Curtis W. Casewit és a grafológia

Curtis Werner Casewit (1922–2002) száz esztendeje e napon a németországi Mannheimben született, nem messze a francia határtól. Kamaszkorában évekig Firenzében tanult. A világháború alatt a francia hadseregben szolgált, majd a britek tolmácsa lett. 1948-ban, 26 esztendősen az Egyesült Államokban telepedett le, a Colorado állambeli Denverben.

Az ötvenes évek elején megnősült, német származású lányt vett el. Három gyermekük született. A házaspár 1971-ben vált el. Curtis Casewit alig három héttel a 80. születésnapja előtt hunyt el.

Írói munkásságának kezdetét 1952 tavaszára datálják, amikor is első fikciós története megjelent. Később a szépirodalomra váltott. Íróként, fordítóként és tanárként ténykedett. No meg azokkal a szabadidős tevékenységekkel foglalkozott, melyek kapcsán sokat publikált: síelés, túrázás, hegymászás. De adott tanácsokat az írói munkához is másoknak. 

Na és grafológiai témájú könyvvel is jelentkezett. 1980-ban megjelent Graphology Handbook c. művében a grafológia európai metódusába vezette be olvasóit.

Ki volt Frank Victor?

Franz Viktor Grünfeld 125 éve, 1895. november 24-én Berlinben született. Két lánytestvére volt. Ő fiúként a család textilipari cégének (FV Grünfeld), többekkel, egyik várományosa lett. 1914-től már a cégben dolgozott. A 20-as évek elején doktorált és megnősült. Ezidőtájt kezdett foglalkozni a grafológiával.
Feleségével, Ellivel három gyermek szülei lettek. És partnerként kivette részét a családi textilvállalat tevékenységéből.
A harmincas évek második felében a család (zsidó gyökerei miatt) kénytelen volt felszámolni a textilvállalatot és többjük, köztük Franz Grünfeldék tizenéves gyermekeikkel az USÁ-ba emigráltak. 1944-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Tervezőként a textiliparban ténykedett továbbra is, de a grafológia iránti elkötelezettsége megmaradt.
Új hazájában gyakorolta az íráselemezést, és néhány tanulmányt is közzétett. Legismertebb ezek közül az első ízben az 1952-ben megjelent Handwriting, a Personality Projection, melyet később francia és német nyelven is kiadtak. Címlapján a Frank Victor név szerepel, hiszen szakmai névként családnevét elhagyva a többit használta angolos formában, így lett dr. Frank Victor. Európába vissza-visszatért oktatni. Még nem töltötte be a 70. évét, amikor 1965 őszén elhunyt. Zürichben temették el.

Grafológus és méhész

A méhek világnapján – melyet az ENSZ jóváhagyása után harmadszor ünnepelhet a világ – a méhészet egyik művelőjét hoznám szóba. De lehetne ez akár rejtvény! Talán éppen ő lehetne a legnevesebb méhész a grafológusok között vagy a legnevesebb grafológus a méhészek között.

Annyi bizonyos, hogy a legjelentősebb grafológusok között említhetjük a nevét, s mint ismeretes, kedvelt időtöltése volt a méhészkedés. Abból pedig, hogy a korabeli méhészeti szaklapokban itt-ott megjelent a neve, úgy véljük mozgolódhatott a méhészek társaságában is. Ha a méhészeti folyóirat nevét, amelynél ténykedett, megadnánk, túl könnyű lenne a feladvány. Segítségnek úgyis itt van egy közel százesztendős fotó róla, amely eredetileg egy amerikai méhészeti lapban bukkant fel, és amelyet itt a méhek képe mögé rejtve teszünk közzé.
Sejti már, kiről lehet szó?

Íme, itt a korábbi bemutatása!

Magyar nyelvű grafológiai könyvek a 20. század első feléből

Románné Goldzieher Klára az Írás és egyéniség c. könyve 1925 decemberében hagyta el a nyomdát, s ezzel az első hazai grafológiai művek közé került. Giay Rudolf A grafológia tankönyve című munkája 1926-ban jelent meg.
Tehát, az egy esztendeje bemutatott, 1929-ből való könyvkiadási javaslat nem egészen megalapozott, hiszen létezett már grafológia munka, s ezekben magyar szövegű írásminták is akadnak.

illusztráció

A 30-as évek grafológiai könyvtermése gazdagabb. Abban az évtizedben elsőként Biró József grafológiai munkája jelent meg, később Soltész István és Bánáti Fischer Árpád jelentkezett egy-egy szakkönyvvel, míg Bendetz Móric több művével is a magyar nyelvű grafológia könyvek tárát bővítette.

