Maison de la Graphologie

Franciaország térképének közepe táján, nagyjából épp Lyon és Limoges között van Laroche-près-Feyt. E település jelentősége a grafológia kapcsán, hogy itt jegyezték be hivatalosan Michon abbé (a grafológia atyja) születését, aki onnan nem messze jött világra.

A történelem előtti időkben is lakott településen manapság már százan sem élnek. Ám hírességüket mégis számon tartják.

Rá emlékeztet az a messziről állomásépületre hasonlító ház, melynek falán a „Maison de la Graphologie” (A grafológia háza) felirat látható, fémből készült, kecses betűkkel. Étkezde is működik benne, melynek falfelületét úgy alakították ki, hogy régi időkből származó papírra emlékeztet. Rajta többféle kézírás is díszeleg, ott van köztük Michon kézírásának mása is. És olyan jellemző „típusok” grafikumának utánzatát is megszemlélhetjük rajta, mint például „a hamiskodó”, „a jóindulatú” vagy „a nemes lélek”.

Michon szülőhelye

A grafológia atyja születésekor édesapja után a Jean Michon nevet kapta, édesanyja neve Françoise Redon volt.
Jean Michon – immáron 210 esztendeje – 1806. november 21-én született egy parányi franciaországi településen, melynek neve Fressange (vagy La Roche Fressange), ez Michon valós születési helye. Azonban a közeli Laroche-près-Feyt település anyakönyvébe jegyezték be a Michon kisfiú születését. Eképpen hivatalos szülőhelyként utóbbi is jogot tarthat arra, hogy Jean-Hippolyte Michon abbé szülőhelye legyen, és honlapján bemutassa Michon munkásságát és szülőházát is.

Itt mutatjuk a képet.

Pophal és a tudományos grafológia

Rudolf Pophal 1893 szeptemberében egy porosz városkában (Filehne) született. Apja tanárember volt, ő pedig orvosi tanulmányokat folytatott. Azt követően hogy az I. világháborúban megsebesült, orvosként ténykedett. 1919-ben szerezte meg doktorátusát. Majd neurológiára szakosodott, később a pszichiátriában is elmélyedt. Előbb Greifswald egyetemén kutatott, majd 1945 után a Hamburgi egyetem professzoraként ténykedett. 1958-ban innen vonult nyugdíjba, Hamburgban hunyt el 1966. november 17-én – Éppen ma 50 éve!
Pophal az 1930-as évek végén kezdett grafológiával foglalkozni, és munkakapcsolatba került Ludwig Klagesszel is. Pophal belevetette magát a grafológia tudományába, a mozgásfiziológia kutatásokra alapozott.
Sorra jelentek meg publikációi eredményei kapcsán. Pophal az agyműködés és az írás kapcsolatát vizsgálva, a serkentés és gátlás mechanizmusait igyekezett megismerni, s ennek révén a kézírás feszültségi fokait határozta meg. Nevét az íráselemzők manapság a gyakorlatban is használható ötfokozatú besorolási rendszere alapján jegyzik.
Ám a német neurológus és grafológus vonalvizsgálati eredményei is figyelemreméltóak.

275 éve született Lavater

Johann Kaspar Lavater Zürichben született 1741. november 15-én. Az apja orvos volt, ő papi pályára lépett. Teológiai tanulmányait követően (1762-ben szentelték pappá) német nyelvterületen tett utazásokat. 1766 nyarán megnősült. Több gyermekük is született, három élte meg a felnőttkort.
1775-ben szülővárosában lett lelkész. Ekkoriban már kezdte megjelentetni azokat a fiziognómiai tanulmányait, melyek leginkább hatottak kortársaira, s melynek révén Lavatert a grafológia előfutárai között tartjuk számon.
Lavater, a svájci filozófiai és teológiai író és költő mindemellett lelkes levelező is volt, ezúton is terjesztette gondolatait Európa-szerte.
Lavater a francia terjeszkedést nem nézte jó szemmel, és a franciák sem, hogy ő hangot adott ennek, el is fogták. Majd amikor a franciák bevonultak Zürichbe 1799 szeptemberében Lavater súlyos sebet kapott egy utcai csetepaté során. Bő egy évig kínlódott, míg 1801. január 2-án szülővárosában hunyt el, 59 évesen.

Leibniz gondolata a kézírásról

300 éve hunyt el a barokk kor német lángelméje Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716). Igazi polihisztor volt, akinek munkássága a matematika, a fizika, a politika, a filozófia, a teológia, a diplomácia, a jog, a könyvtárügy, a zenetudomány terén is nyomot hagyott.
A grafológiatörténetben is említik a nevét, mégpedig azért, hogy ő már akkoriban felismerte, hogy a kézírás kapcsolatban állhat készítőjének alaptermészetével.
Leibniz műveinek későbbi (18. század második fele) gyűjteményes kiadásában (Opera omnia) fellelhető gondolata: „Az írás majdnem mindig, valamilyen módon kifejezi természetünket, föltéve, hogy nem egy kalligraphusnak a műve!” S ennek modernebb fordítása: „Az írásmód, amennyiben nem követi az iskolás formákat, bizonyos mértékig a természetes vérmérséklet lenyomatának tekinthető”.

Ifj. dr. Balázs Dezső nyughelye

A néhai grafológus nyughelyét Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben találjuk.
Ifj. dr. Balázs Dezső (1884–1949) és felesége is a Blockner család sírboltjában nyugszik. A jeles grafológus szülei, testvérei és más családtagok emlékhelye is ez.

A családi síremlék csúcsán az olimpiai öt karika és az olimpiai láng mása is ott díszlik, s alatta a család leghíresebb tagjának neve olvasható. Hajós Alfréd (1878–1955) harmincéves korában 1908 tavaszán került a családba, amikor is Blockner Vilmával összeházasodtak, s annak fivéreivel, a Blockner–Balázs fivérekkel sógorságba került.

Hajós Alfréd jelentősége kapcsán sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2005-ben védetté nyilvánította, ezáltal ifj. dr. Balázs Dezső nyughelye is védetté lett.

Grafológia és individuálpszichológia

A Magyar Országos Tudósító (Budapest, 1935. március 9.)  hírei között leltük:

illusztráció

„Grafológia és individuálpszichológia címmel tartott előadást Bokor-Nasch Berta, a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület ülésén. A nagy feltűnést keltő előadásban az előadó elsősorban azt a belső lelki fejlődést vázolta, ami őt íráskutatóvá tette, majd a grafológiai praxisból merített meglepő esetek elemzésével az írástudomány egész területét megvilágította. Rámutatott arra, hogy a grafológia tulajdonképpeni célja: segítséget nyújtani, útmutatást adni egy-egy kilátástalannak látszó helyzetben, nevelési kérdéseknél, vagy pályaválasztásnál. Hogy az írástudomány ezeket a feladatokat milyen sikeresen oldja meg, azt legjobban bizonyítja, hogy Angliában egyes iskolákban a grafológia a kötelező tantárgyak között szerepel. A grafológia valamennyi modern pszichológiai iránnyal számot vet, az individuálpszichológia értékes eredményeit azonban elsősorban veszi igénybe, hisz célkitűzésük: az ember összegyéniségének gyógyító, nevelő, s gyakorlati célból való felfedezése azonos. Befejezésül hangoztatta, hogy a grafológia individuálpszichológia nélkül halott tudomány volna.”