyként kezdett foglalkozni a kézírások tanulmányozásával. Románné Goldzieher Klára lett egyik útmutatója ehhez. Rákosné 1934-ben lépett be a Magyar Írástanulmányi Társaságba.
Férje Rákos Pál (1897-1956) építész, belsőépítész, apósa Rákos Manó (1872-1956) épületszobrász volt. Kortársai közül emlékezetes analízisei fűződnek olyan nevekhez, mint Karinthy Frigyes, Gábor Dénes és Latinovits Zoltán.
A történeti grafológia kapcsán 1985-ben jelent meg Vallanak a betűk c. könyve.

Ania Teillard és Max Pulver párhuzamok

Ania Teillard és Max Pulver ugyanazon évben, 1889-ben születtek. De még további hasonlóságokat is találhatunk életükben. Mindketten a legkisebb gyermekek voltak a családjukban, három idősebb testvérrel. És mindketten hétéves korukban veszítették el édesapjukat. 
Mielőtt rátaláltak volna a grafológiára előbb írással foglalkoztak, s az utókor irodalmi munkásságukat számon tartja. Nemcsak kortársak voltak, de ismerték is egymást. E két jeles grafológus szakmai munkájában is találhatunk hasonlóságot. Ők „a lélekelemzés és a Jung-féle mélylélektan hatása alatt állnak és annak szemszögéből sok eredeti, a lelki élet mélységeiből fakadó jelenséget fednek fel.” – írta róluk Románné Goldzieher Klára „Ki vagy? Megmondja az írás” c. könyvének a grafológia történetét áttekintő fejezetében.

Ki volt Ania Teillard?

Anja Mendelssohn
1930-ban

Anja von Mendelssohn 1889-ben született Észtországban. Az apja ott egyetemi professzor volt. Még gyermekkorában költözött családjával elhunyt apja hazájába, Németországba. Anja színésznőként kezdte felnőtt életét, majd írásba fogott. Húszéves korában jelent meg első regénye. Az első grafológiai témájú könyvét még testvérbátyjával, Georg Mendelssohnnal (1886–1955) együtt készítették. A következő német nyelvű „Írás és lélek – Út a tudattalanba” c. könyv borítóján az Anja Mendelssohn név szerepel. Az 1948-ban franciául megjelenő „A lélek és az írás” könyvét már Ania Teillard néven publikálta. Szép kort ért meg: 88 évesen hunyt el, 1978. január 17-én Párizsban.
Tanáraként gyakran említik Ludwig Klagest. Kapcsolatot tartott Max Pulverrel, Robert Saudekkel és Jules Crépieux-Jaminnel is.