Ifj. dr. Balázs Dezsőről egy 1930-as lexikonban

Egy 1930-ban megjelent, a magyar közélet kiválóságait is számba vevő, lexikonban találtam rá a múltszázadi honi grafológia egyik neves személyiségére, ifj. dr. Balázs Dezsőre. Bár az akkor negyvenes évei közepén járó férfi bemutatásában a grafológia nem kerül szóba, azért lássuk, mit említenek meg róla!

Balázs Dezső ifj. dr., ügyvéd. Budapesten született, 1884-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és itt nyerte el ügyvédi oklevelét, 1909-ben. Mint kezdő ügyvéd, két éven át kereskedelmi iskolában és leánylíceumban közgazdaságtant és jogot adott elő. Szépirodalmi és tudományos munkásságot fejt ki. Önálló munkái: Tarján Dénes, Tass István ifjúsága, Brand doktor különös kalandja, A sajtótörvény magyarázata. A Magyar Hírlapban Ebédutáni pihenő címen önálló cikksorozatot ír, a Lélekkutatás című orvos analitikai folyóirat jogi főmunkatársa. Mint ügyvéd, általános praxist folytat, igazgatósági tagja és jogtanácsosa több kereskedelmi és ipari vállalatnak és altruista szervezetnek. Számos kari és társadalmi egyesület tagja.

Saudek szülőhelye

E házban született Robert Saudek

A grafológiával is foglalkozó Robert Saudek 1880 áprilisában született. Születési helye: Kolín, ez a Prágától órányi utazásra lévő, az Elba partján fekvő cseh város, mely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozott.
Saudek zsidó családba született, s az is tudható, hol laktak akkoriban szülei és testvérei. Sőt, ma is áll az a ház, ahol Robert Saudek született.
És nem is nehéz megtalálni Kolínban! A város fő terére, a Károly térre kell menni, s a tér déli oldalán (A tér déli oldala az, ahonnan jól láthatók a Szent Bertalan katedrális tornyai.) lévő házak között egy sarokházat kell keresni. A 9. számú ház ma lakóház, amelynek aljában egy étterem is van. E házban született Robert Saudek.
Ha bárki a helyiektől szeretné megtudni, hol van ez a épület, ezt kell mondogatnia: „Matrasovský dům” A kolíniak, ugyanis, így tartják számon egy évszázadokkal ezelőtt élt lakó neve szerint.

Robert Saudek szülei

Saudek szüleinek nyughelye
a kolíni  (új) zsidó temetőben

A 19 esztendős Rosa Jamnitz és a 28 éves Vilém Saudek 1874. április 16-án keltek egybe Bécsben. A következő év júniusában született első gyermekük Kolínban, egy fiú, akiből később orvos lett. Hat gyermekük született: két fiú és négy lány. A kisebbik fiúk az ismert grafológus, Robert Saudek. Minden gyermekük megházasodott és utódaik lettek.

A szülők közül elsőként Rosa Saudek (1854-1922) távozott az élők sorából 67 évesen, 1922 júniusában. Búcsúztatása és sírfelirata alapján okos, kellemes természetű, életszerető személy volt, valamint mintafeleség és kiváló anya.
Üzletemberként ténykedő férje tisztes kort érhetett meg, 86 évesen csendesen elaludt. 1932 tavaszán már csak négy gyermeke búcsúzhatott tőle, hiszen ketten már őelőtte elhunytak.
Vilém (németesen Wilhelm) Saudek (1846-1932) a sírfeliratának héber szövege szerint: egyenes és tiszteletreméltó ember volt.

A felmenőkről is találhatunk néhány adatot. A Saudek gyerekek kolíni, azaz apai nagyszüleit Isac-nak és Rachelnek hívták. Az anyai nagypapa egy cseh településen született, de Bécsben volt kávézója. Rosa édesanyja (az anyai nagymama), Barbara Pozsonyban született és fiatalon hunyt el, Rosának így nevelőanyja és féltestvérei lettek.