Dolch Erzsébet tanulmánya 1936-ban jelent meg. Majd 1938-ban egy 40 oldalt nem meghaladó kiadványt Zsombok Zoltán jelentetett meg a grafológiáról. (Az előző kettő valójában nem is tekinthető könyvnek, csak azért említem, nehogy valaki hiányolja ezeket a felsorolásból!) Kendi Miklós Grafológus automata c. összeállítása (1939) sem tekinthető hagyományosan könyvnek, de érdekes próbálkozás volt. Csányi Sándor terjedelmesebb munkájának második kiadása 1941-ben jött ki a nyomdából.

A negyvenes évek első felében jelent meg két alapmű. Balázs–Hajnal-féle Ember, jellem, írás  című munkája 1943-ban, s azzal közel egyidőben Románné Goldzieher Klára második és egyben utolsó hazai kiadású könyve került ki a nyomdából, melynek címe: Ki vagy? megmondja az írás.
Aztán – mint tudjuk – évtizedekig semmi esélye nem volt grafológiai témájú könyvek megjelenésének hazánkban.

25 éve jelent meg a Grafológia folyóirat

Itt tehát a jubileum, s ez alkalomból be mutatjuk a 25 esztendeje megjelent, tehát a legelső lapszám borítóját! S egyben magyarázattal szolgálunk, hogy az első két évfolyam címlapjain miért is találkozhattak  – kissé szokatlan módon  – fejre állított képpel az olvasók. Tudniillik a lap az újságárusoknál is megjelent, és éppen ezzel kívánta magára vonni a figyelmet a többi sajtótermék között.

1995 május áll az első lapszám borítójának bal felső sarkában, hátul az impresszumban pedig az áll: megjelenik havonta. Kiadó a Grafológiai Intézet, Budapest. Ez utóbbi ugyan nem változott, ám 2006 óta az eredetihez képest dupla terjedelemmel és kéthavonta jelentkezik a magyar grafológia élet egyetlen nyomtatott folyóirata.

25 esztendő nagy idő egy folyóirat életében is, ezért csak néhány momentumot említünk a lap történetéből. A sorrendben századik lapszám 2003 őszén jelent meg. A kétszázadik 2014 márciusában, s az a lapszám a Grafológia folyóirat addigi húsz esztendejét is részletesen tárgyalta, kiemelt témájának a grafológiatörténet választotta. Ez alkalomból melléklettel jelent meg a lap, a nyomtatott füzet, egy hazánkban született néhai grafológus (Eugen Schwiedland) eredetileg német nyelven publikált művének magyar nyelvű kiadása volt.

Ki valójában Dorothy Sara?

Tavaly a nőnap alkalmából a múlt század Amerikájának egyik ismert női grafológusának bemutatásával találkozhattak egy blogbejegyzésben, Dorothy Sara fotójával együtt.

Az igazi Dorothy Sara
az 1962-es kvízműsorban

Ezúttal egy filmfelvételt mutatunk róla. Pontosabban egy olyan műsor felvételére hívjuk fel a figyelmet, amelyben az igazi Dorothy Sara is megjelenik. 

Az 1960-as évek elejéből való televíziós kvíz egyik adásának kezdő etapjában ugyanis három személy is azt állítja magáról, hogy ő Dorothy Sara, a neves grafológusnő. A stúdióban ülő hírességek számára pedig az a kihívás, hogy eltaláljuk melyikük az igazi. Persze egy kis íráselemezést is belecsempésznek a műsorba. Érdemes belenézni az angolul értőknek vagy a nyelvvel ismerkedőknek. S lehetne próbálkozni a tippeléssel is, ha nem lenne túl nagy a „segítség”, az hogy itt mutatjuk képben Dorothy Sara egyik pillanatát az 1962-es kvízműsorból.

Amerika egyik híres grafológusa: Muriel Stafford

Muriel Stafford (1903–1994) a huszadik század derekán Amerika legismertebb grafológusa volt. Miss Stafford hartfordi iskolai tanár a nagy gazdasági válság idején kezdte íráselemző ténykedését.
Eleinte grafológiai rovatot vitt a Hartford Courant-nál, később egy New York-i újságnál. A hatvanas évekre már olyan népszerűvé vált elemzéseivel, hogy az ország több jelentős lapjában is volt rovata. (Tegyük hozzá, akár az is hozzájárulhatott népszerűségéhez, hogy nemcsak háziasszonyok, hanem mozisztárok és más hírességek kézírását is analizálta.)

Muriel Stafford grafológusi ténykedésébe a You and your handwriting c. könyve (1963) adhat betekintést. Ennek címlapján egyébként Amerika első számú grafológusának titulálták őt.
Érdemes még megemlíteni, hogy szépirodalmi művei is megjelentek. (S külön érdekes, hogy pl. 1943-ban egy grafológiai rejtélyt adott közre az X marks the dot c. regényében.
Stafford kisasszonyból 1948-ban Sauer asszony lett. Életének utolsó három évtizedében lakóhelye a floridai Fort Lauderdale-ben volt. Muriel Stafford Sauer 90 esztendőt élt meg.