„Klárisok a nyakadon”

Bizonyára sokan ismerik az így kezdődő, József Attila által írott szerelmes verset, s talán az is rémlik még az iskolai tanulmányokból vagy máshonnan, mit is jelent a kláris szó.

Rákosné fiatalkorában
gyöngysorral nyakában

A nagy szótanászok bizonyára szakszerűen elmagyaráznák, mint ered a drágakő vagy éppen a korall latin megfelelőjéből, a néprajzosok is kiegészítenék a kaláris kapcsán, de nekünk igazából annyit illik tudnunk: a kláris egyszerűen gyöngysort, nyakláncot is jelenthet.

S mindezt éppen a költészet napján azért hozom szóba, mert a kláris szó és a Klára név nagyon hasonlít egymáshoz, és mert Rákosné Ács Klára fényképein szinte mindig látható a nyakában valamilyen gyöngysor.
Az itt bemutatott fénykép Rákos Pálnéról 1927-ben készült. József Attila a "klárisos" versét a következő esztendőben, 90 éve vetette papírra.

Kézjegy a borító alatt

Mivel Rákosné Ács Klára Vallanak a betűk című könyvének 1985-ös megjelenése után több alkalommal is dedikálásokon vett részt, a már idős szerző saját kezű aláírása a könyv számos példányában ott lehet.
Ám a könyv bármely tulajdonosa megtalálhatja a sajátján a szerző kézjegyét, még ha nem is eredetiben!
Akinek birtokában van Rákosné Ács Klára e könyve, lehetséges, hogy – akár mert az megrongálódott, akár mert szokása „lemezteleníteni” a könyveit – már levette róla a védőborítót. S akkor már láthatta a kemény borítású fedélbe aranyozott betűkkel nyomott kézjegyet, melyet itt bemutatunk.

Pinterits Károly: Írásvizsgálat

A hazai grafológiatörténet azért tartja számon Pinterits Károly nevét, mert az elsők között publikált magyar nyelven a grafológiáról. Noha 1909-ben megjelent Írásvizsgálat című könyvének tárgyköre alapvetően az írásszakértői vizsgálat bemutatása. Úttörő munkájában találhatunk a grafológiatörténettel és a grafológia felhasználásával kapcsolatos részeket (12-20. oldal) és bizonyos jellemvonásokhoz szótárszerűen grafológiai megfeleltetések is találhatók benne. Számunkra szívmelengető, hogy felismerte, írásszakértői munkáját támogathatja grafológiai ismeretekkel. Könyvét olvasva szinte azt hihetnénk, a grafológia szerves részét képezi az írásszakértői munkának. Pinteritsnek e könyve elektronikus formában letölthető az OSZK archívumából, de a maga valóságában régi könyvek ajánlatai közt is felbukkan néha.

Pinterits Károly és a grafológia

A múlt század elején írásszakértőként ténykedett, de 1909-ban megjelent Írásvizsgálat című könyvében teret adott a grafológiának is, s ezzel Pinterits Károly neve a grafológiáról elsők közt publikáló magyarok közé került. Szülővárosa (ma) Budapest. Néhány évnyi vidéki (akkor a monarchiához tartozó, ma már határainkon kívüli településeken) tanítástól eltekintve fővárosunkban élt és dolgozott. 
Pinterits Károly 1869 októberében született és kereskedelmi iskolai tanár lett. 1890-ben kezdte tanári ténykedését. Már ifjú tanerőként számos tankönyv és a tantárgyaival kapcsolatos cikk szerzője. S már akkor vizsgálgathatta a kézírásokat, de csak 1906 utánra tehető rendszeres írásszakértői ténykedése.
Kevéssé ismert publikációja egy kis füzet „A bajai milliós nyeremény ügyének grafológiája” címmel 1909-ből.
A tanítás és az írásvizsgálat mellett munkatársa lett a Révai Lexikonnak, és könyvtáros volt iskolájában, valamint nyomdát is alapított. Pinterits 1931 végén hunyt el, ezt követően nem sokkal a nyomda is megszűnt.